A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-22 / 21. szám
Jogi tanácsok A magas hegyek a régmúltba csábítják az embert. így tehát nagy népszerűségnek örvendenek az egyes földrészek óriáshegyei. Csaknem minden utazó vágya, hogy közülük valamelyiket megmássza. Természetesen ez elképzelhetetlen nagyfokú hegymászói képzettség nélkül. Vannak azonban olyan utazók is, akik már több óriáshegyet megmásztak. Én is arra törekszem, hogy eljussak a világ legmagasabb pontjaira. „Gyűjteményem" még hiányos. Eddig eljutottam Európa, Afrika, Amerika és Ausztrália legmagasabb csúcsaira, de Ázsiában csak a hétezer métert sikerült elérnem. Tudok viszont Japán és svájci hegymászóról, aki eldicsekedhet azzal, hogy „gyűjteménye" teljes. A svájci például ötvenévesen érte el a Mont Everest csúcsát. Nem árt, ha felelevenítjük a földrészek legmagasabb hegyeit: Ázsia legmagasabb csúcsa a Mont Everest (8847 méter), Európáé a Mont Blanc (4810), Amerikáé az Aconcagua (7000), Ausztráliáé az Mt. Kosciusko (2230). Afrika legmagasabb hegye az 5895 méter magas Kilimandzsáró. A szakemberek véleménye szerint madártávlatból és a Kenyában megtalálható Amboseli nemzeti parkból a leggyönyörűbb a kilátás a hegyre. Több légitársaság a masszívum felett elrepülve néhány kört tesz a Kibo-kráter fölött, amellyel feledhetetlen élményt szerez az utazónak. A Kilimandzsáró a déli féltekén, nem messze az egyenlítőtől terül el Tanzániában. A masszívum északi része átnyúlik Kenyába. Az emberek a Kilimandzsáró alatt rendszerint Afrika legmagasabb csúcsát értik. Ez így nem igaz, ugyanis a Kilimandzsáró az egész, hatvan kilométer hosszú és negyven kilométer széles ovális alakú óriási hegységet jelöli... A masszívumban két hegy dominál: az alacsonyabb Mavenzi és a magasabb (Afrika legmagasabb csúcsa) Kibo. így tehát, aki megmászta a legmagasabb afrikai csúcsot, nem a Kilimandzsáróra jutott el, hanem a Kilimandzsáró masszívumba lévő Kibora. A kilimandzsáró szó a következő szókapcsolatból származik: kilima — hegy, njaro — fénylő, ragyogó, sugárzó, vagyis Sugárzó hegy. Az afrikaiak 1962 óta a-4 A növényzet Afrika tetején A környező szavannák bővelkednek egzotikus állatokban Afrika legmagasabb csúcsa felé őserdőkön át vezet az út Kibo kráter legmagasabb pontját Uhuru Peaknek, a Győzelem csúcsának nevezik. A Kilimandzsáró masszívum valóban sugárzó. Az őslakosok a két hegyet Világvárosnak (Kibo) és Sötétnek (Mavenzi) nevezik. Az utazó már messziről felfedezheti a két színű hegyet. A Kibótól tizenegy gleccser fakad. Nem csökkenti a hegy varázsát az sem, hogy a gleccserek évről évre kisebbednek. Elsőként 1889-ben H. Mayer és L. Purtscheller érték el a hegytetőt. Ezt megelőzően számos eredménytelen kísérlet történt. A Kilimandzsáró felfedezésének történetébe, majd pedig megmászásának történetébe legfényesebben és legelőször a spanyol de Enrisco írta be a nevét, aki már 1519-ben közölt híreket a masszívum létéről, de csak 1848-ban a német Rebmann mondta ki, hogy a masszívum legmagasabb részét hó és jég borítja. 1871- ben elérte a Kibo havas csúcsát és ezzel megerősítette Rebmann sejtését. New 1873-ban egy hegymászó-kísérlet alkalmával vesztette életét a Kilimandzsáróban. Többen is jártak szerencsétlenül a Kilimandzsáróban és nem sikerült feljutniuk a csúcsra. A Kilimandzsáró fölött a természetvédők őrködnek. A Kilimandzsáró rezervátum 1870 négyzetkilométer területű. Nagyon magas szintű az ide látogatókról való gondoskodás. Legjobb, ha a Kibora Marangu településtől indul el a hegymászó. A csehszlovák látogatók számára különösképpen kellemes meglepetést tartogat Marangu település hasonló nevű szállodája. A szálloda tulajdonosa Lány asszony, valószínűleg