A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-27 / 9. szám

jegyzéken ott a megjegyzés: még tizenkét honfitársát ellátjuk hasonló fizetséggel. — Tudja mit jelentett ez akkoriban?! — mondja Újszászy Kálmán professzor, a refor­mátus egyházmegye tudományos gyűjtemé­nyének, a múzeumnak igazgatója. — Nála nagyobb jövedelme az óriási kiterjedésű Rá­­kóczi-birtokon — csak a jószágkormányzó­nak volt. — Hogy mit jelentett, jelent Comenius Sárospataknak?. . . Világhírnevet adott neki, hiszen tudománytörténeti tanulmányokban mindig ott szerepel a mi kisvárosunk neve. S Comenius a már akkor is jó iskolát még jobbá, haladóira fejlesztette, átszervezte a nevelési módszereket, bevezette a szemlél­tető oktatást, az olasz városállamok mintájá­ra fejedelmi iskolát csinált, európai rendű­­rangút, s ez nagy szó, nagyon nagy szó. Kár, hogy nem maradhatott tovább. De a négy év alatt is óriási jelentőségűt alkotott a pedagó­gia szempontjából sok mindennek az alapjait itt rakta le. Itt irta a szemléltető oktatás kézikönyvét. A látható világ képekben-t. Újszászy Kálmán professzor meg hossza­san, részletesen ecseteli Comenius jelentő­ségét, itteni munkáját, majd, mint egykori sárospataki diák mesél a még mindig az ország legszínvonalasabb iskolái közé tarto­zó gimnáziumról, ahová 700 diák jár, s ahová ma sem könnyű bejutni. Szót ejt a Comenius Tanítóképző Főiskoláról, amelyet ötszázan látogatnak. Aztán a múzeum mun­katársai megmutatják a csodálatos Nagy­könyvtárat, amely 1806-ban Pollack Mihály tervei alapján épült. Harmincezer kötet kö­rös-körül a polcokon. Köztük egy nagyon régi és igen szép könyv, első oldalán a kővetkező bejegyzéssel: „Anno 1629. Vétettem Ledni­­cén egy szegény Morvából kiüzetett prédiká­tortól. R G." Vagyis: Rákóczi György. Magát a könyvet 1 572-ben nyomták, s Luther Már ton egyik közvetlen munkatársának írásait tartalmazza. Persze, a híres könyvtár anyaga nem csak ebből a harmincezer régi, értékes kötetből áll. Tízszer ennyi könyv található a raktárakban, összesen közel háromszázezer kötet. Szinte fölfoghatatlan mennyiség. Az is meglehetősen hihetetlennek látszik, hogy éppen egy négyszázegynéhány éves könyvet tartok a kezemben. Csoda, hogy épségben megmaradt, hogy olvashatók és érthetőek is a sorok. Nagyon sok idő. S ekkor akaratlanul felmerül bennem a kérdés: haladt-e eleget előbbre a könyvek által a világ? S miközben a választ keresem, gondolatokkal játszok, gondolatokat társítok, újra Rákóczi György által bejegyzett szavakra téved tekintetem: „Vétettem Lednicen egy szegény Morvából Igen, a világ ... a könyvek ... az embe­rek .. . Odakint csípős téli szél csap az arcomba s nyomon kísér a városban sétálva. Talán, ha érteném, suttogna, regélne is nekem ezek között az alacsony, hangulatos, bár már meglehetősen rozoga házak között, amely­nek szinte mindegyikén ott a felirat: Müem­­lékjellegű épület". Regélne múltról, embe­rekről; regélne harcokról és hőstettekről, sikerekről és kudarcokról regélne, mert re­gélhetne mindenről, hiszen ez a Bodrog-par­­ti tízegynéhány ezer lakosú kisváros sok mindent megélt. Ha érteném, elmondana, hogy egykoron virágzott itt a fazekasmester­ség, amelyet ma a kályha- és csempegyár képvisel. Mesélne a jelenről, a régi város jellegét tiszteletben tartó dinamikus fejlő­désről, igen, mert itt becsülik, tisztelik a múltat: csak a régi házak stílusához illő, idomuló új épületeket lehet emelni... A hosszúra nyúlt séta végeztével betérek a gimnázium udvarában álló tornácos házba, a Berna-sorba, ahol ma a Tudományos Gyűjte­mények Múzeuma működik. Sok szép gyűj­teménye közül számomra az egyik legérde­kesebb a Comenius által Sárospatakra ho­zott laterna magica, a vetítőgép őse. Ez nem mas, mint egy kétlyukú doboz, benne gyer­tya. Az egyik nyíláson a gyertya füstje távo­zik, a másikon pedig a gyér fény szűrődik ki, átvilágítva a