A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-22 / 21. szám
A Gsemadok életéből JÓ EREDMÉNYEK AZ ANYANYELVŰ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKÁBAN Párt- és állami szerveink különösen nagy gondot fordítanak a nemzetiségi oktatásügyre. A magyar nemzetiségű fiatalok számára jó feltételeket teremtettek a bölcsődei és az óvodai nevelésben, valamint a magyar tanítási nyelvű alap- és középiskolában való tanuláshoz. Párt- és állami irányító szerveinknek állandó érdeke, hogy az ipar, a mezőgazdaság és népgazdaságunk más ágazatainak fejlődésével arányosan növekedjék a magyar nemzetiségű szakemberek száma is. E cél elérésében fontos feladat hárul a magyar tanítási nyelvű a)ap- és középiskolákra, amelyekben csaknem ötezer pedagógus dolgozik. Örömmel tölt el bennünket, hogy a pedagógusok döntő többsége egyre jobb eredményeket ér el az oktató-nevelő munkában. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ezekben az iskolákban egyre színvonalasabban tanítják az anyanyelvet, a szlovák nyelvet és más tantárgyakat. Az elmúlt években gyakran vita tárgya volt, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulói milyen mértékben sajátítják el a szlovák nyelvet. A pedagógusok gondoskodására, a szülők megértésének, s természetesen a tanulók munkájának eredményeképpen e téren is pozitív változások tanúi vagyunk. Ezekben az iskolákban egyre színvonalasabb a szlovák nyelv tanítása. A tanulók — amint azt az SZSZK kormázó kormányhatározat szellemében az anyanyelvű óvodai hálózat bővítését, további szakközépiskolák és szaktanintézetek megnyitását sürgette, s szorgalmazta a Csehszlovák Televízió magyar adása megindítását és szlovákiai magyar néprajzi múzeum létesítését. Pintér Ferenc nyugdíjas pedagógus, a diószegi (Sládkovičovo) Vox humana kórus ismert és nagyrabecsült karnagya a galántai járás énekkari mozgalmának problémáit tárta fel. Komolyabb anyagi támogatást igényelt a kórusok munkájához. Úgy hallotta, hogy Galántán emléktábla készül a Kodály Zoltán centenáriumra. Örülne, ha valóság lenne a hír. Mag Gyula, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja a szövetség dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás kulturális munkájáról szólva azt hangsúlyozta, hogy 66 helyi szervezetük 11 500 tagját jóleső érzéssel tölti el, hogy legutóbbi két járási konferenciájukon megjelent Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára. Azt jelenti ez, hogy a párt- és az állami szervek vezetői értékelik és méltányolják a CSEMADOK-tagságnak a termelés és a kultúra frontján végzett munkáját. Jónak látná, ha szövetségünk visszakerülne a Nemzeti Frontba. Fuksz Sándor a szövetség szempontjából legtávolabb eső járás (Tőketerebes—Trebišov) küldötteként jelentkezett a vitában. A szabadidő kihasználásáról, az öntevékeny munka legcelszerübb munkáiról, az úgynevezett elit és tömegkultúra viszonyáról elmélkedett. Javasolta, hogy a járási albizottságok teremtsenek kapcsolatot a hagyomány- és szokásanyagot elemző intézményekkel. Bejelentette, hogy a terebesi járás amatőr képzőművészeti klubot alakított. Véleménye szerint a nemzetiségi sajátosságokat állandóan szembesíteni kell a szocialista internacionalizmus elveivel. Ján Miškovič. a bratislavai Népműnya is megállapította, két nyelven szereznek megfelelő műveltséget az egyetemi továbbtanuláshoz, s a társadalmi életben való eredményes munkához. Szeretném megemlíteni, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban a szlovák nyelv intenzív tanítása mögött nem húzódik és nem is húzódhat meg semmilyen rejtett elnemzetlenítő szándék. A szlovák nyelv hatékony tanítása a magyar nemzetiségű fiatalság műveltségi és szakmai színvonala további emelésének egyik eszköze. A KULTURÁLIS MUNKA FELTÉTELEI Dél-Szlovákia nemzetiségileg vegyesen lakott területein ma már aránylag jól kiépített kulturális és népművelési hálózattal rendelkezünk. Csak a hatodik ötéves terv éveiben Szlovákiában 344 kulturális létesítményt adtunk át, amelyek közül hetven a magyar és az ukrán nemzetiség által lakott városokban és falvakban kezdte meg tevékenységét. Befejezés előtt áll Komáromban a korszerű kulturális központ építése, amely a