A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 2. szám
Hallottukolvastukláttuk Innen-onnan kiállítás Ottokártól Vencelig A prágaiak kirándulóhelyének számitó Roztoky község vármúzeumában, többéves előkészítő munka nyomán, olyan kiállítást nyitottak meg a közelmúltban, mely igazán figyelemre méltó. Huszonöt múzeum, levéltár és galéria gyűjteményéből válogatva a Premysl-dinasztia fénykorának reánk maradt emlékeit mutatták be, az érdeklődést főként I. Ottokár uralkodásának idejétől III. Vencel elhunytéig (1306-ig) terjedő korszakra irányítva. Számunkra azért is figyelemreméltó ez a kiállítás, mert az említett korszakban nyilvánvalóan érvényesült Bécs árumegállító jogának hatástalanítására a cseh—magyar gazdasági, kereskedelmi összefogás. A kiállítás gazdag anyagában sok-sok emléktárgy, festmény, oklevél, ékszer, szobor, abban a korban készített árucikk, műemléket bemutató felvétel bizonyítja ezt. Egyébként történelmi tény: a Premysl-dinasztia utolsó tagját, Ili. Vencelt 1301-ben magyar királlyá koronázták, azonban Anjou Károly fellépése miatt apja hazavitte Csehországba. A kiállítás rendezői az első nagyteremben a kor történelmének, a cseh államisággal, az uralkodó dinasztiával kapcsolatos emlékeket rendkívül szemléletes módon úgy helyezték el, hogy nem szükséges a cseh nyelv ismerete, különösebb magyarázat — a mondanivaló közérthető. A másik nagyteremben a kor építészetének remekművei tárulnak a látogatók elé fényképfelvételekről, makettekről. A harmadik nagyteremben aranyművesek, ötvösök, festők eredeti alkotásai mellett a kódexek sorakoznak. Meglepően érdekesek, valóban művészi értékűek a pecsétnyomók. Kiadták a kiállítás katalógusát is. Gondosan szerkesztett, ízléses kivitelezésű kötet, melynek 800 oldalas szövegét 320 felvétellel, rajzzal illusztrálták. A történészek és muzeológusok egybehangzó véleménye szerint a katalógus a 13. századi cseh művészet enciklopédiája. Hajdú András KÖNYV Bartók Béla kapcsolata a moldvai csángó magyarokkal (Domokos Pál Péter új könyvéről) A XIII. század eleje óta él Moldvában „egy sajátos viseletű", a „magyar nyelvet régies zamattal beszélő nép". Gazdag folklórja, dallamvilága a néprajztudósok előtt sokáig ismeretlen volt. Bartók Béla 1904 és 1918 között mintegy 2721 dallamot jegyzett le magyar parasztoktól. A népdalgyűjtést csupán Moldva területén nem tudta elvégezni, bár — amint az leveleiből is kiderül — többször el akart menni gyűjteni az itt élő csángómagyarok közé. 1929-ben Domokos Pál Péter járta be először Moldva tájait, s gyűjtötte fel a magyarság régi stílusú, ősi hangrendű dalait. Bartók meghatározása szerint ma ezek képezik az ötödik magyar népzenei dialektust. Domokos Pál Péter 1938-ban moldvai Agatha Christie Egérfogó című színdarabját Londonban már huszonkilenc éve játsszák megszakítás nélkül. Most a darabot „lefordították" a süketek nyelvére. A kép előterében látható fordítóknak ugyancsak igyekezniük kellett, hogy egyidejű „fordításukkal" követni tudják a fordulatos cselekményt. A kísérleti előadást 350 süket nézte végig. Nikka Costa kilencéves amerikai kislány. Látszólag semmiben sem különbözik a vele egykorú gyerekektől, nevét mégis sok országban ismerik. On my Own című legújabb lemeze 34 országban a slágerlista élén áll, Olaszországban naponta több mint tízezer darabot adnak el belőle. > ■* csángók adatközlőket hozott Budapestre, akiktől Bartók gazdag népzene- és népmeseanyagot vett Pátria-lemezekre. A munka során szerzett benyomásairól a nagy zenetudós így írt akkor: „Tegnap és tegnapelőtt két szép napom volt: két ún. „csángó" asszony volt itt Moldvából (Kelet-Románia): a csángók a létező legkeletibb magyarok akik sohasem tartoztak Magyarországhoz, kb. 20 000 lelket számlálnak, rettenetesen el vannak nyomva (nyelvileg és politikailag is), de egy egészen különleges régies nyelvet őriztek meg." A Bartók által gyűjtött akkori anyagot először adja „hiánytalanul közre" új könyvében Domokos Pál Péter néprajzkutató, a moldvai magyarság legavatottabb ismerője. A kiadvány mintegy huszonnégy kottával ellátott dallamanyagot, több mesét, eredetmondát és népszokást, valamint néhány fényképfelvételt tartalmaz. A szerző továbbá fontos dokumentumokat tesz közzé. Bartók és a moldvai csángómagyarok kapcsolatára vonatkozólag. Ezenkívül gazdag jegyzetanyaggal és tájszótárral egészíti ki az értékes gyűjteményt. A könyv „törzsanyagát" Domokos Pál Péter egyébként még néhány későbben magnetofonra vett prózai szöveggel is gazdagította, mely — amint azt a szerző is megjegyzi — „műfajánál, nyelvénél, tartalmánál fogva különleges