A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-13 / 7. szám
A Csemadok életéből juk megszűnte után a CSEMADOK helyi szervezetében szerveztek gyermek éneklő csoportot. Az okos és hasznos kezdeményezés 1979-ben a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon vezetett igazi nagy sikerre. A szepsi „Fehér liliomszár és a zsamói „Gyermekláncfű" megosztott első díjat kapott kimagasló teljesítményéért. Dehogy félnék a Gál Sándor, Kolár Péter rendezte-rögtönözte vizsgától. Ahol sok minden történik, ott az emlékezet rostáján is sok minden fennakad. Tudom például, hogy a járásban (szövetségünk helyi szervezeteiben) két felnőtt vegyeskórus és egy gyermek énekkar működik. A szepsi kórus negyventagú legnagyobb gondja az utánpótlás biztosítása. Az átlag életkor elég magas. A CSEMADOK helyi szervezetéhez és a művelődési házhoz egyformán tartozó buzitai énekkar nem igazolja a közmondást, amely szerint közös lónak túrós a háta. Az énekkar fiatal dalosokkal töltődött fel s fejlődése megnyugtató. A Kerületi Népművelődési Központ minősítési versenyén „C" kategóriába került. Dicséretes teljesítményt nyújtott az énekkarok járási és a munkásénekkarok Füleken (Fiľakovo) megrendezett országos verátenyén. Megérdemelten jutott el a galántai V. Kodály-napokra. A szepsi gyermekkórus hatvantagú, s jól szerepelt a „Csengő énekszó" 1980. évi kerületi versenyén. Dal- és táncünnepélyeikröl is gyakran hallani. Tavaly huszonhetedszer rendezték meg a somodi fürdőben a járási dal- és táncünnepélyt. Van kiket szerepeltetni, felvonultatni. Az időjárástól függően három-ötezer fős a nézősereg. Tekintélyét, súlyát növeli az ünnepségnek, hogy azon a járás párt- és állami szerveinek vezetői is részt vesznek. S a szabadtéri színpadon szereplési lehetőségeket kap valamennyi jelentősebb amatőr népkezet és a kultúra. Itt nemcsak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatják a helyi szervezetet. Az eredmény — egy sikeresen működő éneklőcsoport. — Nem beszéltünk még a járás két városa, Losonc és Fülek helyi szervezetének munkájáról. — Először legyünk túl azon ami fáj. A losonci helyi szervezet munkáját a város vezető testületéi nem értékelik. Meghívásunkra nem jöttek el, így nem tudtuk őket tájékoztatni sem tevékenységünkről, sem a jövendő feladatainkról. Szívesen láttuk volna a városi pártszervezet képviselőit, mert a felszólalások között akadt olyan is, amelyre érdemes választ csak ők adhattak volna. Még a városi nemzeti bizottság kulturális ügyosztályának vezetője sem jött el közénk, holott közvetve hozzá tartozunk. Azért teszem mindezt szóvá, mert nem első alkaiQmmal maradtak távol. A CSEMADOK járási bizottságának egyik tagja ugyan a városi nemzeti bizottság dolgozója, de ö egy személyben nem helyettesítheti mindazokat, akiktől joggal elvártuk, hogy részt vesznek az évzárókon. Füleken más a helyzet. A párt- és állami szervek vezetői személyes jelenlétükkel tisztelték meg az évzáró taggyűlést, amiért ezúton köszönetét is mondunk. — A CSEMADOK egyik feladata a kulturális élet szervezése, amatör népművészeti csoportok, énekkarok működtetése. Mi a helyzet a járásban ezen a téren? — Az állandó jelleggel működő csoportok, mint például a fülekpüspöki (Fiľakovské Biskupice), a Járási Művelődési Központtól és a művészeti csoport. A helyi, körzeti jellegű CSEMADOK-napok sem jelentéktelenek. A legrégibb körzeti dal- és táncünnepély szervezője a nagyidai helyi szervezet, s a jó hagyomány folytatói az utóbbi években a buzitaiak „Kanyapta-menti dal- és táncünnepélyükkel" s az alsólánciak „Daloló Alsólánc" nevű rendezvényükkel. A járási népművészeti szakbizottság dramaturgiai albizottsága immár két évtizede folyamatosan és színvonalasan működik. Jól irányítja a helyi szervezetek színjátszó csoportjait. segíti azokat a darabválasztásban. A színjátszó csoportok 1980. évi kerületi versenyén a tornaiak lettek az elsők. Sajnos, a válogató bizottság nem javasolta őket az országos versenyre. Ez a döntés elkedvetlenítette az amatőr színjátszókat nemcsak Tornán, de az egész járásban. A színjátszó csoportok száma hétről hétre egyre csökkent. 