Magyar Területi Színház székhelye is lesz. Kiépítettük és tovább bővítjük a magyar nemzetiségi kultúra intézmény-hálózatát, amelyet ma a különböző újságok, folyóiratok, múzeumok, könyvtárak, népművészeti együttesek, valamint a könyvkiadó, a színház és a magyar nyelvű rádióadás alkotnak. Hangsúlyozni szeretném azt is: nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy állampolgáraink megfelelően használják is ki a meglevő kulturális létesítményeket. Ilyen vonatkozásban is a dolgozóknak a kultúrához fűződő kapcsolataik elmélyítésében, különösen a magyar nemzetiségű állampolgárok között a CSEMADOK fontos segítőtársa az irányítószerveknek. Azoknak a széleskörű feltételeknek a megteremtésében, amelyek nélkülözhetetlenek az Önök kulturális szövetsége eredményes munkájához, fontos feladat hárul az állami szervekre, különösen a járási, a városi és a helyi nemzeti bizottságokra, valamint a népművelési központokra. A CSEMADOK különböző szervei és szervezetei jogosan várnak tőlük hatékonyabb anyagi, műszaki és módszertani segítséget, főleg az amatőr csoportok további eredményes tevékenységéhez. A nemzeti bizottságoknak tágabban kell értelmezniük ezt a problémakört. Habár a CSEMADOK jelenleg nem tagja a Nemzeti Frontnak, azért az említett szerveknek és intézményeknek jobban be kell vonniuk a CSEMADOK járási bizottságait és helyi szervezeteit a kulturális és oktatási feladatok megoldásába, másrészt az eddigieknél sokoldalúbban és hatékonyabban kell támogatniuk a kulturális szövetség szerveit és szervezeteit. A nemzeti bizottságoknak sokkal jobban kell tudatosítaniuk, hogy a magyar nemzetiségű dolgozók körében végzett kulturális és népművelő munkában a CSEMADOK-nak pótolhatatlan szerepe van, mert tevékenységével hozzájárul a magyar nemzetiségű dolgozók szocialista tudatának megszilárdításához, a szocialista életstílus további térhódításához. velési Intézet igazgatója elismerően szólt a magyar amatőr csoportok fejlődéséről, s azt kívánta, hogy közös erőfeszítéssel lépjünk tovább. A nemzetiségi kultúra terjesztését az intézet elsősorban módszertanilag, de anyagilag is támogatja. A fülekkovácsi (Fiľakovské Kovače) Illés Istvánná a CSEMADOK losonci járási bizottságának nevében olyan szervezetnek nevezte szövetségünket, amely tömöríti soraiban a magyar nemzetiség minden rétegét. Jónak tartja járásában az általános iskolák, az ifjúság és a CSEMADOK közötti kapcsolatot. Ettől függetlenül szerinte a pedagógusok még többet tehetnének a CSEMADOK munkájának népszerűsítéséért. Szövetségünk tekintélyének a növelését látná abban, ha a CSEMADOK visszakerülne a Nemzeti Frontba. Közös akciók szervezését szorgalmazta az ifjúsági szervezetekkel. Gémesi Károly mérnök, a CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) járási bizottságának elnöke a 35 helyi szervezet több mint nyolcezer CSEMADOK-tagja nevében nagyon fontosnak tartotta a fiatalok nevelését, bevonásukat a kulturális munkába. Kevesli a magyar tanítási nyelvű szakközépiskolák és szaktanintézetek számát. Szeretné, ha az immár hagyományos Czuczor Gergely Kulturális és Irodalmi Napokon tartaná országos irodalmi szemináriumát a CSEMADOK Központi Bizottsága. Szebellei János, a CSEMADOK lévai (Levice) járási bizottságának elnöke úgy tette föl a kérdést, hogy politikai vagy kulturális szervezet-e szövetségünk? Válaszából egyértelműen kiderült, hogy kulturális szervezet, amely jellegéből következően és áttételesen politikai munkát is végez. Javasolta, hogy üzemek és szövetkezetek — ahol erre a feltételek adottak — támogassák anyagilag a helyi szervezeteket. A KB dolgozóitól több segítséget vár. Bíró Géza, a CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottságának elnöke 79 helyi szervezet 6937 tagja nevében a járás néptáncmozgalmával összefüggő anyagi gondokról beszélt. Mózsi Ferenc, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja Fuksz Sándor felszólalásához kapcsolódva, az általa felvetett gondolatokat elemezte tovább. Balogh Gyula, szövetségünk rozsnyói (Rožňava) járási bizottságának elnöke a CSEMADOK kerületi titkársága visszaállításának szükségességét indokolta, s birálóan szólt a sablonos könyvellátásról. Helytelenítette, hogy