A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-22 / 21. szám
A Csemadok életéből Testvéri megértésben Ján Gregor felszólalása a CSEMADOK országos közgyűlésén Ján Gregor miniszterelnök-helyettes, a párt- és kormányküldöttség vezetője A párt- és kormányküldöttség vezetője miután az SZLKP KB, a szlovák kormány. Lenárt és Colotka elvtársak nevében köszöntötte a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének XIII. országos közgyűlését és megállapította, hogy a CSEMADOK-tagok munkája hozzájárult a magyar nemzetiségi kultúra fejlesztéséhez, népünk szocialista öntudatának és erkölcsi-politikai egységének elmélyítéséhez és megszilárdításához, Dél-Szlovákia gazdasági fejlődéséről a következőket mondotta: FEJLETT IPARRAL RENDELKEZŐ ORSZÁGRÉSZ A nemzetiségi politika lenini elveinek szelleméhez hűen a felszabadítást követően a CSKP a magyar és az ukrán nemzetiségűek lakta déli és északkeleti járások sürgető és arányos gazdasági-szociális és kulturális fejlesztésére irányította a figyelmet. A gazdasági színvonal kiegyenlítésének e többnyire elmaradott országrészekben fontos tényezője volt az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és más népgazdasági ágazatok fejlesztése. Az eltelt évek alatt az említett területeken számos ipari üzemet építettünk, korszerűsítettünk, amelyek fontos szerepet játszanak nemcsak a csehszlovák népgazdaságban, hanem a nemzetközi munkamegosztás szempontjából is. Nyíltan kijelenthetjük, hogy az azelőtt csaknem teljesen agrár jellegű Dél-Szlovákia fejlett, intenzív nagyüzemi mezőgazdasággal és állandóan fejlődő iparral rendelkező országrésszé változott. Jelentősen nőtt a foglalkoztatottság. A déli járások lakosságának gazdasági aktivitása a felszabadulástól napjainkig hatszorosára emelkedett. Az utóbbi húsz évben az SZSZK gazdaságilag aktív magyar nemzetiségű lakosainak száma csaknem 62 ezerrel nőtt és jelenleg 272 ezer. Ebből 142 ezer a munkás, 47 ezer a szövetkezeti földműves és 81 ezer az alkalmazott. Őszintén örülünk, hogy magyar nemzetiségű dolgozóink munkájáról elismeréssel beszélnek Prágában, Ostraván, Žilinán és másutt. Szlovákia déli járásainak szociális-gazdasági és kulturális fejlesztése ebben az ötéves tervidőszakban is tervszerűen folytatódik. A gazdasági felvirágzás, az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés, az egészségügy, az oktatásügy, a kereskedelmi hálózat, a szociális ellátás aránylag gyors fejlődése, a lakosság foglalkoztatottságának növekedése, szemmel láthatóan tükröződik az életszínvonal szüntelen növekedésében, elsősorban a személyi fogyasztás növekedésében. Itt is, mint máshol az országban új iskolák, művelődési házak, korszerű lakások, sportlétesítmények épültek, javult az egészségügyi ellátás, a lakossági szolgáltatások. Szlovákia déli járásaiban kedvező eredményeket értünk el a lakásépítés, a járulékos és műszaki beruházások terén. Az ütemes szociális-gazdasági fejlődés, a tervszerű város- és falurendezés a felismerhetetlenségig megváltoztatta a falvak és városok arculatát. A XVI. pártkongresszus a népgazdaság intenzív fejlesztésének útját jelölte ki irányvonalul. Fontos feladataink közé tartozik továbbra is — miként azt a CSKP XV., XVI. és az SZLKP kongresszusa is hangsúlyozta —, hogy állampolgárainkat céltudatosan neveljük a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség szellemében. Az elmúlt időszakban, valamint napjainkban is pártunk, továbbá a nemzeti bizottságok a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek, valamint a CSEMADOK nagy munkát végeztek és végeznek annak érdekében, hogy a szocialista nemzetköziség és a szocialista hazafiság nemes eszméi dolgozóink tudatának és érzelmeinek szilárd elemeivé váljanak. Azok az eredmények, amelyeket nemzetiségi politikánkban elértünk, nemzeteink és nemzetiségeink egységének és internacionalista testvériességének a jelenlegi foka munkásmozgalmunk legnagyobb történelmi vívmányai közé tartozik. Kihasználva az alkalmat, engedjék meg, hogy köszönetét mondjak minden magyar nemzetiségű munkásnak, szövetkezeti dolgozónak, pedagógusnak, a szocialista értelmiség valamennyi képviselőjének, továbbá a