az első nő, aki megmászta a Kibot. Lány asszony szülei Csehszlovákiából származnak. Kifogástalan cseh nyelvismerete. Az akklimatizálódott látogató számára öt napot vesz igénybe az út fel a hegyre és vissza. Feltételezhető, hogy a hegymászó 4700 méter magasságig igénybe veszi a szolgáltatásokat, tovább pedig a helyi lakosok kíséretét. Az út Maranguban kezdődik 1500 méter magasan. Innen még 50 kilométert kell megtenni a Kibo csúcsáig. Amikor én a Kilimandzsáróban jártam és egy. csoporttal megmásztam a Kibot, nem a legszerencsésebb időpontot választottuk: trópusi esőkkel kísért kellemetlen időjárás fogadott bennünket már az út elején. Magasabban pedig összefüggő hóréteggel találkoztunk. A holdfényes éjszakákat ködös reggelek váltották fel. Amikor felértünk a kráter szélére, csupán tíz percig gyönyörködhettünk a tájban, mert hatalmas viharfelhők takarták el a napot. FRANTIŠEK KELE A szerző felvételei A nemzeti bizottságok Társadalmunk és politikai rendszerünk alapvető láncszemeit képezik a nemzeti bizottságok, mint a néphatalom és a szocialista demokrácia legfontosabb szervei, amelyek működésükben a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt létesített forradalmi néphatalmi szervek hagyományaiból indulnak ki. Ezek a nemzeti bizottságok léptek a régi államapparátus helyébe, hogy megvalósítsák a nép uralmát és az új népi demokratikus államiság eszményét. A nemzeti bizottságokról a csehszlovák alkotmány VII. fejezete, illetve az ennek végrehajtására kiadott 69/1967 sz. törvény rendelkezik. Eszerint a nemzeti bizottságok a szocialista államhatalom és államigazgatás szervei a kerületekben, járásokban és a községekben. Működésűkben e területek lakosságának állandó és tevékeny részvételére támaszkodnak, felhasználják észrevételeiket és tapasztalataikat, bevonják őket a kitűzött feladatok megoldásába, megnyerik őket az aktív társadalmi munkának, hogy ezáltal minél szélesebb körben vegyenek részt az államügyek igazgatásában. A nemzeti bizottságok a nép által általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján titkos szavazattal megválasztott képviselőkből állnak. A képviselőket öt évre választják. Választójoga minden állampolgárnak van, aki a választások napján betöltötte a 18. életévét. Nincs választójoga azonban annak, akit a bíróság elmezavar miatt jogerősen megfosztott a cselekvőképességétől, vagy ezt korlátozta. Nem választhatnak azok a személyek, szabadságvesztés-büntetésüket töltik ki vagy letartóztatásban vannak. A nemzeti bizottságok képviselői tevékenységükért a választóiknak felelősek, akik vissza is hívhatják őket. A képviselők kötelességei közé tartozik, hogy választókerületében dolgozzék, állandó kapcsolatban legyen a választóival s beszámoljon nekik a saját, valamint a nemzeti bizottság tevékerl^feégéröl. Részt kell vennie a nemzeti bizottság és valamelyik szakbizottságának munkájában. A nemzeti bizottságok feladati közé tartozik, hogy gondoskodjanak a lakosság szükségleteinek a kielégítéséről, a városok és községek fejlesztéséről, az egészséges emberi környezet kialakításáról és ennek védelméről, a lakáskultúra színvonalának emeléséről, a lakossági szolgáltatások megszervezéséről és bővítéséről, a kulturális és társadalmi élet fejlesztéséről, az ifjúság neveléséről, a testnevelésről, valamint a közrend és a polgárok érdekei védelmének biztosításáról. A nemzeti bizottságok külön jogszabályok alapján körzetükben államigazgatási tevékenységet fejtenek ki, ide tartozik például a területrendezési és fejlesztési tevékenység a munkaerögazdálkodás, a mezőgazdaság, a lakásgazdálkodás, a pénzügyek irányítása, a nemzeti vagyon kezelése és védelme, a közlekedés, a