A Hét 1982/1 (27. évfolyam, 1-26. szám)
1982-02-13 / 7. szám
A Csemadok életéből VIZSGATÉTEL A zsarnói és szepsi gyerekek közös fellépése Gombaszögön Lehet-e látni Kelet-Szlovákia metropolisától a körülötte megbúvó falvakat, s köztük azokat a községeket, amelyekben zömmel magyarok élnek? A kassai (Košice) járás lakosságának 27 %-a magyar nemzetiségű. A mintegy 13,5 ezer magyarból 3767-en tagjai szövetségünk harminchárom helyi szervezetének. A harmincnegyedik alakulóban van Mecenzéfen, a Fábry Zoltán által az irodalomban is nevet kapott Stósz közelében. Távoli járás, a legtávolabbi mér a töketerebesi (Trebišov), mégsem vész bele az ismeretlenbe, a nagyvárosi csillogás-villogás homályába. Ha Gál Sándor író, a CSEMADOK kassai járási bizottságának elnöke vagy Kolár Péter a jb titkára azt kérdeznék tőlem afféle „Mit tudsz járásunk magyar kulturális munkájáról?" alapon, nem jönnék zavarba, mindjárt megemlíteném a szinai székhelyű Rozmaring amatőr népi együttest, amely még az ötvenes évek közepén alakult, s nagyszerű közösségi és önművelő munkájára jellemző, hogy napjainkig több mint háromszáz táncos cserélt helyet az együttesben. A Rozmaring tavaly Zselizre és Gombaszögre is hivatalos volt, s ez már magában véve is rangot jelent, nem beszélve arról, hogy munkája elismeréséül 1980 novemberében a CSEMADOK Központi Bizottsága díszoklevelet adományozott az együttesnek. Megalakulásának 25. évfordulóján, amikor a Rozmaring egész estét betöltő műsort mutatott be. Említeném továbbá a nagyidai (Veľká Ida) llosvai népi együttest, amely tizenegy évvel később alakult, mint a Rozmaring, s az utolsó években a járás egyik legszínvonalasabb j gyüttese, minősítés szerint „D” kategóriás. Anyagi támogatásban részesíti a Nagyidai Magtermesztő Állami Gazdaság és a járási nemzeti bizottság kulturális osztálya. Második díjat nyert a mezőgazdasági folklórcsoportjainak országos versenyén. Tavalyelőtt ugyanennek a versenynek kerületi és országos döntőjében első helyezést ért el. Ez az esztendő sikerekben bővelkedett, mert a Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon is elsők lettek. A Rozmaring és az llosvai mellett még a szepsi Bódva amatőr népművészeti együttes is látható csillag nemzetiségi kultúránk egén, bár még csak néhány éves múltra tekinthet vissza, de már sok szép siker részese. Az utóbbi esztendőkben láthattuk őket a Gombaszögi Kulturális Ünnepélyen. Nem buknék meg a Gál Sándor, Kolár Péter rendezte-rögtönözte vizsgán. A járás tizenhét éneklő és folklór csoportjának egyikéröl-másikáról is tudnék valamit sőt két citerazenekaráról is, amelyek állandóan vagy időszakonként pengetik meg a húrt. Felelés közben persze legjobban az emlékezetemre támaszkodnék, hiszen az 1980. esztendő nagy kulturális eseményei még nem merültek feledésbe. Ebben az évben rendezte meg a CSEMADOK Központi Bizottsága a Tavaszi szél. .. országos folklórverseny döntőjét, s a döntőben a kassai járás legjobb csoportjai is szerepeltek „Csereháti új kenyér" című műsorblokkjukkal, s az előkelő második helyen végeztek. Ilyenkor aztán minden kiderül. Még az is, hogy a müsorblokkban látott s használt aratási, cséplési és kenyérsütési munkaeszközöket a CSEMADOK alsólánci helyi szervezetének tagjai gyűjtötték össze. S ha már az emlékezetem szerepét említettem a kassai járás magyar kulturális munkájával kapcsolatban, tájékozottságomat bizonyítandó, hivatkozhatnék Gál Sándornak és Kolár Péternek a részükről büszkén számontartott zsarnói és szepsi gyerekek zselizi, majd gombaszögi szereplésére, a megérdemelten visszhangos „Fehér liliomszál" című közös műsorukra. Az előzményről is tudok ezt-azt. A CSEMADOK járási bizottsága 1978 decemberében hirdette meg a Nemzetközi Gyermekév és a szövetség megalakulása 30. évfordulójának tiszteletére „Fehér liliomszál" címmel a Gyermek Népművészeti Fesztivált. Tornáról két tánc- és egy éneklő csoport, Szepsiböl két tánccsoport, Buzítáról egy éneklő csoport. Nagyidéról a Kis llosvai táncegyüttes s Színéről egy gyermektánccsoport nevezett be a versenybe. Figyelmet érdemlő és mások számára is tanulságos példát mutattak a péderiek, akik iskolá-KÖZÖS DOLGAINKRÓL A CSEMADOK áprilisban megtartásra kerülő országos közgyűlésére