CSEMADOK tisztségviselőinek és aktivistáinak azért az áldozatkész és eredményes munkáért, amelyet az új életért vívott harcban végeztek, s hozzájárultak egész dolgozó népünket szolgáló társadalmi értékeink gyarapításához. A CSEMADOK XIII. országos közgyűlésén 332 küldött és 52 vendég vett részt. A Kultúr- és Szabadidőpark ünnepi díszbe öltözött nagytermében mintha az egész kétnapos tanácskozás légkörét meghatározta volna a jelmondat: A CSKP XVI. kongresszusa szellemében a nemzetiségi kultúra további fellendítéséért. Valóban, Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnökének a tevékenység egészére kiterjedő főbeszámolója, de a vitában felszólalók is a továbblépés lehetőségeit mérlegelték, nemzetiségi kultúránk még teljesebb kibontakoztatásáért emeltek szót a CSKP XVI. kongresszusa szellemével összhangban. A küldöttek elégedetten vették tudomásul, hogy az illetékes párt- és állami szervek méltányolják munkájukat, s általános tetszést aratott, hogy Ján Gregor miniszterelnök-helyettes a közgyűlésen mondott köszönetét a magyar nemzetiségű munkásoknak, szövetkezeti parasztoknak, az állami gazdaság dolgozóinak, a humán és műszaki értelmiségieknek CSEMADOK-on belül és kívül szövetségünk minden tisztségviselőjének és tagjának jó munkájáért. A miniszterelnök-helyettes szavai nyomán a 332 küldött tanácskozóhelyéről az egész szlovákiai magyar nemzetiséget is láttuk. Dél-Szlovákia iparosított vidékeit, virágzó szövetkezeteit és állami gazdaságait, hiszen CSEMADOK és magyar nemzetiség egymástól elválaszthatatlanok, kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást, egy-egy országos közgyűlésünkön nem véletlenül kerül Együtt a közös célért szóba nemzetiségünk egészének helyzete, főként ami kultúrájának állandó fejlesztését, a foglalkoztatottságot és a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét illeti. A vitában felszólaló küldöttek szinte egyöntetűen fogalmazták meg, hogy ha bővül óvodai hálózatunk, növekedik gimnáziumaink, szakközépiskoláink és szaktanintézeteink száma, úgy nemzetiségi kultúránk további fellendítésének feltételei az eddiginél is jobban adottak lesznek. Nem véletlenül, hanem teljesen szükségszerűen kapcsolódnak szövetségünk mai, holnapi munkájához az anyanyelvű iskolák, amelyek nemcsak az országos szintet elérő tárgyi tudásra készítik fel a fiatalt, de haladó történelmi és irodalmi hagyományaink ismeretére is, amelyekre épül és épülhet ifjúságunk szocialista tudatának kiegészítőjeként egészséges nemzeti tudata. A főbeszámolót követő vitában elsőként a 84 éves, de még jó egészségnek örvendő Egri Viktor állami-dijas író kapott szót. Megilletődötten említette szövetségünk legnagyobb érdemeként, hogy lehetővé tette számára a találkozást olvasóival. Az író-olvasó találkozók ismertették fel vele, hogy az írás feladat és szolgálat. Boda Pál mérnök, a kassai (Košice) magyar ipari szakközépiskola igazgatója a CSEMADOK városi bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozást, s büszkén jelentette a küldötteknek, hogy iskolája 648 tanulója közül 600 CSEMADOK-tag. A csaknem négyezer érettségiző fiatal nagyszerűen A küldöttek egy része megállja helyét a termelő munkában és kulturális életet is él. Az iskola legnagyobb gondjáról is szólt röviden. Évek óta küszködnek a beiskolázási terv teljesítésével. Figyelembe kellene venni legnépesebb ipari szakközépiskolánknál a nemzetiség életében betöltött szerepét. Tóth Piroska a galántai járás nyolcezret meghaladó CSEMADOK-tagság munkájáról beszélt. Említést érdemlő adatokat közölt a könyvek eladásáról, illetve vásárlásáról. A dunaszerdahelyiek nevében felszólaló, a nagymegyeri szervezetet képviselő Varga László elmondotta, hogy a kisváros lakosságának 86 %-a magyar nemzetiségű és hogy közművelődési klubjuk hatvan rendezvényt szervez évente. Szeretnék együttműködésüket még jobban elmélyíteni a Nemzeti Front szervezeteivel, ehhez viszont azt tartja szükségesnek, hogy 80 ezer fős szövetségünk újra elfoglalja helyét a Nemzeti Frontban. Szilvássy József, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja a kulturális munkát segítő és nehezítő körülményekről beszélt. A vonatko-6
