A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-08 / 19. szám

Hétvégi levél

Juhos Marton es Mood Robert

üNKÁSA I

az is kap naponta egyszer meleg ételt és tízórait. Az új rendelkezés szerint az elsősök 100—200, a másodikosok 200—300 és a harmadikosok 400—500 korona közötti összeget kaphatnak havonta. Az elsősök tanműhelyeinkben gyakorolják a szakmai fogásokat, a másodikosok mindegyike választott szakmájának megfelelően építkezéseken dolgozik, a harmadikosok pedig rendszerint már annál az üzemegységnél, ahol később az állandó munkahelyük lesz. A harmadik év végén írásbeli vizsgát tesznek, utána szeptembertől decemberig szakképzett vezető felügyelete alatt dolgoznak, legjobb tudásukkal bizonyítva a szakmára való felkészültségüket. Decemberben három napig tartó szakvizsgát tesznek, ezután következik a szóbeli vizsga, majd a végzős értékelése. Aki kitüntetéssel végez, máris egy fizetési osztállyal magasabb besorolást kap, mint volt osztálytársai. Ha ezt a lehetőséget elmulasztja, a kötelező katonai szolgálat után, egyéves gyakorlat után, kérheti a magasabb fizetési osztályba való besorolást. A mi szakmunkásképző iskolánk az egyetlen egész Bratislavában, ahol valamely építőipari szakma elsajátítása mellett négyéves tanulmányi idő után érettségit is lehet szerezni.

Ebben a szaktanintézetben tizenhat féle szakmát oktatnak. Közülük tizenhármat hároméves, egyet kétéves és kettőt négyéves, érettségivel végződő tanulmányidővel lehet elsajátítani.

Alojz Balog, a szakoktatók vezetője szerint az a lényeges, hogy a fiú mennyire akarja valóban elsajátítani a szakmai ismereteket. Huszonöt éves pályafutása alatt találkozott már olyan esettel, hogy két testvér között is nagy volt a különbség. Az egyik szilárdabb akaratú volt, jó

munkás lett, a másik feladta s elment a szaktanintézetből. Alojz Balog a gyakorlati oktatásban szerzett tapasztalatai alapján azt állítja, hogy a fiúk többsége inkább dolgozna akár kétszer annyit is, csak elméleti ismereteket ne kellene tanulni. Tapasztalata szerint az ide kerülő fiatalokban általában nincs annyi tudásszomj, mint régebben. Megkérdeztem, van-e valami különbség a tanulás terén a magyar és a többi növendék között.

— A szakoktatás terén gyakran szorgalmasabbak, mint mások. Ha áthidalják az első hónapok, az első év nehézségeit, kitartó, jó szakmunkások válnak belőlük. Körükben ritkább az elvándorlás.

Egy másik szakoktató, Sztruhár Győző így vélekedik:

— Illedelmes, otthon jó nevelést kapott gyerekek kerülnek ide hozzánk. Szófogadók, az iparra kimondottan teremtett gyerekek a mieink. Ezt bizonyítják eredményeink is. Tanulóink évente részt vesznek a szlovákiai országos szakmai ügyességi versenyen. Legutóbb is volt ott egy növendékünk, a királyfiakarcsai Mészáros Dénes, és a negyedik helyen végzett.

— Ki mire vitte a keze alól kikerült ipari tanulók közül?

— V^n közöttük hét csoportvezető, közülük négyen magyar nemzetiségűek, három technikus és egy osztályvezető, igaz, szigorú vagyok a növendékekhez, a tananyagot mindenképpen el kell sajátítaniuk, de szeretem a vidámságot is, elvem, hogy mindent a maga idejében. Még a beszélt nyelv helyességére is figyelmeztetem őket, ha szlovákul szól, akkor mondja helyesen, ha magyarul, ne keverjen a mondatba szlovák szakkifejezéseket.

