A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)

1982-02-27 / 9. szám

lumból a Dunamenti Tavaszra is eljutott a gyermek-színjátszó csoport. — Utánanézünk, mi a távolmaradás tulaj­donképpeni oka. A bábszinjátszással és az irodalmi színpadi tevékenységgel is hasonló a helyzet. Egyelőre csak remélhetem, hogy a következő színházi idényben már benevez­nek a csoportok a CSEMADOK jb által meg­hirdetett versenybe. Tevékenység persze fo­lyik. C kategóriájú csoportjaink tizennégyszer léptek fel a járás területén, az irodalmi szín­padok tizenegyszer. Helyi szervezeteink hu­szonnégyszer rendeztek esztrádműsort. — Hogyan álltok a tánccal? — Tavaly nem sikerült növelnünk a nép­tánc-csoportok számát. Szembetűnő szinvo­­naljavulásról sem beszélhetünk. Ez a már meglevő és rendszeres munkát végző cso­portok anyagi gondjaival és a nem kielégítő szakmai vezetéssel magyarázható. Ez külö­nösen a már ismert Gömör és a serkei tánccsoportnál mutatkozott meg. Nyolc gyermektánc-csoportunk közül a gortvai ál­talános iskola tánccsoportja a legeredmé­nyesebb. Többször fellépett járási rendezvé­nyeken és a járáson kívül is. — Mit tartasz fontosnak a néptánc-cso­portokkal kapcsolatban? — Rendszeresen működő csoportjainknak a jövőben biztosítani kell a továbbfejlődé­sükhöz szükséges fellépési lehetőséget a járásban és a járás határain kívül. — Gömör néptánc-csoportotok s ugyan­ilyen nevű énekkarotok van. Mondj valamit az énekkari tevékenységről! — Két vegyes énekkarunk tevékenykedik igen eredményesen. Az aranykoszorús minő­sítésű rimaszombati és az ezűstkoszorús minősítésű tornaijai. A Lévay Tibor vezette Gömör vegyeskar részt vett az V. Kodály-na­­pokon, a Barassó Katalin vezette tomaljaiak sem voltak messze attól, hogy Galántára utazhassanak. A két énekkar tavaly tizenöt­ször szerepelt helyi és járási rendezvénye­ken, valamint állami ünnepek műsorában. — S az éneklöcsoportok? — Jelenlegi húsz ilyen csoportunk közül az abafalai. szentkirályi és kerekgedei tavaly alakult. Éneklőcsoportjaink felléptek a hide­­kúti körzeti, a járási dal- és táncünnepélyen s a helyi rendezvényeken. Citeraegyüttesekkel is dicsekedhetünk Újbáston, Hidegkúton, Fe­leden, Várgedében, Nagybalogon és Péterfa­­lán. — ‘Amiről beszélsz, az mind a néprajzi munka területe. Hogyan végzi munkáját a néprajzi albizottság? — Népdalok, népi táncok, népi szokások gyűjtésére összpontosítja figyelmét. Az ösz­­szegyűjtött anyagot folklór- és éneklőcso­portjaink feldolgozták és bemutatják. Az al­bizottság segítséget nyújt néprajzi kiállítások rendezéséhez, néprajzi szobák létesítéséhez is. — Hogyan értékeled a legtöbb nézőt von­zó körzeti és járási dal- és táncünnepélyt? — Járási dal- és táncünnepélyünk színhe­lye évek óta Nagybalog. A kulturális műsort amatőr népművészeti csoportjaink adják. Színvonalával elégedettek vagyunk. Tavaly a magyarországi Kati és a Kerek Perec együt­tes jól egészítette ki a műsort. — Végül mi köti le most legjobban a figyelmedet ? — A járási konferencia előkészítése. MÁCS JÓZSEF (Felvételek: archívum 4, Prandl Sándor 1) A Gsemadok életéből EREDMÉNYES IDŐSZAKOT ÉRTÉKELTEK A dunaszerdahelyi járási konferencia munkaelnöksége A CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási konferenciáján a járási pártbi­zottság küldöttségét dr. Magyarics Vince veze­tő titkár, a CSEMADOK KB küldöttségét Sidó Zoltán a CSEMADOK KB elnök vezette. Gyur­­csik József, a CSEMADOK jb elnöke nyitotta meg