értéket képvisel..." Befejezésül szólnunk kell Imeta László balladisztikus hangvételű szép illusztrációiról is, melyek még vonzóbbá, tartalmasabbá varázsolják a forrásértékű kötetet. Csáky Károly Görögdinnye édes levében (Richard Brautigan könyvéről) Azt hiszem, elég sokan ismerik a hatvanas évek egyik népszerű beat-kiadványát, a Beatles-bibliát. A benne található sajátosan szürrealista kép-illusztrációk világát asszociálja számomra Richard Brautigan 1968-ban íródott könyve, a Görögdinnye édes levében. A beat-nemzedék jellegzetesen játékos-ormótlan, máskor meg lírai-groteszk álomvilágát. A történet hőse a képzeletbeli KIThALÁLOM — álomváros közelében, egy kalyibában lakik. Olyan ez a világ, akár egy sajátságos hippi-kommuna, ahol szinte minden tárgy, épület, használati eszköz görögdinnyecukorból készült. A beláthatatlan görögdinynyeföldeken folyók folynak keresztül. A folyókon akadnak ugyan fából készült hidak is, de a legtöbbjük görögdinnyecukorból van. S a szereplők: Margaret, Pauline, Öreg Huck a lámpaoltogató, Charley; a színhelyek: Deszkadöngölő, KIThALÁLOM, Görögdinnye Müvek, A SÍRBOLTOK, a különféle zöldségfélék monumentális szobraival „telitűzdelt" a hatvanas években kibontakozó beat-hippi irodalom — néha valóban öncélú, de sok esetben egy generáció újat akarásának, mást keresésének, világlátásának és filozófiájának — szimbólumai. Brautigan sajátos szubjektív jelképvilága mögött megmutatkozik egy másik világ. Egy reális, kemény, néha már brutális „hétköznap-világ" — az állandó karnevállal párhuzamosan. Az élet könyörtelen rendje, a maga érthetetlen, ám szabályt erősítő tévedéseivel együtt. KIThALÁLOM sé környékének népét valaha a Tigrisek rémisztgették és tizedelték, amelyeket kiirtottak. Most a tigristől való félelemre semmi ok. Minden rendben van. Rendben lenne, ha nem garázdálkodna felKELÉS sé holtrészeg bandája, akik saját testük megcsonkításával akarják visszahozni a régi, a tigrisek idejében volt véres KIThALÁLOM-ot. .. Pauline, aki korábban Margaret jóbarátnöje volt, viszonyt kezd annak kedvesével (a történet főhősével), s Margaret nem bírja elviselni a vereséget. Öngyilkos lesz. Kék sáljával felakasztja magát egy almafára. A regény hátralevő része a Margaret temetésével kapcsolatos dolgokat tárgyalja. Véleményem szerint ez a legjobban megírt része ennek a formájában is újszerű regénynek. Mese ez a könyv. Felnőttek számára szőtt komoly mese egy sejtelmesen távoli kommunáról és a kísértetiesen közeliben kivetített álomról. Ismerősnek tűnő változat. . . Különösen most, a nosztalgia-divat időszakában a mai harminc-harmincöt éveseknek. Fiatalabbaknak: különlegesség, idősebbeknek: kései megismerkedés egykori kamasz fiaik és leányaik képzeletvílágával. Áttételesen, természetesen. Kiss Péntek József HANGLEMEZ Egy trubadúr Magyarországon A hanglemezkülönlegességek kedvelői kis örömmel fogadták a Hungaroton nemrég megjelent lemezét, amely „Egy trubadúr Magyarországon" címmel kiadásra és Peire Vidal trubadúr dalait tartalmazza. Ki volt Peire Vidal? A toulousei gróf szolgálatában állt, később Marseille-be került, majd Aragóniába, II. Alfonz udvarába. Amikor 1198-ban III. Béla magyar király II. Alfonz leányát, Konstancát Budára hozta fiának, Imrének feleségül, a feltevések szerint Peire Vidal a kíséret tagjaként jött Magyarországra. Vidal műveinek többsége könnyen énekelhető szillabikus dallam. Szerkesztési módszereinek legjellemzőbb sajátságai: a teraszos felépítés, az ereszkedő dallamvonal, a recitativ dallamsor és a táncos jelleg. A Vidal-lemez az első olyan hanglemez, amely egy trubadúr szerző összes dallamát tartalmazza. — A dalok két-két versszakát eredeti provanszál nyelven Sárközy Gergely vezetésével a Fratemitas Musicorum együttes adja elő. Az együttes a korabeli trubadúr zene hangszerelését, hangulati elemeit és vitathatatlan szépségét számos különleges és korabeli hangszer megszólaltatásával érzékelteti. A hangszerek közt van fidula, rebec, psaltérium, hosszúnyakú lant, tekerő lant, gusla, dudasíp, gemshom, furulya, pásztorsíp, pánsíp, koboz, kereplő, réztányér, triangulum, hárfa, dob, kisdob, köcsögdob, nagydob és csörgő is. A lemez anyagát Falvy Zoltán szerkesztette, s ugyancsak ö rekonstruálta a dallamokat az eredeti középkori kéziratokból. A Hungaroton hanglemezgyártó vállalat, amely már nem egy különlegesen érdekes lemezzel lepte meg a középkori muzsika kedvelőit — gondoljunk csak a Magyar gregoriánum lemezeire — ezúttal Peire Vidal egész életművének összefoglaló kiadásával is példamutató cselekedetet hajtott végre. Sági Tóth Tibor 8
