A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-04-24 / 17. szám
Bábosok (Szalacsy József felvételei) KÖZÖSSÉGÉBEN A tantestület munkájáról szólva megtudom, hogy Ónody Zoltánná (már nyugdíjas) matematika-fizika szakos tanító 1976-ban megkapta a Példás tanító címet. Szalacsy Józsefné magyar-történelem szakos pedagógusnak 1980-ban Kiváló munkáért állami kitüntetést adományoztak. S ami az iskola életéről dióhéjban elmondható: szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn a mecenzéfi szlovák általános iskolával. Évente kétszer közös pedagógiai tanácsülésen vesznek részt. A tanulók is kétszer találkoznak évenként. Közös kulturális műsort adnak nagyobb állami ünnepek, évfordulók alkalmából. A magyarországi mezökeresztesi általános iskolával is jó a kapcsolatuk. Tavaly októberben a mezökeresztesi iskola vezetősége részt vett a tornai iskolában rendezett járási módszertani napon. Nagyra értékelik együttműködésüket a szepsi katonai javítóüzemmel, az újbódvai (Nová Bodva) szövetkezettel. A katonai javítóüzem minden évben lehetővé teszi számukra a kiállítással egybekötött üzemlátogatást, s tanulmányi kirándulásaikhoz díjmentesen biztosít autóbuszt. Az egységes földművesszövetkezet az iskolakert megműveléséhez, alkalmi fuvarokhoz nyújt segítséget. — Tanulmányi versenyekbe is beneveznek a tanulók? — Hogyne. Évente részt vesznek a Pitagóriádának, a matematikai olimpiának, a járási és kerületi helyes magyar kiejtési versenynek, a vers- és prózamondó, a színjátszó-, báb- és egészségügyi témájú versenyeknek, az Ismerd meg a szlovák nyelvet s nem utolsósorban a pályaválasztási versenynek. — S az eredmény? — Színjátszóink, táncosaink, énekeseink már kétszer voltak a zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon, s kétszer a Dunamenti Tavaszon. Tanulóink többször eljutottak a helyes magyar kiejtési verseny kerületi és országos döntőjébe. Színjátszóink nemcsak helyben lépnek fel, hétvégeken a környező falvakat is látogatják. A táncos csizmával tizenegyszer, a Légy jó mindhaláliggal hatszor mutatkoztak be. Jelenet a „Beszélő köntös" című színdarabból Az iskola szorosan együttműködik a községi könyvtárral, évente rendeznek közösen író-olvasó találkozásokat, beszélgetéseket érdemes párttagokkal, ellenállókkal, munkásörökkel, érdemes művészekkel (Löffler Béla), a védnökségi üzemek vezetőivel, szocialista brigádok tagjaival stb. Az iskola 1963-ban épült fel. Hiányoznak belőle a műhelyek, a kabinetek, a raktárak, az étterem és a tornaterem. A tanterem is kevés. Megoldásra váró gond továbbá, hogy Tornának (3000 lakosú község) nincs magyar óvodája. Szeretnénk ősszel legalább egy osztályt nyitni. Szalacsy József most már nem az iskoláról beszól, hanem igazgatói teendője mellett még sok más elfoglaltságáról. A községi pártbizottság alelnöke, a hnb egyik bizottságának tagja, a községi és iskolai pártszervezet lektora a CSEMADOK helyi szervezet tagja és egyik irányítója. Sziwel-lélekkel közösségi ember, aki tudja, hogy az iskola falai között elért eredményeken kívül a pedagógusoknak a felnőttek közösségében is dolgozniuk kell. Délután szótlanságba burkolózva suhanunk gépkocsiján, felesége társaságában a Kazinczy Nyelvművelő Napokra. Iskola és pedagógusa legyen mindenütt jelen, de különösképpen ott, ahol a magyar nyelv tisztaságának védelméről van szó. MÁCS JÓZSEF Hétvégi levél Üléseztek a szlovákiai újságírók. A március 26—27-én Bratislavában megtartott kétnapos kongresszuson kétszáz küldött, mintegy kétezerkétszáz szlovákiai újságírót, szerkesztőt képviselt. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban végzett munkát értékelő beszámolók is, a vitázók is az újságírás időszerű kérdéseivel foglalkoztak. Más-más megközelítésben, de szinte mindenki azt a gondolatot emelte ki, hogy a sajtó, a rádió és a televízió legyen népi szószék, foglalkozzék valamennyi időszerű eseménnyel, adjon választ az embereket érdeklő minden kérdésre, szerepeljen tevékenyen az életben, segítse a pártot a szocialista építés feladatainak megoldásában, neveljen és szórakoztasson igényesen. A mai tömegtájékoztatási eszközök távol tartják maguktól az olcsó szenzációhajhászást ; hangnemük komoly, őszinte. A tudományos gondolkozást összekapcsolják az