A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-17 / 16. szám

A Csemadok életéből Gémesi Károly Illés Istvánná B. Kovács István Nagy Ildikó Balkó Imre Csunyocska Arpádné KÜLDÖTTEK GÉMESI KÁROLY gépészmérnök, har­mincnyolc éves, érsekújvári (Nové Zám­ky) lakos, a szerszámkutató intézet osz­tályvezetője. Korábban a komáromi ha­jógyár dolgozója ott helyezkedik el a Műszaki Főiskola elvégzése után. Ipoly­sági születésű, helyben járta ki a ma­gyar tanítási nyelvű általános iskolát és gimnáziumot. Felesége munkahelyi kol­léga, technikus, most végzi a főiskola levelező tagozatát. Gémesi Károly az újvári helyi szervezet és a járási bizott­ság elnöke. A CSEMADOK XIII. orszá­gos közgyűlésének küldötte. — A honismereti körben kezdtem a munkát egyszerű tagként. Aztán a helyi szervezet ellenőrző bizottságában tevé­kenykedtem. Később vezetőségi tagsági és alelnöki tisztséggel bíztak meg. Sidó Zoltán a KB elnökévé választása után én vagyok Újvárban a kiszemelt utód. Engem választottak meg a helyi szerve­zet és a járási bizottság elnökévé. Elő­ször megyek országos közgyűlésre. Kezdő vagyok, tanulni akarok. Jb-el­­nökké választásom után az volt az első dolgom, hogy áttanulmányoztam a XII. országos közgyűlés anyagát. Az egy célért küzdők alkalmas találkozó helyé­nek tekintem az országos tanácskozást. Biztosan sokat tanulok majd az elhang­zott véleményekből. Szeretnék tevéke­nyen részt venni abban a munkában, amelynek minőségi változás az ered­ménye. Azt gondolom, hogy sokan akarjuk ugyanazt; olyan embereket szövetségünk legfelsőbb szerveibe, akik tudják és akarják 80 ezret közelítő tag­ságunk érdekeit képviselni, akik tevé­kenységük minőségével is megfelelnek az országos színvonalnak. ILLÉS ISTVÁNNÉ huszonhét éves, fü­­lekkovácsi lakos, a füleki (Fiľakovo) ma­gyar tanítási nyelvű általános iskola pe­dagógusa 1978-ban végezte el Nyitrán a Tanárképző Főiskolát. Tavaly szep­tembertől tanít. Három évig úttörő-ve­zető volt. Férje géplakatos a Kovo­­smaltban. 1971-től tagja a CSEMA­­DOK-nak, már gimnazistaként belépett szövetségünkbe. Jelenleg a fülekková­csi helyi szervezet elnöke. 1980-tól a járási bizottság tagja. Lakhelyén még a Nemzeti Front vezetőségében és a hnb iskolaügyi bizottságában fejt ki tevé­kenységet. Kellemesen meglepődtem, amikor tudomásomra jutott, hogy a XIII. orszá­gos közgyűlés küldötte leszek. Szültem, anyasági szabadságon vagyok, házon belülre szorultam. Ennek előtte viszont sok mindent csináltam. Falunkban szét­esőben volt a CSEMADOK helyi szerve­zete. Megpróbáltam összetartani a tag­ságot. Sikerült az új vezetőség segítsé­gével. Hetvennyolcban negyvennégy új tagot toboroztunk s hozzáláttunk a munkához. Népdal- és nótaesteket szerveztünk, esztrád- és keretmüsoro­­kat, vers- és prózamondó versenyeket, előadásokat, előadással egybekötött könyvkiállításokat, s Bálint Mária veze­tésével újraszerveztük a tizenkét tagú éneklő csoportot, tavaly is, az idén is, első helyen végzett a Tavaszi szél.. . járási versenyén. Csoportunk számos meghívót kap járási és körzeti CSEMA­­DOK-rendezvényekre. Örülök, hogy kül­döttként lehetek jelen a közgyűlésen. Előre tudom, lámpalázas leszek, még soha nem voltam szövetségünk legma­gasabb fórumának tanácskozásán. B. KOVÁCS ISTVÁN huszonkilenc éves, baracai lakos, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gömöri Múzeum ré­gésze. A kassai magyar gépipari szak­­középiskolában érettségizett, a tanul­mányait Pesten folytatta az ELTE Böl­csészettudományi Karán. A múzeum régészeként dolgozik, de tulajdonkép­pen afféle mindenes. Baracán lakik, középiskolás korától tagja a CSEMA­­DOK-nak. — Két év óta a CSEMADOK járási bizottságának néprajzi és történelmi­­honismereti albizottságában tevékeny­kedem. Tervünk az volt, hogy a Medvesalján gyűjtünk folklórt azzal a céllal, hogy évek múlva összeáll belőle egy könyvrevaló anyag, amely kereszt­metszetét adja a tájegység néprajzi ha­gyományainak. Néhányszor jártam a helyszínen. Néprajzi albizottságunk ta­valyelőtt