A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-18 / 29. szám

Emberi sorsok A sziklás part Bonifacio városával rült. A népvándorlás korában vandálok, keleti gótok és bizánciak uralma váltotta fel egymást a szigeten, a 8. század elején pedig megjelentek a szaracén hódítók. Ezektől a longobárdok foglalták el, majd a longobard királyság bukása után a frank birodalomhoz került. II. Orbán a pápa 1091-ben a pisai püspöknek adományozta. de a genovaiak is igényt tartottak a szigetre, s azt 1284-ben birtokukba is vették. A genovaiak végül — a korzikaiak számos felkelése után — 1768-ban 2 millió frankért átengedték a franciáknak. Pasquale Paoli vezetésével, aki korábban a genovai uralom ellen harcolt, a korzikaiak a franciákkal is felvették a harcot. Ez — részben angol segítséggel — 1796-ig folyt, ekkor azonban az angol csapatok elhagyták Korzikát, amelyet azóta Franciaország „háborítatlanul" birtokol. A korzikai felkelők, szabadságharcosok hősiességéről legendák keringenek. Szabadságszeretetüknek a második világháborúban is tanúságát adták. Már 1943. október 4-én kiűzték szigetükről a náci megszállókat, s Korzika Franciaország első felszabadított megyéje lett. Korzikát déli irányban egy, a tenger alatt Olaszországgal összefüggő gránit hegylánc szeli át, amely kelet felé meglehetősen meredek, dél- és északnyugat felé pedig szétágazva a tengerig nyúlik. Emiatt a keleti part kikötőkben szegény, nyugaton viszont számos kisebb-nagyobb öböl van. Legmagasabb kiemelkedése, a Monte Cinto 2707 méteres. A sziget belseje vad és lakatlan. A lankás lejtökön szölö-, déligyümölcs és olajfaültetvények, magasabban gesztenyések vannak. Jelentős a juh- és kecsketenyésztés, a halászat. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy eltartsa a sziget lakosságát. Igen sokan kivándorolnak Franciaországba és a tengeren túlra. Újabban fellendülőben van az idegenforgalom. Számos kisebb hotel épült az utóbbi években a sok kis öböl partján. Ezek többnyire „anyaországi" francia társaságok és magánszállodások tulajdonában vannak, akik kihasználva a szigetlakók tőkeszegénységét a maguk hasznára bocsátják áruba Korzika természeti szépségeit, történelmi emlékeit. Algéria szabadságának kivívása után innen kiűzött és a francia kormány által kártalanított meglehetősen sok gyarmatosító, szőlősgazda vásárolt olcsó pénzért földet Korzikán és létesített szőlőskerteket, kiváltva az őslakosság ellenérzését, gyűlöletét. Egyebek között ez is magyarázza a korzikaiaknak az utóbbi időben egyre jobban ébredező nacionalizmusát, függetlenségi törekvéseit. Korzika képéhez a parton álló fel tiinö kőtornyok is elválaszthatatlanul hozzátartoznak. Mindenütt ott látni ezeket a 4—10 méter magas építményeket a partmenti sziklakiszögelléseken. Örök laktak bennük, innen figyelték a tengert, nem közeledik-e ellenséges hajó a szigethez. Ha ilyet észleltek, ezt tűzgyújtással jelezték a szomszédos torony őreinek, akik aztán ilyen tűzjelzéssel továbbították az üzenetet, figyelmeztetést, amely ily módon néhány óra leforgása alatt az egész szigetet bejárta. A temetrjk, sírkertek is érdekességszámba mennek Korzikán. A legeldugottabb hegyi falucskában is 1,5—3 méter magas köböl sokszor márványból épült, tetővel ellátott kripták szolgálnak az elhunytak utolsó pihenőhelyéül. A korzikaiak igen nagy gonddal építik, ápolják temetkező helyüket. Sokan több gondot fordítanak rájuk, mint a lakóházuk karbantartására. Ez a temetkezési kultusz ősi pogány hagyományokra vezethető vissza, amelyek a mai napig fennmaradtak Korzikán, ezen a különös atmoszférájú szigeten. PETER MARIOT A szerző felvételei A MÁMOR RABSAGABAN LEFELÉ A LEJTÖN Szép szemei, kereken feszülő idomai voltak Vlastának. Tudja, hogy csinos, ráadásul maga alakította-szabta testére a sötétbarna szoknyát és kabátot. Ezt hordja kora reggeltől délután fél négyig, akkor megfürdik, kifesti szemöldökét, rendbehozza a körmét, testére simuló piros melegítőt húz. Szőke, dús hajára szalagot köt. Hajáról egyébként azt mondják a rossznyelvek, hogy paróka. Ez a szóbeszéd azonban mit sem von le szépségének értékéből. Amikor egykori munkahelyén oly rövid idö alatt kellett lefordítania angol és német nyelvű prospektusokat, senki sem gondolt arra, hogy a fiatal, csinos gépészmérnöknő parókát hord. Jelenleg szárítógépet kezel a munkaterápiás alkoholelvonó intézet mosodájában. Csoda, hogy ki merik kezdeni szép szőke haját? § § § A városban úgy tudják, hogy Vlasta államvizsgára készül valahol vidéken angolból, ezért a hosszú távollét. Mosolyog: hát ez amolyan