nyílás előtti üveglapokat, ame lyeken különféle ábrák, rajzok láthatók. Ez is, akárcsak a „Kondi-szekrény", a diorámák előfutára, Comenius szemléltető oktatásá­nak fontos eszköze volt. Ugyanígy a mintegy három méter hosszú távcső, a különféle fizikai eszközök, az 1728-ban Nürnbergben készült éggömb meg sok egyéb .. . Aztán látható itt egy régi osztály is, tábláján az egykori sárospataki diák, Móricz Zsigmond soraival: „Kutya nehéz iskola volt abban az időben a pataki kollégium. Jó iskola volt. szép iskola volt, nagy tekintélyű iskola volt, de — nehéz iskola volt. Itt ugyanis a tanárok azt akarták, hogy a diák tudjon." S Moricz­­nak márcsak hihetünk, hiszen egyszerre öt tantárgyból bukott meg. No, de, ez is fényes bizonyítéka annak, hogy nem mindig a je­gyek, az osztályzatok a lényegesek . . . Még sétálok egyet a gimnázium előtti nagy Iskolakertben, melynek fái között a magyar történelem sok hírességének mell­szobra áll fehér, magas talapzaton. Megállók Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt. Nézem szép, méltóságteljes arcvonásait. Kár, hogy Comenius nem tért vissza Sárospatakra töb­bé, de szelleme szerencsére itt maradt! ZOLCZER JÁNOS kiüzetett prédikátortól" a szerző felvételei Emberi sorsok____ KÖNNYŰ KATIT TÁNCBA VINNI? A büntetőeljárásoknak több mint a fele ha­zánkban vagyon elleni bűncselekmények mi­att indul meg. Ez az adat egyezik a nemzet­közi tapasztalatokkal is. Az ilyen cselekmé­nyek elkövetői között — az elmúlt évek perstatisztikáit nézve — nagyobb a nők ará­nya (20—25 százalék), mint a bűnözők ösz­­szességében, ahol a bűnelkövető nők aránya a 10—15 százalék között ingadozik. Egy további kimutatás szerint, a társadalmi tulaj­don sérelmére elkövetett sikkasztásokban a törvényszegőknek harminc, a más jellegű csalásokat elkövetőknek pedig mintegy húsz százaléka nő. Vajon hát könnyű-e Katit táncba, ponto­sabban a paragrafusok táncába vinni ? ... Er­ről beszélgetünk a szakértővel: büntetésvég­­rehajtó-intézeteink egyikének pszichológu­sával. — A vagyon elleni bűncselekmények szá­ma hazánkban csökkenő irányzatú, az ilyen bűncselekményekkel okozott kár együttes ösz­­szege viszont az utóbbi évtizedben megnöve­kedett, és miért? — Ezt részben az értékesebb, tartósabb személyi javak iránti türelmetlen igény, rész­ben pedig a gazdasági szervek ellenőrző tevékenységének hiányosságai okozták. Fel­­figyeltetö jelenség, hogy a korábbi évekhez viszonyítva különösen a nők körében emel­kedett a társadalmi tulajdon elleni bűncse­lekmények száma. Voltaképpen ez sem meglepő, hiszen napról napra több nö kerül olyan munkakörbe, ahol némi leleményes ügyeskedéssel kísért a csalás, sikkasztás lehetősége. Egyébként ez nem egyedi jelen­ség hazánkban, hiszen világszerte emelkedik a nők intellektuális jellegű vagyon elleni bűncselekményeinek száma. — E törvényszegést módnak vannak női sajátosságai ? — A társadalmi tulajdon ellen sikkasztás­sal, csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel elkövetett, illetve nagy kárt okozó bűncselek­ményeket rendszerint hosszabb időn át, fo­lyamatosan és előre kitervelt módon követik el. A nők ebben általában óvatosabbak, mint a hasonló tetteket elkövető férfiak. Ellen tudnak állni a merészebb „megoldások" csábításának. A férfiaknak a társadalmi tu­lajdon elleni bűnözése módszerében is szé­lesebb skálájú, mint a nőké. Ennek oka nem lélektani tényezőkben, hanem inkább abban rejlik, hogy a férfiak munkaköri beosztásai napjainkban is még változatosabbak, mint a nőkéi. A lányok, asszonyok köréből kikerült elítéltek java része könyvelő, pénztáros, bolti ellenőr vagy eladó volt, ami szinte meg-meg­­szabja a bűncselekmény elkövetésének módját. Ettől eltekintve nincs lényegesebb különbség a nők és a férfiak károkozási módszerei között. Általános tapasztalat, hogy ott, ahol a bűncselekményt elkövették, többnyire