1981-ben már csak a hími színjátszók neveztek be a versenybe. A vers- és prózamondók versenyének járási döntőjében kilencvenötén szerepeltek. 1979-ben országos versenyen első és második helyezést értek el a szereplők. A fentebb elmondottakból látható, hogy van némi áttekintésem a kassai járás amatőr népművészeti tevékenységéről. Akkor jönnék zavarba, ha a jövőről az itteniek faggatnának engem, s nem én őket. Gál Sándorral és Kolár Péterrel a járási titkárság Kovács utcai székházában ülünk egy asztal körül, s rájuk nézek, tőlük várom az amatőr népművészeti csoportok továbblépési lehetőségeiről a véleményüket. Egymásra néznek ők is, aztán egymást biztatva mondják, hogy legismertebb együtteseiknek (Rozmaring, llosvai, Bódva) tartaniuk kell az elért színvonalat, s mindent meg kell tenniük a jó zselizi szereplésért. 1982 a Tavaszi szél... országos minisztériumtól kapott anyagi támogatásból, valamint rendezvényeinek bevételéből tartja fenn magát. Itt kevesebb a gond, de azért akad. Ha azt akarják, hogy a zenekar a próbákon is és a fellépéseken is megjelenjen, azért fizetniük kell. Ez évi átlagban lehet hét- de tízezer korona is. Sokba kerül a ruha és a csizma, az utóbbinak a beszerzése még egy problémával jár. Ha a pénzt ősszel kapják, azt év végéig fel kell használni, de csizmát csak Prágában készítenek, s Prága Losonchoz ugyancsak messze esik. Amatőr népművészeti csoportjaink mindenütt anyagi gondokkal küzdenek. Nem lehet elvárni az emberektől, hogy szabad idejükön kívül, pénzt is áldozzanak például a kosztümre, lábbelire. E kettő nélkül pedig nem lehet rendszeres és színvonalas tevékenységet folytatni. Készülünk a népdalénekesek Tavaszi szél... országos versenyére. A felkészülés nagy erőfeszítést igényel, s mi a megbízható szón kívül mást nem tudunk nyújtani. Legéletképesebb csoportunk a csákányházi éneklő csoport, amely hovatovább egyre inkább folklórcsoporttá növi ki magát, hagyományőrző tevékenységet fejt ki. A két évvel ezelőtti Tavaszi szél. .. versenyen fonóházat mutattak be, most pedig a kukoricafosztással kapcsolatos szokásokat elevenítik fel, viszik színpadra. A csoport 15—20 tagú; vezetője, mindenese, összetartója, mondhatni szíve-lelke Mag Bamáné óvónő. Járásunkban Csákányházán él leginkább a hagyomány. Itt nem gond eredeti népviseleti ruhákat találni, csak a fiatalsággal van baj. Nem akarják felölteni nagyapáink ruháit. Restellik népdalverseny esztendeje. Újabb nagy erőpróbája lesz ez a kassai járás CSEMADOK csoportjainak. 1982-ben ismét megrendezik az amatőr gyermek népművészeti csoportok versenyét, s ezzel kapcsolatban már új gyermeknéptánc és éneklő csoportok alakítására is gondolnak. Szeretnék újjá szervezni a zsarnói gyermekcsoportot, hátha újra elérné korábbi színvonalát. Gondjuk a szepsi énekkar. Az utóbbi hónapokban mintha visszafogottabban énekelne. Hullámvölgyről lenne szó? Az énekkar fiatalítása a kulcs a színvonalasabb énekléshez. Újabb énekkarok alakítására is lehetőség van. Nem csupán felnőtt kórusokra gondolnak. Nagyidán és Tornán Jehetne kezdeni valamit az iskolában. A dal- és táncünnepélyek, a körzeti és helyi CSEMADOK-napok szervezése évről évre folyamatos. S egyik sürgős feladat a somodi állandó színpad felépítése. A színjátszó csoportok számának növelése szintén a fontos tennivalók közé sorolható. A darabválasztásban persze arra kell törekedni, hogy az előadások vonzóbbak legyenek. Az irodalmi színpadi tevékenységet is el kell mozdítani a holtpontról. A Szepsi Mezőgazdasági Szakközépiskolában és a magyar tanítási nyelvű gimnáziumban kell a munkát újra elkezdeni. S innen elindulva kopogtatni más iskolák ajtaján. Ennyit röviden egy távoli járás amatőr népművészeti tevékenységéről. Egy olyan járásról, ahol meleget széthintön fénylenek, fel-felparázslanak nemzetiségi kultúránk parányi