időszerű napi feladatokat kifejező és közérthető ismertetéssel. Anyagaik hitelesek, írásaikat áthatja az ember iránti tisztelet, az emberi méltóság megbecsülése. A mai újságírás abban látja egyik legfontosabb feladatát, hogy figyelmét a gazdasági élet kérdéseire, a minőség és a hatékonyság elve érvényesítésének biztosítására, a tudományos-technikai haladás és az emberek erkölcsi tökéletesítésének az elősegítésére összpontosítsa. A tömegek kollektív tapasztalatára támaszkodva a problémák megoldásának útját, módját is próbálja megjelölni. A sajtó, a rádió és a televízió a levelek százait kapja mindennap. A dolgozók levelei a témák, a gondolatok és a döntési lehetőségek kimeríthetetlen forrásai. Az olvasó szerzőként és tanácsadóként vesz részt munkánkban. Tájékoztató és jelzőszervből az újságot, a rádiót, a televíziót gyakran az olvasó, a hallgató, a néző változtatja a közös társadalmi gondolat fórumává. A mai tömegtájékoztatás azt tekinti egyik alapvető kötelességének, hogy elősegítse a kommunista meggyőződés kialakítását, az aktív cselekvésre ösztönzést, az erkölcsi tisztaságra nevelést, hogy befolyásolja az emberek érzéseit, elősegítse, hogy az olvasóban, a hallgatóban, a nézőben kialakuljon az ország gazdájára, a kommunista eszmék meggyöződéses harcosára jellemző vonás, magatartás. Becsületbeli kötelességünknek tekintjük, hogy meggyőzően írjunk, beszéljünk a szakmák mestereiről, azokról, akik alkotó lelkesedéssel dolgoznak, és akiknek a keze alól kiváló minőségű termékek kerülnek ki. A tények puszta közlése és regisztrálása természetesen önmagában nagyon kevés. Kötelességünknek érezzük azt is hogy feltárjuk a fogyatékosságokat, elősegítsük a nehézségek leküzdését, hogy megismerjük az emberek lelkivilágát, az ember jó és rossz cselekedeteit irányító indítóokokat. A jó újságíró igyekszik magában egyesíteni a hozzáértő szakembert és az íráskészséggel rendelkező publicistát. Közben arra törekszik, hogy cikkei, közleményei képzettársításokban gazdagok, tartalmasak és olyan színvonalúak legyenek, hogy az olvasó, a hallgató, a néző, az újság hasábjairól, a rádióból, a televízióból részletes, tárgyilagos választ kapjon az őt érdeklő kérdésekre, egyben segítséget az élethez, munkájához. Ennek megfelelően az újság hasábjain, a rádióban, a televízióban, úgy teszi szóvá a fogyatékosságokat, lehetőleg úgy bírál, hogy írása, beszéde, bemutatott felvétele társadalmi jelentőségű, konstruktív jellegű, nevelő erejű, társadalmi szempontból jóakaratú legyen, valóban hasznára váljék az ügynek. Az olvasó a hallgatót és a nézőt bevonja az érintett kérdés megtárgyalásába. Az olvasó, a hallgató és a néző személyében és révén szinte maga a társadalom nyilvánul meg, gondolkodik, és keresi a negatív jelenségek okát, ezek kiküszöbölésének a lehetőségét. Tömegtájékoztatási eszközeink elsősorban pozitív jellegű írásokat közölnek. Elemzik és feltárják a sikerek forrását. Központi témájuk: kortársunk, a dolgozó ember, minden tettével és gondolatával, reményével és terveivel, mindennapi életével, kultúráltságával, lelkivilágával, erkölcsével, a közösséghez, a társadalomhoz fűződő kapcsolatának egész bonyolult rendszerével együtt. A jó újságíró az élet sűrűjében jár. A hétköznapi tény mögött észreveszi és megmutatja azt, ami a szocialista életmódra, arra az új társadalmi és erkölcsi rendre jellemző, amely a szocialista építés évei alatt alakult ki, erősödött meg. Elégedettek lehetünk? Távolról sem. Nagyon sok mindent kell a mi munkánkon is javítani. Az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy az elért sikerekre építve igyekezzünk elérni, hogy az újság, a rádió és a televízió ne csupán az értelemhez szóljon, hanem az ember érzelmeihez is. Ne csupán az olvasó, a hallgató és a néző tudatára hivatkozzék, hanem az ember szívére, lelkiismeretére és becsületére is. Az újság, a rádió és a televízió legyen mindig őszinte és igényes. Közleményei legyenek frissek, változatosak. Ostorozza és rombolja az elavult erkölcsi normákat és az elavult társadalmi szokásokat. Segítse elő, hogy a marxista-leninista tanítás egyre szélesebb körben érvényesüljön, küzdjön tántoríthatatlanul következetesen a társadalmi haladásért, legyen a szocialista építés tükre és élharcosa. 3