hiányos volt az ellenőrzés. Gyakran a felettes szervek ellenőrző munkája sem megfelelő, de az is előfordul, hogy az ellen­őrzésre hivatott személyek szintén részt vesznek a bűncselekményben. Ugyancsak jelentős mértékben tehetők felelőssé egy­­egy bűncselekményért a különféle szervezési hibák és ügyviteli lazaságok. — Fellépnek a nők egyedüli tettesekként is ? — Ezt a kérdést érdemes szélesebb ösz­­szefüggéseiben is szemügyre venni. A társa­dalmi tulajdonban sikkasztással, csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel kárt okozó nők­nek a többsége például középkorúnak te­kinthető, középfokú képzettséggel bír és a cselekmény vagy cselekménysor elkövetése­kor viszonylag rendezett körülmények között élt. Jövedelmük nagyjában megfelelt az or­szágos bérszínvonalnak, többségük kisebb vezető beosztásban vagy bizalmi munkakör­ben dolgozott. Fontos körülmény, hogy a bűncselekmények elkövetésében javarészt egyedüli tettesekként lépnek föl. társtettes­ség esetén pedig többnyire vezető szerepet vállalnak. Ez szintén a nők bizonyos fokú önállósulására mutat, ellentétben a régeb­ben ismert visszahúzódó életmódjukkal. Ami valamennyi bűnelkövető nö személyiségé­ben közös, az az elsodorhatóságuk, ami annyit jelent, hogy könnyen kísértésbe es­nek, ha vágyaik teljesülésére alkalom kínál­kozik. Hasonlóképpen érdekes tapasztalat, hogy nyerészkedési és vagyonszerzési vá­gyukat azonban nemcsak saját kívánságaik kielégítésére fordítják, hanem a törvénysze­gő mesterkedéssel szerzett javakat jobbára hozzátartozóikra, azazhogy kisebb-nagyobtt családi beruházásokra költik. Nem úgy, mint a hasonló körülmények között elítélt férfiak, akiknek pénzszerzési vágya gyakorta önzés­sel párosul. — Miként jellemezhetők legtalálóbban a lopással, csalással, sikkasztással „mesterke­dő" nők ? — Talán azzal, hogy helytelen életvitelük és szemléletük torzulásai révén irreálissá dagadnak a szükségleteik és igényeik. Kifo­gástalanul beilleszkednek a környezetükbe, a kívülálló szemével az életmódjuk is rende­zett, sőt a magatartásukban sincs semmi kirívó. Ezért ha nem jön közbe ellenőrzés, átszervezés vagy külső körülmény, akkor so­káig büntetlenek maradnak. A bűnelkövetők­re általánosan jellemző, a nőkre pedig külö­nösképpen az, hogy váltig bizakodnak ab­ban : ök nem leplezödnek le. Sokhelyütt ezt az a felismerés is erősiti bennük, hogy az esetek nagy részében látják, milyen lazasá­gok vannak az ellenőrzésben. Szinte minden olyan sikkasztóban vagy csalóban, akit hosz­­szú ideig nem lepleznek le, megerősödik a bűnözői sikerélmény keltette káros önbiza­lom, ami arra ösztönzi a tettest, hogy újra meg újra elkövesse tettét. Szaknyelven ezt ismétlési kényszernek nevezzük. A nyomoza­ti eljárások szempontjából lényeges tényező ez, hiszen az egyre gyakoribbá váló ismétlő­dés révén növeli a mielőbbi lebukás esélyeit. — Vajon mit tapasztal még a pszichológus a bűnelkövető nők törvényszegő tetteinek hát­terét vizsgálva? — Elsősorban talán bizonyos bűntudati feszültséggel párosuló érzelmi éretlenséget. Magatartásukat vágyaik vezérlik, ami azt je­lenti, hogy a bűnelkövetés idején ki vannak szolgáltatva a csábító helyzet szülte gyenge akaratuknak. Többrendbeli törvényszegés esetén huzamosabb ideig tartó feszültség­ben, állandó ingerültségi állapotban vannak, ezért mind a nyomozás és a perindítás folyamatát, mind a börtönt nehezebben vise­lik el, mint — mondjuk — az élet elleni bűntettek elkövetői, akik többnyire már a bűntett elkövetése előtt tisztában vannak annak esetleges következményeivel. — Véleménye szerint csökkenni fog a bűnö­ző nők száma ? — Nehéz kérdés, aligha mernék rá egyér­telműen válaszolni. Semmi esetre sem bizta­tó azonban, hogy az iparilag és kereskedel­mileg fejlett országokban, világjelenségként, növekszik a nők vagyon elleni bűncselekmé­nyeinek aránya. 17

Next

/
Thumbnails
Contents