A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-27 / 9. szám

jegyzéken ott a megjegyzés: még tizenkét honfitársát ellátjuk hasonló fizetséggel.

— Tudja mit jelentett ez akkoriban?! — mondja Újszászy Kálmán professzor, a református egyházmegye tudományos gyűjteményének, a múzeumnak igazgatója. — Nála nagyobb jövedelme az óriási kiterjedésű Rákóczi-birtokon — csak a jószágkormányzónak volt.

— Hogy mit jelentett, jelent Comenius Sárospataknak?. . . Világhírnevet adott neki, hiszen tudománytörténeti tanulmányokban mindig ott szerepel a mi kisvárosunk neve. S Comenius a már akkor is jó iskolát még jobbá, haladóira fejlesztette, átszervezte a nevelési módszereket, bevezette a szemléltető oktatást, az olasz városállamok mintájára fejedelmi iskolát csinált, európai rendűrangút, s ez nagy szó, nagyon nagy szó. Kár, hogy nem maradhatott tovább. De a négy év alatt is óriási jelentőségűt alkotott a pedagógia szempontjából sok mindennek az alapjait itt rakta le. Itt irta a szemléltető oktatás kézikönyvét. A látható világ képekben-t.

Újszászy Kálmán professzor meg hosszasan, részletesen ecseteli Comenius jelentőségét, itteni munkáját, majd, mint egykori sárospataki diák mesél a még mindig az ország legszínvonalasabb iskolái közé tartozó gimnáziumról, ahová 700 diák jár, s ahová ma sem könnyű bejutni. Szót ejt a Comenius Tanítóképző Főiskoláról, amelyet ötszázan látogatnak. Aztán a múzeum munkatársai megmutatják a csodálatos Nagykönyvtárat, amely 1806-ban Pollack Mihály tervei alapján épült. Harmincezer kötet körös-körül a polcokon. Köztük egy nagyon régi és igen szép könyv, első oldalán a kővetkező bejegyzéssel: „Anno 1629. Vétettem Lednicén egy szegény Morvából kiüzetett prédikátortól. R G." Vagyis: Rákóczi György. Magát a könyvet 1 572-ben nyomták, s Luther Már ton egyik közvetlen munkatársának írásait tartalmazza. Persze, a híres könyvtár anyaga nem csak ebből a harmincezer régi, értékes kötetből áll. Tízszer ennyi könyv található a raktárakban, összesen közel háromszázezer kötet. Szinte fölfoghatatlan mennyiség. Az is meglehetősen hihetetlennek látszik, hogy éppen egy négyszázegynéhány éves könyvet tartok a kezemben. Csoda, hogy épségben megmaradt, hogy olvashatók és érthetőek is a sorok. Nagyon sok idő. S ekkor akaratlanul felmerül bennem a kérdés: haladt-e eleget előbbre a könyvek által a világ? S miközben a választ keresem, gondolatokkal játszok, gondolatokat társítok, újra Rákóczi György által bejegyzett szavakra téved tekintetem: „Vétettem Lednicen egy szegény Morvából

Igen, a világ ... a könyvek ... az emberek .. .

Odakint csípős téli szél csap az arcomba s nyomon kísér a városban sétálva. Talán, ha érteném, suttogna, regélne is nekem ezek között az alacsony, hangulatos, bár már meglehetősen rozoga házak között, amelynek szinte mindegyikén ott a felirat: Müemlékjellegű épület". Regélne múltról, emberekről; regélne harcokról és hőstettekről, sikerekről és kudarcokról regélne, mert regélhetne mindenről, hiszen ez a Bodrog-parti tízegynéhány ezer lakosú kisváros sok mindent megélt. Ha érteném, elmondana, hogy egykoron virágzott itt a fazekasmesterség, amelyet ma a kályha- és csempegyár képvisel. Mesélne a jelenről, a régi város jellegét tiszteletben tartó dinamikus fejlődésről, igen, mert itt becsülik, tisztelik a múltat: csak a régi házak stílusához illő, idomuló új épületeket lehet emelni...