az értekezletet, s a tevékenységről szóló beszámolót Fél Miklós járási titkár terjesztette elő. A beszámolóból kitűnt, hogy a CSEMA­DOK rendkívül sokrétű és hasznos kulturális munkát végez a járás falvaiban és városaiban. A taglétszám az értékelt időszakban 1200-al növekedett, a színjátszó csoportok, énekkarok, citerazenekarok és éneklőcsoportok szorgal­mas munkáját az országos rendezvényeken elért kiváló helyezések fémjelzik. A helyi szer­vezetek több mint száz kulturális, néprajzi, történelmi, honismereti és irodalmi jellegű előadást, ötvenhárom író-olvasó találkozót és harmincnégy könyvkiállítást szerveztek. A ha­zai magyar irodalom termékeiből kb. 70 000 korona értékű könyvet vásároltak a szövetség tagjai. A beszámolót követő vitában Mészáros Já­nos a 190 tagot számláló hodosi szervezet sikereiről és gondjairól szólt, Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára nagyra értékelte a CSEMADOK kulturális-népnevelő munkáját Hangsúlyozta, hogy a CSEMADOK kulturális-népnevelési munkájának a búzából elért 60 mázsás hektárhozam legyen továbbra is a mércéje. Bekő Mária örömmel jelentette, hogy a várkonyi helyi szervezet a konferencia tiszteletére 30 új taggal növelte taglétszámát, s tizenöttel a Hét-előfizetők számát. Vajas János, a nádasdi helyi szervezet elnöke, az egy éve alakult éneklőcsoport és gyermek citerazenekar munkáját méltatta. Oláh Ödön, a vámosfalusi színjátszó csoport vezetője arról beszélt, hogy betanult zenés vígjátékukat hu­­szonháromszor mutatták be. Klubösszejövete­leket, író-olvasó találkozókat és társas tánckö­röket is szerveztek. A helyi szervezetnek tánc­zenekara, férti és női éneklőcsoportja, citera­zenekara és női futballcsapata van. Gyökeres Márta a somorjai Csalló, a Csali gyermekcso­port, a parasztzenekar, valamint a Híd vegyes­kar eredményes munkájáról szólt. Varga Tibor a SZISZ jb elnöke a két szervezet közötti jó együttműködést méltatta. Varga László a tag­toborzásban elért nagy megy éri sikerről szá­molt be. A Steiner Gábor nevét viselő közmű­velődési klub öt év alatt 54 rendezvényt szer­vezett. Horváth Mária a bősi helyi szervezet munkáját ismertette. Fontos feladatnak tekinti a taglétszám növelését. Bősön a helyi szerve­zet saját helyiséggel rendelkezik. Mázsár László, a CSSZBSZ járási titkára, a közös rendezvények szervezésében látja a két szö­vetség együttműködését. Csóka Klára a duna­szerdahelyi szervezet sokrétű tevékenységéről rajzolt átfogó képet. A színjátszók 1980-ban országos első díjat szereztek, tavaly a Bartók Béla vegyeskórus második helyezést ért el a Kodály-napokon s aranykoszorús minősítést szerzett Mérv a József a nagy ma gyári kulturá­lis életben bekövetkezett kedvező változások­ról szólt. Lukács Emília a bakai szervezetben szerzett tapasztalatait osztotta meg a járási konferencia küldötteivel. A vitában Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke is felszólalt Kiemelte a tagtoborzásban elért szép eredményeket a népművelési mun­ka fontosságát, a hazafias és internacionalista nevelés szempontjából. Fontos feladatnak te­kinti a jövőben a helyi szervezetek munkájá­nak megjavítását a többi tömegszervezettel és az iskolákkal való együttműködés elmélyíté­sét A gazdag és tanulságos vita után a konferencia megválasztotta a harminchárom tagú járási bizottságot, a járási ellenőrző bi­zottságot, a XIII. országos közgyűlés küldötteit s jóváhagyta a határozatot. A járási bizottság elnökévé ismét