kis hazugság, de minek a szégyent meghurcolni, minek az emberek orrára kötni... Meg ... az az igazság (legalábbis szerinte), hogy nem is alkoholista. Ha apjában, abban az agresszív indulatú, túlzott pedantériájában embertelenné vált nyugdíjas hivatalnokban csak egy kis belátás van, akkor ő most nincs itt. De az öreg — Vlasta szerint — egyedül akart maradni a lakásban. Vlasta édesanyja tanárnő volt. A kislány kitűnő eredménnyel végezte az általánost, középiskolás korában matematikaversenyt nyert, de vonzódott a nyelvekhez és az irodalomhoz is. Az egyetemre probléma nélkül vették föl. Még diáklány volt, amikor férjhez ment; a diplomája és a kisfia két hónap különbséggel egyidősek. Férje később szerezte meg a diplomát mint ő, sokat segített neki. Közben kinevezték egy gyár igazgatóhelyettesének, és egy-kettőre fejébe szállt a dicsőség : vele szemben is eldurvult, féltékenykedett. Tíz évi házasság után elváltak. A második házassága alig egy hónapig tartott. Vlasta szerint huszonhat éves korában ivott először fél deci konyakot. Az italt tulajdonképpen nem is szereti; ha ivott, többnyire csak a társaság kedvéért. Az idegei viszont nagyon ziláltak .. . Megviselte a válás, s azután az újabb szerencsétlen házasság. Rám néz szomorú-szép szemeivel, mintegy jelezve: ne beszéljünk róla, rágondolni is borzalom. És ha tudni akarom, nem is elvonókúrán volt eddig már két alkalommal, hanem idegszanatóriumban. Sőt, a könyvtárba is kijárhatott, mert ott is tanult. Igen-igen, ott is, mert most is hozott magával egy sereg angol könyvet. Tanulni szeretne, s valóban államvizsgázni, külön» ben nem kap igazolást arról, hogy sikerrel végezte el a nyelviskola angol osztályát ... Ha majd elbocsájtják az intézetből, megpróbálja rávenni apját, hogy cseréljék el a három szobás lakást két kisebbre, mert ő már nem akar közös fedél alatt élni azzal az agresszív férfivel. Mégha az apja is ... Az anyját szerette, kár, hogy olyan korán meghalt. És a gyerekét, meg a munkahelyét is szerette. Első férje lefizette a bíróságot, hogy elvegyék tőle Lacikát. De azt pénzzel, piszkálódással sem tudta meggátolni, hogy a munkahelyén becsüljék, szeressék őt. Összesen három munkahelye volt, sohasem ivott, de miért is ivott volna. Egyébként autót vezetett, állandóan úton volt. Bejárta az országot, sőt, Európa tekintélyes részét is. § § § Részlet az orvosi leletből: H Vlasta. N.-i lakos a jelen vizsgálat, valamint a rendelkezésemre álló előzményi adatok, illetve a korábbi kórházi kezelések zárójelentései alapján idült alkoholistának tekinthető. Ezt támasztja alá életvezetése, amelyet az alkoholizálás mellett az erkölcstelen életmód, az állandó munkahelyváltoztatás, a munkahelyen való ittas megjelenés jellemez. Ittas állapotban többször szállította H. Vlastát a rendőrség vagy az egészségügyi mentőszolgálat a kijózanító szobába, súlyosabb esetekben orvosi ellátás céljából kórházi osztályra. Az alkoholizmus fejlett állapota miatt többször történt nála intézeti elvonó kezelés. Tekintettel, hogy ezek hosszabb-rövidebb idő elmúltával eredményteleneknek bizonyultak, jelenleg már csak munkaterápiás intézeti kezeléstől várható még eredmény, amit szakorvosi jogkörömmel élve ezúton elrendelek. A kezelésnek a páciens egészségügyi állapotára való tekintettel ellenjavallata nincs, ezért mielőbb végrehajtható." § § § Mint az alkoholisták többségének, Vlastának is van egy jól megkomponált legendája, amit nemcsak ő hisz el, hanem „elhiszik" a vele foglalkozó nevelők, orvosok, pszichológusok is. Hogy miért hiszik el csak látszólag, Vlasta megnyugtatására? Azért, mert a korábbi kórházi kezelések zárójelentéseiben a már idézett orvosszakértöi véleményen kívül ilyen mondatok is szerepelnek: a betegnél pathológiás konfabulátio, azaz beteges hazudozás állapítható meg, ami az idült alkoholizmus egyik tüneteként értékelhető." § § § Vlasta alkoholizmusának oka ismeretlen, következménye viszont annál döbbenetesebb: mindent elpusztított önmaga körül; férje évekig türte-titkolta felesége bomlott életét. Ugyanúgy a család is, amely azt is titkolta, hogy anyja halálában — közvetve — Vlasta botrányos élete is közrejátszott. A fiatalasszony kedvére váltogatta munkahelyeit — és alkalmi partnereit. Öthavi kezelés után engedték először szabadságra, hogy láthassa kisfiát és — mint kérte — elmenjen édesanyja sírjához. Vele együtt több beutalt kapott akkor szabadságot. Többségük idejében visszaérkezett. Józanul. Vlastát a rendörségnek kellett kézrekerítenie hat nappal a távozási engedély lejárta után. /Folytatjuk) 17