A hosszúra nyúlt séta végeztével betérek a gimnázium udvarában álló tornácos házba, a Berna-sorba, ahol ma a Tudományos Gyűjtemények Múzeuma működik. Sok szép gyűjteménye közül számomra az egyik legérdekesebb a Comenius által Sárospatakra hozott laterna magica, a vetítőgép őse. Ez nem mas, mint egy kétlyukú doboz, benne gyertya. Az egyik nyíláson a gyertya füstje távozik, a másikon pedig a gyér fény szűrődik ki, átvilágítva a nyílás előtti üveglapokat, ame lyeken különféle ábrák, rajzok láthatók. Ez is, akárcsak a „Kondi-szekrény", a diorámák előfutára, Comenius szemléltető oktatásának fontos eszköze volt. Ugyanígy a mintegy három méter hosszú távcső, a különféle fizikai eszközök, az 1728-ban Nürnbergben készült éggömb meg sok egyéb .. . Aztán látható itt egy régi osztály is, tábláján az egykori sárospataki diák, Móricz Zsigmond soraival: „Kutya nehéz iskola volt abban az időben a pataki kollégium. Jó iskola volt. szép iskola volt, nagy tekintélyű iskola volt, de — nehéz iskola volt. Itt ugyanis a tanárok azt akarták, hogy a diák tudjon." S Moricznak márcsak hihetünk, hiszen egyszerre öt tantárgyból bukott meg. No, de, ez is fényes bizonyítéka annak, hogy nem mindig a jegyek, az osztályzatok a lényegesek . . .

Még sétálok egyet a gimnázium előtti nagy Iskolakertben, melynek fái között a magyar történelem sok hírességének mellszobra áll fehér, magas talapzaton. Megállók Lorántffy Zsuzsanna szobra előtt. Nézem szép, méltóságteljes arcvonásait. Kár, hogy Comenius nem tért vissza Sárospatakra többé, de szelleme szerencsére itt maradt!

ZOLCZER JÁNOS

kiüzetett prédikátortól"

a szerző felvételei

Emberi sorsok____

KÖNNYŰ KATIT TÁNCBA VINNI?

A büntetőeljárásoknak több mint a fele hazánkban vagyon elleni bűncselekmények miatt indul meg. Ez az adat egyezik a nemzetközi tapasztalatokkal is. Az ilyen cselekmények elkövetői között — az elmúlt évek perstatisztikáit nézve — nagyobb a nők aránya (20—25 százalék), mint a bűnözők öszszességében, ahol a bűnelkövető nők aránya a 10—15 százalék között ingadozik. Egy további kimutatás szerint, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztásokban a törvényszegőknek harminc, a más jellegű csalásokat elkövetőknek pedig mintegy húsz százaléka nő.

Vajon hát könnyű-e Katit táncba, pontosabban a paragrafusok táncába vinni ? ... Erről beszélgetünk a szakértővel: büntetésvégrehajtó-intézeteink egyikének pszichológusával.

— A vagyon elleni bűncselekmények száma hazánkban csökkenő irányzatú, az ilyen bűncselekményekkel okozott kár együttes öszszege viszont az utóbbi évtizedben megnövekedett, és miért?

— Ezt részben az értékesebb, tartósabb személyi javak iránti türelmetlen igény, részben pedig a gazdasági szervek ellenőrző tevékenységének hiányosságai okozták. Felfigyeltetö jelenség, hogy a korábbi évekhez viszonyítva különösen a nők körében emelkedett a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények száma. Voltaképpen ez sem meglepő, hiszen napról napra több nö kerül olyan munkakörbe, ahol némi leleményes ügyeskedéssel kísért a csalás, sikkasztás lehetősége. Egyébként ez nem egyedi jelenség hazánkban, hiszen világszerte emelkedik a nők intellektuális jellegű vagyon elleni bűncselekményeinek száma.

— E törvényszegést módnak vannak női sajátosságai ?

— A társadalmi tulajdon ellen sikkasztással, csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel elkövetett, illetve nagy kárt okozó bűncselekményeket rendszerint hosszabb időn át, folyamatosan és előre kitervelt módon követik el. A nők ebben általában óvatosabbak, mint a hasonló tetteket elkövető férfiak. Ellen tudnak állni a merészebb „megoldások" csábításának. A férfiaknak a társadalmi tulajdon elleni bűnözése módszerében is szélesebb skálájú, mint a nőké. Ennek oka nem lélektani tényezőkben, hanem inkább abban rejlik, hogy a férfiak munkaköri beosztásai napjainkban is még változatosabbak, mint a nőkéi. A lányok, asszonyok köréből kikerült elítéltek java része könyvelő, pénztáros, bolti ellenőr vagy eladó volt, ami szinte meg-megszabja a bűncselekmény elkövetésének módját. Ettől eltekintve nincs lényegesebb különbség a nők és a férfiak károkozási módszerei között. Általános tapasztalat, hogy ott, ahol a bűncselekményt elkövették, többnyire hiányos volt az ellenőrzés. Gyakran a felettes szervek ellenőrző munkája sem megfelelő, de az is előfordul, hogy az ellenőrzésre hivatott személyek szintén részt vesznek a bűncselekményben. Ugyancsak jelentős mértékben tehetők felelőssé egyegy bűncselekményért a különféle szervezési hibák és ügyviteli lazaságok.