kereskedelem, a különböző szolgáltatások, az oktatásügy, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a műemlékvédelem, az egészségügyi és a szociális ellátás, az államvédelem, a közbiztonság, a tűzrendészet, az általános beligazgatás, anyakönywezetés stb. A nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak a különböző oktató-nevelő intézmények, az általános és középiskolák, az egészségügyi és a szociális ellátást nyújtó intézmények, valamint a kulturális szervezetek. Ezenkívül különböző gazdasági jellegű szervezeteket és létesítményeket hozhatnak létre és irányíthatnak, amelyek a lakosság általános szükségleteinek a kielégítését szolgálják. Ide tartoznak a közüzemi szolgáltatások (vízellátás, csatornázás, közvilágítás, közterület-fenntartás), az ingatlan kezelés, a helyi építőipar és a helyi tömegközlekedés, a községi utak fenntartása, a közélelmezés, az üdültetés, a turistaforgalom, az ipari javító tevékenység és a személyi szolgáltatások stb. A nemzeti bizottságok jogköréhez tartozik ellenőrizni az általuk irányított szerveket és a szervezeteket, valamint az alsóbb fokú nemzeti bizottságokat s ezek szerveit, illetve szervezeteit. Közérdekű kérdésekben állást foglalhatnak és véleményüket az illetékes szervek elé terjeszthetik. Működésükben szoros kapcsolatban vannak a Nemzeti Frontba tömörült szervezetekkel, (Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, Szlovákiai Nőszövetsége, Szocialista Ifjúsági Szövetség stb.), valamint a többi társadalmi szervezetekkel. Gazdasági téren a nemzeti bizottságok a saját jóváhagyott gazdasági tervük, végrehajtási tervük és költségvetésük alapján járnak el. Ezek keretében önállóan gazdálkodnak a tevékenységükből eredő bevételekkel. A Szlovák Szocialista Köztársaság három kerületre oszlik: a nyugat-szlovákiaira Bratislava székhellyel, a közép-szlovákiaira. Banská Bystrica székhellyel és a kelet-szlovákiaira Kassa (Košice) székhellyel. A kerületek igazgatási feladatait a kerületi nemzeti bizottságok, a járásokét járási nemzeti bizottságok, a községekét és a városokét a helyi, illetve a városi nemzeti bizottságok látják el. Bratislavában a helyi igazgatási szerv a Fővárosi Nemzeti Bizottság, amelyet közvetlenül a kormány irányit, Kassán pedig a kerületi nemzeti bizottság által irányított városi nemzeti bizottság. A Bratislava'! Fővárosi Nemzeti Bizottság alá négy városkerületi nemzeti bizottság tartozik, ezek némelyikében helyi nemzeti bizottságok vannak. A nemzeti bizottságok szervei: a plénum (teljes ülés), a tanács, a különböző szakbizottságok és polgári bizottságok. A plénum, a nemzeti bizottság legfőbb szerve, évente négyszer, illetve a városi és a helyi nemzeti bizottságok plénuma évente hatszor ülésezik. A tanács a nemzeti bizottság általános hatáskörrel felruházott végrehajtó szerve, amely a nemzeti bizottság feladatainak teljesítését megszervezi és biztosítja. Működéséért a plénumnak felelős, amely az egész tanácsot vagy bármelyik tagját bármikor visszahívhatja. A tanácsot a nemzeti bizottság elnöke, alelnöke, titkára és a képviselők közül az egész megbízatási időszakra választott további tagok alkotják. A tanács ülését az elnök vezeti, határozatait az elnök és a titkár írja alá. A különböző szakbizottságokat a nemzeti bizottság létesíti az egyes munkaterületek számára. Ezek kezdeményező szervek, saját munkakörük területének kérdéseivel foglalkoznak és javaslataikat a tanácsnak vagy a plénumnak teszik meg. A nemzeti bizottságok minden tevékenységükben a törvények és rendeletek, valamint a kormány határozatai, a felsőbb szervek és a magasabb fokú nemzeti bizottságok határozatai és irányelvei szerint járnak el. Dr.B.G. 17