FISTER MAGDA Jozef Šuran felvételei

Most, amikor hazánk felszabadulására és a második világháború befejezésének évfordulójára emlékezünk, ennek az írásnak azt a címet is adhatnánk, hogy „Európa harminchét éve a béke kontinense”. Sajnos, ugyanez nem mondható el a világ más földrészeiről, hisz a világtörténelem legvéresebb háborújának befejezésétől eltelt időszak alatt Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika számos helyi háború színtere volt és az ma is. Ha tehát sikerül is megvédenünk a világbékét és elkerülnünk a minden eddiginél pusztítóbb esetleges harmadik világháborút, mégsem mondhatjuk el, hogy a világ népei valóban békében élnek. A háborús veszély a világ különböző tájain a második világháború befejezésétől szüntelen jelen van, újabb és újabb háborús tűzfészkek keletkeznek, és ha azokat időben nem lokalizálják, veszélybe sodorhatják az egész világ békéjét Ezért ha az elmúlt harminchét év diplomáciai tevékenységét értékeljük, azt kell mondani, hogy azt lényegében a háborús tűzfészkek felszámolására és olyan egyezmények megkötésére irányuló tevékenység jellemezte, főleg a szovjet és szocialista államok részéről, amelyek biztosítékot jelentenek a világbéke megőrzésére. Ezen az úton kétségkívül történelmi jelentőségű az európai országok biztonságáról és együttműködéséről megkötött helsinki záróokmány aláírása. Ez elsősorban a szovjet diplomácia erőfeszítéseinek eredménye volt, ugyanúgy, ahogy egész sor más diplomáciai akció és javaslat is, mint a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról megkötött két SALT-egyezmény, a közép-európai fegyverek és fegyverzetek csökkentésről folyó bécsi tárgyalássorozat. A szovjet diplomácia ezirányú erőfeszítései nem véletlenek, hisz. a Szovjetunió és a szovjet nép, amely a második világháborúban a legtöbb áldozatot hozta a fasizmus elleni harcban: húszmillió szovjet ájlampolgár vesztette életét, nem beszélve a mérhetetlen anyagi károkról, rombadőlt városokról, falvakról és üzemekről. Ezért éppen a szovjet népnek elsőrendű érdeke, hogy a mérhetetlen áldozatokkal kivított békét megőrizze és ezért a békéért harcoljon minden erejével. A szovjet diplomácia krédója ezért a békeharc, amely nem öncélú, mert egyúttal a világ összes népeinek békés életét is biztosítja. Európa harminchét éves békéje meghatározó az egész világ számára, mert alapja a világbéke megőrzésének és az európai béke a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése földrészünkön a jövőben is meghatározó kihatással lesz a nemzetközi enyhülés folyamatára. Európa népei átérzik azt az óriási felelősséget, amellyel kontinensünk békéjének megvédésével az egész világ békéjének tartoznak. Innen is ered az a hatalmas tömegmozgalom, amely a nyugat-európai országokban megindult és ma is folytatódik a középhatósugarú rakétatelepítés ellen és a fegyverzet

csökkentéséért. Hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság harminchét éve szabad, szuverén ország, melyben az eltelt időszakban békében építjük szocialista hazánkat, fejlesztjük iparunkat és kultúránkat. Az e területen elért eredmények nem kicsik. Minden eredmény nemzeteink és nemzetiségeink közös alkotó munkájából fakad. Fejlett szocialista társadalmat építünk, de sohasem feledjük el, hogy ennek lehetőségét az a tény teremtette meg, hogy hazánkat felszabadította a szovjet hadsereg az embertelen fasizmus alól. Ez tette lehetővé a munkásosztály végleges győzelmét a burzsoázia felett és azt, hogy népünk megkezdje a szocialista társadalom építését, kialakítsa a szocialista államhatalmi szerveket, melyeknek fő küldetése a marxizmus—leninizmus ideológiájára és gyakorlatára támaszkodva a nép szolgálata, érdekeinek védelme és képviselete. A szocialista politikai rendszer kiépítése óriási lehetőségeket adott kezünkbe ahhoz, hogy történelmileg rövid időn belül felépítsük a fejlett szocialista társadalmat. Tudatosítani kell azonban, hogy a szocialista politikai rendszer, a szocialista állam létezése még önmagában nem biztosítja automatikusan sem a tervek teljesítését, sem az életszínvonal emelését vagy annak megtartását. Mert mindezen feladatok teljesítésének fő hordozói a dolgozó tömegek, azok alkotó és kezdeményező munkája üzemekben efsz-ekben és tervezőirodákban, mindenütt ott, ahol a társadalom számára hasznos munka folyik. Ezen alkotó tevékenység kibontakoztatása érdekében hangsúlyozta a CSKP XVI. kongresszusa a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének szükségességét, minden dolgozó felelősségének elmélyítését, mind a termelésben, mind az irányításban. Ezért a mai körülmények között a felszabadításunkért küzdött és elesett harcosok tiszteletének elsősorban az alkotó, a szocializmus építéséért végzett öntudatos munkában kell megnyilvánulnia, erősítve hazánk gazdasági erejét, fejlesztve kultúráját és életszínvonalát. Hazánk a szocialista közösség országainak szerves része. Ezért alkotó munkánkkal és ennek eredményeivel egyben hozzájárulunk a szocialista közösség gazdasági és védelmi erejének szilárdításához és a világbéke sikeres megvédéséhez az imperializmus összes intrikáival szemben.

3