— Fellépnek a nők egyedüli tettesekként is ?

— Ezt a kérdést érdemes szélesebb öszszefüggéseiben is szemügyre venni. A társadalmi tulajdonban sikkasztással, csalással, hűtlen és hanyag kezeléssel kárt okozó nőknek a többsége például középkorúnak tekinthető, középfokú képzettséggel bír és a

cselekmény vagy cselekménysor elkövetésekor viszonylag rendezett körülmények között élt. Jövedelmük nagyjában megfelelt az országos bérszínvonalnak, többségük kisebb vezető beosztásban vagy bizalmi munkakörben dolgozott. Fontos körülmény, hogy a bűncselekmények elkövetésében javarészt egyedüli tettesekként lépnek föl. társtettesség esetén pedig többnyire vezető szerepet vállalnak. Ez szintén a nők bizonyos fokú önállósulására mutat, ellentétben a régebben ismert visszahúzódó életmódjukkal. Ami valamennyi bűnelkövető nö személyiségében közös, az az elsodorhatóságuk, ami annyit jelent, hogy könnyen kísértésbe esnek, ha vágyaik teljesülésére alkalom kínálkozik. Hasonlóképpen érdekes tapasztalat, hogy nyerészkedési és vagyonszerzési vágyukat azonban nemcsak saját kívánságaik kielégítésére fordítják, hanem a törvényszegő mesterkedéssel szerzett javakat jobbára hozzátartozóikra, azazhogy kisebb-nagyobtt családi beruházásokra költik. Nem úgy, mint a hasonló körülmények között elítélt férfiak, akiknek pénzszerzési vágya gyakorta önzéssel párosul.

— Miként jellemezhetők legtalálóbban a lopással, csalással, sikkasztással „mesterkedő" nők ?

— Talán azzal, hogy helytelen életvitelük és szemléletük torzulásai révén irreálissá dagadnak a szükségleteik és igényeik. Kifogástalanul beilleszkednek a környezetükbe, a kívülálló szemével az életmódjuk is rendezett, sőt a magatartásukban sincs semmi kirívó. Ezért ha nem jön közbe ellenőrzés, átszervezés vagy külső körülmény, akkor sokáig büntetlenek maradnak. A bűnelkövetőkre általánosan jellemző, a nőkre pedig különösképpen az, hogy váltig bizakodnak abban : ök nem leplezödnek le. Sokhelyütt ezt az a felismerés is erősiti bennük, hogy az esetek nagy részében látják, milyen lazaságok vannak az ellenőrzésben. Szinte minden olyan sikkasztóban vagy csalóban, akit hoszszú ideig nem lepleznek le, megerősödik a bűnözői sikerélmény keltette káros önbizalom, ami arra ösztönzi a tettest, hogy újra meg újra elkövesse tettét. Szaknyelven ezt ismétlési kényszernek nevezzük. A nyomozati eljárások szempontjából lényeges tényező ez, hiszen az egyre gyakoribbá váló ismétlődés révén növeli a mielőbbi lebukás esélyeit.

— Vajon mit tapasztal még a pszichológus a bűnelkövető nők törvényszegő tetteinek hátterét vizsgálva?

— Elsősorban talán bizonyos bűntudati feszültséggel párosuló érzelmi éretlenséget. Magatartásukat vágyaik vezérlik, ami azt jelenti, hogy a bűnelkövetés idején ki vannak szolgáltatva a csábító helyzet szülte gyenge akaratuknak. Többrendbeli törvényszegés esetén huzamosabb ideig tartó feszültségben, állandó ingerültségi állapotban vannak, ezért mind a nyomozás és a perindítás folyamatát, mind a börtönt nehezebben viselik el, mint — mondjuk — az élet elleni bűntettek elkövetői, akik többnyire már a bűntett elkövetése előtt tisztában vannak annak esetleges következményeivel.

— Véleménye szerint csökkenni fog a bűnöző nők száma ?

— Nehéz kérdés, aligha mernék rá egyértelműen válaszolni. Semmi esetre sem biztató azonban, hogy az iparilag és kereskedelmileg fejlett országokban, világjelenségként, növekszik a nők vagyon elleni bűncselekményeinek aránya.

17