való felkészülés során aktivizálódtak a losonci (Lučenec) járás kultúrmunkásai. Erről s a szervezeti élet egyéb kérdéseiről tárgyaltak a jó előre, még decemberben megtartott évzáró taggyűléseken. Ottjártamkor Princ Sándor, a losonci járási bizottság titkára éppen összegezte az évzáró taggyűlésekről befutott jelentéseket, készült az elnökség soron következő ülésére, amelynek legfőbb napirendi pontja a járási konferencia előkészítése és megtartása lesz. Az ilyen mozgalmas napokban nagyon boszszantó, ha a szolgálati gépkocsi elromlik s elfogy a sokszorosító papír. Az ilyen és ehhez hasonló objektiv nehézségek ellenére a losonci járásban eredményes, de azért helyenként még javításra váró munkáról adhatnak számot a helyi szervezetek. — Jól előkészített napirendi pontok, elemző beszámolók, hozzászólások — ez jellemzi röviden az évzáró taggyűléseket — mondja a járási bizottság titkára. — A látogatottsággal azonban még mindig baj van. Ennek okait fogjuk elemezni az elnökség ülésén. Noha alapos volt az előkészítés, szervezeteink helyesen választották meg ezt az időpontot és ezt ismételten kihirdették, azonkívül névre szóló meghívókat küldtek szét, járási viszonylatban az évzárókon a tagságnak mindössze 34 százaléka volt je len. Ha nem vesszük figyelembe a két városi szervezet — a losonci és a füleki — évzáróinak látogatottságát akkor is csak a tagság fele vett részt az évzáró taggyűléseken. — Mivel tudná magyarázni a tagság ilyen nagy részének közömbösségét? — Maguk a gyűlésen jelenlevő tagok is keresték a passzivitás okát. Nem értették, társaik miért maradtak távol? Ezt onnan tu.dom, hogy én is részt vettem tizenhat évzáró taggyűlésen, hallottam a felszólalásokat. Személyes véleményem ez ügyben a következő: évek óta ismétlődő problémák. A szervezeti életben csakúgy, mint a községek társadalmi életében felmerülő és amelyekről minden gyűlésen, a CSEMADOK összejövetelein és a falugyűléseken egyaránt szó esik, de amelyeknek orvoslása, megoldása egyre várat magára, tette passzívvá az embereket. Megelégelték az ígérgetést, konkrét tetteket várnak. — A helyi párt- és állami szervek vezetői hogyan értékelik a szervezet munkáját? — Ezen a területen örvendetes változás történt. A taggyűlések többségén részt vett a a pártszervezetnek, a Nemzeti Front helyi szervezetének, és a nemzeti bizottságnak az elnöke, illetve titkára. Felszólalásukban pozitívan értékelték a szervezet munkáját, még olyan községekben is, ahol mi többet várunk a tagságtól. így van ez rendjén, mert értékelni kell még az olyan minimális tevékenységet is, mint például évente kétszer egy-egy közéleti témához kapcsolódó előadás megtartása. Hogy idáig eljutottunk, az annak is köszönhető, hogy az elmúlt időszakban megjavult az együttműködés a Szocialista Akadémia járási bizottságával. Az említett közéleti vezetők elismerésen, erkölcsi támogatáson kívül, amit ezúton is köszönünk, egyebet nem tudnak nyújtani. — Egyszóval, ahol a nemzeti bizottság nem segít, s a földmüvesszövetkezet sem nyújt anyagi támogatást, ott magára marad a szervezet? — Helyi szervezetünk többsége a tagilletményeknek otthon maradó részéből gazdálkodik, tehát szegény. Ahol kultúrotthon van, CSEMADOK-bál rendezésével igyekeznek segíteni magukon, de itt már megmutatkozik, melyik nemzeti bizottság nyújt az erkölcsi támogatáson túl egyebet is. Van, ahol beérik kettöszáz koronával, másutt hétszázrjt is elkérnek terembér címén. A ilyen hozzáállás kedvét szegi a vezetőknek, mert csak munkájuk van, de a várt haszon elmarad. A falu kulturális fejlődéséért a földmüvesszövetkezet is felelős. Tudtommal a Parasztszövetség és a CSEMADOK Központi Bizottsága között létrejött egy szerződés, amely szabályozza a helyi szervezet és a szövetkezet viszonyát, de ez a szerződés, még a járásokba, a falvakba nem jutott el, vagy nem tartják kötelező erejűnek. Jó példa azért nálunk is akad. Megemlítem a söregi szövetkezetét. Ennek elnöke Pölhös Károly agrármérnök, rengeteg társadalmi funkciója és felelősségteljes munkája mellett arra is talál időt magának, hogy mint alelnök. a mi szervezetünk munkájában is részt vegyen. Sőregen elválaszthatatlan a község fejlesztése, a szövetakat képviselő Szvorák Katinál 6