Gyurcsik Józsefet, titkárává pedig Fél Miklóst választották. MAG GYULA Losoncon (Lučenec) mintegy száz küldött rész­vételével ülésezett a CSEMADOK XXIV. járási konferenciája. Az SZLKP járási bizottságának küldöttségét TSnkina István, az SZLKP járási bizottságának ideológiai titkára, a járási nem­zeti bizottság küldöttségét Ludovit Orság. a járási nemzeti bizottság a /elnöke, a CSEMA­DOK KB küldöttségét Balázs Béla, a CSEMA­DOK KB Elnökségének tagja vezette. Képvisel­tette magát a SZISZ járási bizottsága, a Szoci­alista Akadémia, a járási népművelési köz­pont, a járási népkönyvtár, a járási múzeum és a járási képtár. A konferenciát Sáfi Béta, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke nyitotta meg és Lőrincz Albertné alelnök vezette. A járási bizottság beszámolóját Princ Sándor, a CSE­MADOK járási titkára terjesztette elő. A beszámoló részletesen foglalkozott a CSE­­MADOK-nak a losonci járásban végzett mun­kájával. Megtudtuk, hogy az iskolán kívüli felnőttoktatás keretében az elmúlt két évben munkásmozgalom-történeti témáról 97, jogi témáról 11, helytörténeti és honismereti té­máról 18. irodalmi témáról 33 előadást tartot­tak. Jelentős munkát végeztek a helyi szerveze­tek a nyelvművelés, az irodalom és a könyvek népszerűsítése, a klubtípusú szórakozási for­mák meghonosítása, a néprajzi gyűjtés, az öntevékeny táncegyüttesek, a színjátszó együttesek, az ének és zenekari mozgalom és több más népművészeti és népművelési forma keretében. Az elmúlt két évben a népművelés területén például összesen 357 akciót tartottak. Ezeken együttvéve 9767-en vettek részt. Tánccso­portjaik az értékelt időszakban 36, énekkaraik 86, esztrád együtteseik keretműsorral 95, színjátszó együtteseik egész estét betöltő mű­sorral 27 alkalommal léptek fel. Eredményes a tagtoborzási akciójuk is. Az 1980-ban meg­tartott XXIII. járási konferencia óta a losonci járásban összesen 649 új taggal gyarapodott a CSEMADOK taglétszáma. A beszámoló kiemelte, hogy a CSEMADOK munkáját a járás párt- és állami szervei elis­meréssel méltatják és támogatják. A CSEMA­DOK tagjai a közös ügyért közösen dolgoznak a többi társadalmi és tömegszervezet tagja­ival. A helyi szervezeteket a nemzeti bizottsá­gok és mások anyagilag is támogatják. A tartalmas vita után a járási konferencia által egyhangúlag elfogadott több pontból álló határozat szerint a járás helyi szervezetei a jövőben mind a népművelés, mind a népmű­vészet vonalán új tevékenységi formákat ho­nosítanak meg és tovább tökéletesítik munká­jukat A járási múzeummal karöltve megszer­vezik a járásban még fellelhető népszokások és népviseletek összegyűjtését és feldolgozá­sát Bővítik a néprajzos aktivisták hálózatát hogy azok jövőre a járás területén megrende­zendő országos néprajzi gyűjtéskor minél eredményesebben dolgozhassanak, és előse­gítsék a CSEMADOK járási bizottságának a munkáját. Nagydarócon, az egykori kastély­ban, a vidék néprajzát bemutató állandó jelle­gű néprajzi szobát és ahol erre megteremtőd­nek a feltételek, tájházakat és újabb néprajzi és munkásmozgalom-történeti emlékszobákat létesítenek. Aktivizálják a népművészeti együtteseket az eddiginél nagyobb mértékben bevonják munkájukba a műszaki értelmisé­get. A CSEMADOK tagságát arra ösztönzik, hogy valamennyien konkrét munkával segít­sék elő a CSKP XVI. kongresszua határozatá­nak és a Nemzeti Front választási programjá­nak a teljesítését. Ha) 7

Next

/
Thumbnails
Contents