elkészítette a járás népművé­szeti hagyományait bemutató műsort a Tavaszi szél... országos folklórver­senyre. Helyesebben részt vett előké­szítésében. Ugyanezt a munkát folytat­va az idén is részt veszünk a Tavaszi szél... járási versenyén továbbjutott szólisták, folklórcsoportok szakmai se­gítségében. Először megyek országos közgyűlésre, s őszintén szólva, nem tu­dom, mit várok tőle. Látni szeretném az embereket, hallani akarom véleményü­ket... Nem látnám értelmét, hogy most mindjárt kitaláljam elvárásaimat. Fiatalnak érzem magam a mozgalom­ban s tapasztalatokkal szeretnék visz­­szatérni szülőfalumba. NAGY ILDIKÓ negyvenéves, Szepsiben lakik, a magyar tanítási nyelvű általános iskola pedagógusa. 1960-ban érettsé­gizett a bratislavai magyar pedagógiai gimnáziumban. A CSEMADOK-nak szintén 1960-tól tagja. Két éve a CSE­MADOK járási bizottságának munkájá­ban is részt vesz. — Én a kultúrának csak egy köznapi embere vagyok. Konkrét munkát vég­zek, gyűlésekre nem igen szeretek járni. Mit értek konkrét munkán? Az embere­ket foglalkoztatom. Például vezetem az éneklő csoportot. Persze ezzel nem akarom a vezetőség munkáját lebecsül­ni. Nagyra értékelem az olyan vezető­ket, akik képesek összetartani egy vá­rosnak a kulturális szervezetét. Én csu­pán tizenhét rokonszenves asszonyt tartok együtt immár negyedik éve. Gyűjtöm a környező falvak dalait, Szep­siben ugyanis már nem élnek a népi hagyományok. Bódva völgye, Kanyap­­ta-mente, Cserehát dalait. Legutóbb a Tavaszi szél... országos verseny dön­tőjében mi is szerepeltünk a Csereháti új kenyér című műsorblokkban. Nagyon szivünkhöz nőtt ez a műsor, százhúsz lelkes ember munkája, akarása feszül benne. Mióta a CSEMADOK-ban dol­gozom, ez volt a legszebb élményem. Iskolánkban két gyermek-tánccsoportot vezetek. A Fehér Liliomszál mindkét csoport neve. Számunkra is Bódva menti anyagot dolgoztam fel. Most gyürkőztem az Áji kapuzóval. A járási dal- és táncünnepélyen és a gyermek­tánccsoportok járási versenyén szeret­nénk bemutatni. Már egy hónapja tu­dom, hogy küldött leszek a XIII. orszá­gos közgyűlésen. Segítsük még jobban egymás munkáját, így indulok a Duna­­parti városba. BALKÓ IMRE, harminchét éves, koloni (Koliňany) lakos, a nyitrai útépítési vál­lalat dolgozója. A CSEMADOK-nak 1965-től tagja. A helyi szervezetben kultúrfelelös. A színjátszó csoport veze­tője. Most éppen a Kisasszonyok a magasban című színdarabot tanulják be. A CSEMADOK járási bizottságának és elnökségének 1980-tól tagja. A járá­si dramaturgiai tanács elnöke. — Nem vagyok a szavak embere. Tizenöt esztendős korom óta játszom színdarabban, s kilencedik éve tanítok be színdarabot. Megilletödötten me­gyek a XIII. országos közgyűlésre. Rendkívül bízom a jó határozatok meg­születésében. A CSEMADOK nem tagja a Nemzeti Frontnak, s ez hátrány, ame­lyet jó szervező munkával kell ellensú­lyozni. A közgyűlés tiszteletére feláján­­lottuk, hogy 2630-ról 3000-re növeljük a taglétszámot. Felajánlásunkat teljesít­jük. A Hét-előfizetők szerzését is állan­dó feladatunknak tekintjük. Falumban a hnb képviselője és a kultúrotthon veze­tője vagyok. Fel tudom mérni, hogy a jnb illetékes osztálya hogyan támogatja anyagilag a kultúrház munkáját, a CSE­MADOK helyi szervezetét viszont nem. A CSEMADÓK-tagoknak saját maguk­nak kell előteremteniük a pénzt. Ugyan­akkor nálunk, s úgy tudom, másutt is, a CSEMADOK helyi szervezet végzi a kul­turális munka nagy részét. Az országos közgyűlésen biztos megoldást kellene találnunk. Én Kolonban a hnb-val való együttműködést jónak tartom. Tudok ellenben olyan községről, amelyekben a helyi szervezet minimális támogatást sem kap. Nagycétényben például a CSEMADOK-nak 250 tagja van, de kul­turális tevékenységre alig nyílik alka­lom. Ha szövetségünk visszakerül a Nemzeti Frontba, gondolom, a helyzet kedvezően megváltozik. A helyi szerve­zetekben kell biztosan megalapoznunk munkánkat, s jövőnket, s ezt a XIII. országos közgyűlésünknek is így kell látnia. 10

Next

/
Thumbnails
Contents