a MADÁCH Könyvkiadó megszüntette a Könyvbarátok Körét. Hangot adott annak a kívánságnak, hogy szövetségünk kerüljön vissza a Nemzeti Frontba. Varga Béla, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja a magyar szakközépiskolák és szaktanintézetek hálózatának szükséges bővítéséről szólt, s szövetségünket úgy szeretné látni a Nemzeti Frontban, hogy módszertanilag és anyagilag a Kulturális Minisztériumhoz is kötődne. Gyimesi György, a KB Elnökségének további tagja felszólalásában azt vizsgálta, hogy kerületenként hány középiskola jut 1000 szlovák és ugyanennyi magyar lakosra. Az adatokból kiderült, hogy sok a pótolnivaló. Gerő János, a zselizi (Želiezovce) magyar gimnázium igazgatója anyanyelvűnk állapotának a romlására hívta fei a figyelmet. Elmondotta, hogy öt év óta küzdenek minden esztendőben párhuzamos magyar osztály megnyitásáért. Szerencsére még mindig segítségükre volt az SZLKP KB s személyesen Jozef Lenárt elvtárs. Kurucz Lujza pedagógus, a CSEMADOK komáromi járási bizottságának elnöke a helyi szervezetek munkájával ismertette meg tüzetesen a küldötteket. Gál Sándor költő, a szövetség kassai járási bizottságának elnöke Balogh A NACIONALIZMUS ELLEN A szocialista Csehszlovákiában nemzetek és nemzetiségek élnek testvéri megértésben, vállvetve munkálkodnak a fejlett szocialista társadalom építésén. Szem előtt kell tartani, hogy az imperializmus ideológusai egyre nagyobb mértékben mesterkednek a nacionalizmus és a sovinizmus felélesztésén. Tömegtájékoztató eszközeik különösen az utóbbi időben érezhetően fokozzák nacionalista propagandájukat. A CSEMADOK-nak — amely szilárdan a marxizmus—leninizmus talaján áll — aktív, céltudatos munkára, főleg a szocialista hazafiságra. a proletár és a szocialista nemzetköziségre neveléssel kell harcolnia e propaganda ellen. Ján Gregor elvtárs beszédének befejező részében kifejezte meggyőződését hogy a CSEMADOK a XIII. országos közgyűlésén hozott határozatok sikeres valóra váltásával hozzájárul szocialista hazánk további felvirágoztatásához, a magyar nemzetiségi kultúra további fejlődéséhez, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei kultúrája közötti kölcsönhatások további elmélyítéséhez. E fontos eszmei és kulturális-népművelési munkához az SZLKP KB, a szlovák kormány, valamint a saját maga nevében sok sikert kívánt a CSEMADOK tagságának. (Ján Gregor beszédét kivonatosan közöltük. Alcímek: Hét) Prandl Sándor felvétele Gyula véleményéhez kapcsolódva szintén fontosnak tartotta a CSEMADOK kerületi szervét, s nemzetiségi és kulturális életünk ösztönös megítélése helyett a tudományos megítélést sürgette. Foglalkozott a Fábryörökséggel, a még hiányzó Fábry-monográfiával. Javasolta, hogy a Fábry-napokat tegyük irodalmunk ünnepévé. Urbán Aladár pedagógus örömmel jelentette a küldötteknek, hogy a nagykürtösi (Veľký Krtiš) járásban megalakult a szövetség 31. helyi szervezete. Kifejezte reményét, hogy hamarosan megjelenik Évkönyv rólunk, s a szlovák—magyar szöveggel ellátott, kulturális emlékeinket őrző képeslapokat is üdvözölné! Rácz Olivér író, meggyőzően bizonyította, hogy a kulturális munka politika. Otthon vagyunk Galántán és Prágában, ez az ország a hazánk, tehát elengedhetetlenül fontos az együvé tartozás gondolatának erősítése. Közös célokért küzdünk együtt. Vajányi László, a buzitai szövetkezet elnöke a CSEMADOK kassai járási bizottságának küldötte nem tudja elképzelni a kulturális munkát anyagi ráfordítás nélkül. A gazdasági vezetők részesítsék nagyobb anyagi támogatásban a CSEMADOK helyi szervezeteket. Főiskolát, középiskolát végzett magyar nemzetiségű fiataljaink címére mondotta, hogy nem beszélnek helyesen magyarul. Nem ismerik az anyanyelvi szakterminológiát. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten. További vitafelszólaló írásban adta át felszólalását az idő rövidsége miatt. Sidó Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizottságának újra megválasztott elnöke értékelte a vitát, megköszönte a bizalmat s még lendületesebb munkára szólította fel a közgyűlés küldötteit és a CSEMADOK több mint 80 ezer fős tagságát. MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvétele 7