A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-27 / 9. szám

A Csemadok életéből

A gortvai Barkóca gyermek-tánccsoport

Az ajnácskői férfi éneklőcsoport

Hidegkúti női éneklőcsoport

MOZAIKKÉPEK EGY JÁRÁSBÓL

Pál Gyulával, a CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottságának titkárával gyakran találkozom hivatalában, a kisváros főterén vagy főutcáján, mivel elég gyakran megfordulok Pál Gyula szőkébb hazám

járási székhelyén. Őszintén megvallva, nem kis büszkeséggel hallgatom rögtönzött beszámolóit, amelyek legtöbbször távirati stílusban hangzanak el, mint legutóbb is, amikor a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének előestéjén megszólaltattam a járásból néhány központi bizottsági tagot. Például így: a járásban tavaly 79 helyi szervezetet és 6937 CSEMADOK-tagot tartottak nyilván. Komolyan előkészítik a járási bizottsági és elnökségi üléseket, s a helyi szervezetek vezetőségi tagjai 13 körzeti értekezleten tájékoztatták a feladatokról. Tőrödnek az elnökök és a szakvezetők iskolázásával, s a népművelési és népművészeti szakbizottság is kielégítően végzi munkáját.

Egyszóval élnek, tevékenykednek tágabb szülőföldemen a helyi szervezetek, politikai, tudományos, irodalmi és történelmi-honismereti körökben fejtik ki tevékenységüket, s tavaly a jogi bizottság is megalakult. Ha kell, társadalmi munkát végeznek (tavaly 28 150 á ledolgozott órák száma), ha kell, új Hét- és Uj Szó-elöfizetöket szereznek. Pál Gyula legutóbb nem fukarkodott a tájékoztatóval, átfogó képet nyújtott a helyi szervezetben folyó kulturális munkáról. Elmondotta, hogy a politikai és tudományos ismeretterjesztő tevékenység megsegítésére előadói segédanyagot dolgoztak ki, s a jelentős politikai évfordulók alkalmából (februári győzelem, a CSKP megalakulásának 60. évfordulója) előadások hangzottak el. Sok-sok helyi szervezetben keretmüsorral egybekötött emlékesteket szerveztek.

Hatvankét alkalommal rendeztek keretműsoros emlékestet a helyi szervezetek, s az ismeretterjesztő előadásokat is úgy tervezték meg, hogy azok még jobban elmélyítsék a CSEMADOK-tagokban a tudományos világnézetet. A jogi ismeretek gyarapítására is törekedtek kilenc előadás megtartásával. Az irodalom népszerűsítésére és a könyvvel való munkára sem lehet panasz. Az irodalmi és nyelvi albizottság kitett magáért. Tizenhat alkalommal rendezett irodalomnépszerűsítő, kilenc alkalommal nyelvi előadást. Irodalmi emlékesteket háromszor, iró-olvasó találkozót tízszer tartottak. Jónéhány helyi szervezetben megfordultak a járás írószülöttei: Cselényi László, Tóth Elemér, Tőzsér Árpád, Veres János stb. Ezeket a találkozókat könyvkiállítással kötötték egybe. Ilyen módon 6200 korona értékben adtak el könyveket. Márciusban a könyv hónapjában tizenhárom könyvkiállítást rendeztek. Jó együttműködést alakítottak ki a helyi és járási népkönyvtárral és a könyvesboltokkal.

Régebben a CSEMADOK járási titkárságát

a város szélén kerestem. Egyetlen helyen zsúfolódott a titkár, Demeter Béla, az instruktor, Tóth Ernő, az amatőr színjátszó csoportok ismert darabírója, és Péter Valéria hivatali munkaerő. Nemrégen a városközpontban kaptak megfelelőbb, több helyiségből álló épületet, amelyben már mindennek helye van. Az új helynek sem kellett reklám. Akik CSEMADOK-ügyben járnak Rimaszombatban, megtalálják új helyén is a CSEMADOK járási titkárságát. Mikor legutóbb ott jártam, régi ismerőssel is találkoztam. Drobka Gézával, akinek a neve, munkája nélkül a városi színjátszás története nem mondható el.

Új helyen, a kulturális munka „napszámosaihoz” méltó bútorok között beszélgettem Pál Gyulával az elmúlt esztendő említésre érdemes eseményeiről. Mondom neki, remélem, nem csupán előadások és irodalmi estek szervezésében merült ki tevékenységetek.

— Á, dehogy — mondja mosolyogva. — Munkásmozgalmi és helytörténeti anyagokból is állítottunk össze segédanyagot. A honismereti albizottság megkezdte további helytörténeti és munkásmozgalmi hagyomány feldolgozását. Az elkészített segédanyagból helyi szervezeteink negyvenöt történelmi-honismereti jellegű előadást tartottak. A történelmi-honismereti albizottság kirándulások szervezéséhez is segítséget nyújt, s most azon fáradozik, hogy Nagybalogon emlékszobát rendezzenek be. Az összegyűjtött anyag már rendelkezésre áll, a helyi szervezet vezetőségén múlik, hogy a befejező munkálatok elvégzése után mikor tekintheti meg a tagság és a lakosság az emlékszobát.

— Közművelődési klubjaitok gyakran hallatnak magukról és egész Dél-Szlovákiában ismertek.

— Igaz, ez Így van. A rimaszombati Tompa Mihály Klub és a tornaijai Palóc Közművelődési Klub tervszerű és rendszeres tevékenységet fejt ki. Közművelődési klubjaink tavaly huszonöt rendezvényükre hívták az érdeklődőket. Persze, azt szeretnénk, ha a két klub sikerén felbuzdulva továbbiak alakulnának helyi szervezeteinkben.

— Itt láttam Drobka Gézát, a rimaszombati színjátszás nagy öregjét, rendezömesterét. Erről jut eszembe ez a népszerű tevékenység.

— Tavaly meghirdettük a színjátszó csoportok és az irodalmi színpadok járási versenyét. Kilenc színjátszó csoportunk nevezett be. Óbást. Gömörpanyit, Ozsgyán, Péterfala, Deresk, Tornaija, Almágy, Rimaszombat és Abafala. Mivel azonban a csoportok többsége csak áprilisban tudott felkészülni a műsorra tűzött darabbal, a verseny értékelése már nem esett bele a CSEMADOK KB által meghatározott időpontba. Jó volna, ha jövőre az időpont legalább április közepéig eltolódna.

— Mi a helyzet a gyermek-színjátszó csoportokkal ?

— Néhány általános iskolában (Rimaszécsen, Bátkán, Sajógömörön) vannak ilyen csoportok. De az 1981-es esztendőben már egyik sem nevezett be a versenybe.

— Vajon miért? Hiszen Bátkáról, szülöfa-6