csillagai. MÁCS JÓZSEF Kontár Gyula felvétele a régies szabásvonalat. Így könnyen előfordulhat, hogy a legény szerepét több évtizedet maga mögött tudó ember lesz kénytelen játszani. Az évzáró taggyűlésen az egyéb problémák mellett mindig szóba került az ifjúság nevelésének a szervezeti életbe való bevonásának a kérdése. Hogy ez sikerüljön, ezért' két dolgot is tettünk. Egyrészt a vezetőség sorait olyan fiatalokkal bővítettük, akik párttagok vagy tagjelöltek, tehát helyben a közéleti tevékenység jövendő irányítói, s remélhető, hogy kortársaik az ő szavukra jobban odafigyelnek, másrészt a közművelődési klubok munkáját úgy irányítjuk, hogy ezek az ifjúságot érdeklő témákkal foglalkozzanak. Végezetül pár szó erejéig még visszatérnék a hagyományápoló népművészeti csoportok tevékenységéhez — mondta Princ Sándor, a járási bizottság titkára. Azt szeretnénk, ha á csoportok nemcsak az emberek ajkán élő népdalokat vinnék hűen színpadra, de a régi viseletét, népszokásokat is. Jövőre a mi járásunkban kerül megrendezésre a Központi Bizottság szervezete néprajzi gyüjtötábor, amelytől nagy segítséget várunk e téren. » FISTER MAGDA Kontár Gyula és Prand! Sándor felvétele RÖVIDEN • A CSEMADOK KB Titkárságának üzemi pártszervezete február 18-án tartotta meg értékelő taggyűlését A pártbizottság beszámolója. amelyet Varga János, a pártszervezet elnöke terjesztett elő, értékelte a szövetség titkárságán és a Hét szerkesztőségében dolgozó kommunisták tevékenységét. Megállapította, hogy a CSEMADOK az elmúlt időszakban is a CSKP művelődéspolitikájának megfelelően dolgozott és teljesítette a XII. közgyűlésen és a Központi Bizottság ülésein elfogadott határozatokat Az értékelő taggyűlés vitájában felszólalt az SZLKP KB Titkárságának küldötte, Rudolf Jurik osztályvezető. • A CSEMADOK Bratislava-óváros-i szervezete mintegy százhúsz tag részvételével január 16-án tartotta meg évzáró taggyűlését A Bába Piroska, a helyi szervezet elnöke által előterjesztett beszámolót követő vitában öszszesen kilencen szólaltak fel. A vitázók a helyi szervezet munkájáról és a csehszlovákiai magyarok művelődési életével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak. • A CSEMADOK Bratislava-óváros-i szervezete a helyi szervezet tagságát a szövetségre váró feladatokról és a főváros kulturális eseményeiről egyebek között a CSEMADOK Hírmondó című időszaki kiadványon keresztül tájékoztatja. A CSEMADOK Hírmondó 3. száma a napokban — a helyi szervezet évzáró taggyűlése alkalmából — a helyi szervezet évzáró taggyűlése alkalmából — jelent meg. • A CSEMADOK KB MUNKATERVE kiemelten foglalkozik a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre neveléssel. A honismereti munka gerincének a haladó hagyományok ápolását, valamint az ország történelmi és kulturális értékeinek a megismertetését tartja. A fiataloknak az utóbbi érdekében szervezi a kerékpártúrát is. Az eddig hétszer megtartott túrán összesen 600 fiatal vett részt. Az általában egy hétig tartó akció során Csallóköztől Bodrogközig a fiatalok eddig már 230 települést látogattak meg és mintegy 2100 kilométernyi utat tettek meg. • A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bizottságának néprajzi szakbizottsága ez év első felében folytatja a néprajzi gyűjtést és a gyűjtött anyag dokumentálását. A jobb munka érdekében bővíti aktivistáinak hálózatát, egyben Ragyolcon, Síden, Vükén és Nagydarócon kiállításon mutatja be az utóbbi időszakban gyűjtött néprajzi anyagot. • A CSEMADOK szenei (Senec) helyi szervezetének Pöttömszínház nevű együttese évek óta a legjobb gyermekszínjátszó együttesek közé tartozik. A gyermekszínjátszók részére tartott Dunamenti Tavasz című rendezvényen a Pöttömszínház például már kétszer végzett az első helyen. A szenei gyerekek helytálltak a szlovák gyermekszínjátszók Martinban rendezett fesztiválján is. Csuka Gyulánét, a szenei együttes vezetőjét jó munkájáért a bratislavai Népművelési Intézet a közelmúltban díjjal jutalmazta.
