A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-18 / 29. szám

Tudomány-technika A HAJÓK ELLENSÉGEI X ) €f r I Hajóiéra» T.a».rl ulk Kaeaalagrló Fúróé* lka -{iff 0 ttiiill tniut Mill«« laékéllat ?«Df«rl salita llaéefér« Téved a tisztelt olvasó, ha a cím elolvasása után alattomos tengeri zátonyokra, szirtekre vagy netalán hajókat elnyelő örvényekre gon­dol. Nem is az ember alkotta romboló szer­kezetekről, vízi aknáról és torpedókról sze­retnénk szólni. A hajókra leselkedő óriáspoli­pok, tengeri kígyók és egyéb szörnyek is csak fantasztikus történetekben fordulnak elő. A vizek növény- és állatvilágának egyes képvi­selői azonban néhány centiméteres nagysá­guk ellenére komoly gondokat okoznak a vízi járművek használóinak. A hajók fenekére a vízvonal alatt növényi és állati élösdiréteg tapad. Ez a fenékelszennyeződés egyrészt tönkreteszi a korrózióvédelmet biztosító fes­tékbevonatot, másrészt csökkenti a hajók sebességét, mivel vastag és tagolt felületet képez. A fából készült hajóknak, a kifejlett álla­potban mintegy 30 centiméter hosszú hajó­féreg és egy páncélos állatka, az ú. n. fúró­ászka, az egyik legnagyobb ellenségük. Ezek az élő „fúrógépek" képesek szitává lyuggatni a víz alatti faszerkezeteket. Fahajók manap­ság azonban különlegességnek számítanak és a jelenlegi hajók fenekének legalább 8—12 milliméteres acéllemezeit ilyen ve­szély nem fenyegeti. A vizi, elsősorban ten­geri élőlények okozta fenékelszennyeződés viszont minden vizi járművet érint; különö­sen a trópusi és szubtrópusi tengereken közlekedő hajókon jelentós mértékben, mivel ott a leggazdagabb a vizi élővilág. „Kedvező feltételek" mellett a szennyeződés mértéke akár 100 kg nagyságrendű is lehet egy négy­zetméternyi víz alatti felületen. A hajóféreg, fúróászka, puhatestűek, szivacsok, kagylók és a tengeri állatok egyéb képviselői mellett a növényvilág is hozzájárul a nem kívánatos fenékelszennyeződéshez. Leggyakoribbak a különféle zöld, piros és barna moszatfajok. Ez az élösdiréteg jelentős sebességcsökke­nést idéz elő, vagy pedig ugyanazon sebes­ség elérésénél az üzemanyagfogyasztás 50 %-os növekedését is okozhatja. A hajók leggyakoribb élő ellenségei A fenékelszennyezödés ellen különleges rendeltetésű, ú. n. antifouling bevonatokat alkalmaznak. Ezek a festékek olyan vegyi anya­gokat tartalmaznak, amelyek a nemkívá­natos lerakódást okozó állati és növényi szervekre mérgező hatást gyakorolnak. A rendszerint higany- vagy réztartalmú vegy­szerek olyan kötőanyagban vannak, ame­lyekből a védett felületről alkalmas sebes­séggel oldódhatnak ki. A túlságosan lassú kioldódás következtében a szennyeződést okozó élőlények lárvái nem pusztulnak el. igy a fenékelszennyezödést gátló képesség cse­kély. Ha a kioldódás mértéke kedvező, akkor megakadályozható az élőlények megtelepe­dése, a hajófenék szennyezetlen marad. Ha a kioldódás túlságosan gyors, a hatóanyagok kárbavesznek és a hatás csak rövid ideig tart. Ezekből is látható, hogy a méregtarta­lom mennyiségi és minőségi megválasztása, a kötőanyag megfelelő beállítása olyan szempontból, hogy a mérgező anyagot ké­pes legyen leadni, rendkívüli fontossággal bír, és az összeállításnál a gyártó részéről nagy tapasztalatot és szakmai tudást igényel. Lé­nyeges. hogy a védett felületen mindig le­gyen kellő mennyiségű hatóanyag. Ahogy a mérgező anyag kilúgozódik a felületen, vele párhuzamosan a kötőanyagnak is el kell bomlania. így fokozatosan szabaddá válik a rétegben levő összes mérgező anyag. A fenékelszennyezödést gátló festékek megválasztása összefüggésben áll azzal, hogy a hajó milyen tengeren közlekedik. Általában a következő fajtákat különböztet­jük meg: szupertrópusi minőség, amely ki­elégítő eredménnyel használható bármely tengeren, nagy mennyiségű mérgező anyagot tartalmaz, amely lassan lúgozodik ki, és ennek következtében a kilúgozódás lassúbb, a fenékelszennyezödést gátló hatás, ill. élet­tartam hosszabb. A trópusi minőség méreg­tartalma az előbbinél alacsonyabb, az atlanti minőségé még alacsonyabb, s az Atlanti­% • A hajók aljára rakódó szerves eredetű szeny­nyezödés nemcsak a korróziót segíti elő, ha­nem tekintélyes többletsúlyt is jelent óceán északi részén közlekedő hajók védel­mére készült, ahol a fenékelszennyezödés kevésbé erös. Parti minőség hideg és parti vizekben közlekedő hajók részére készült. A folyóvizekben és tavakban a szennyező­dés mértéke ugyan nem olyan nagyarányú, mint például a meleg tengerekben, azonban itt sem lebecsülendő. Jól illusztrálja ezt a mellékelt felvétel, amely a Duna komáromi holtágéban horgonyzó hajó vízvonal alatti részéről készült. A fenékelszennyezödés ellen a biológusok, vegyészek és felületvédelmi szakemberek közös munkája létrehozta a megoldást, az antifouling festékeket. E festékek használata jelentós üzemanyag megtakarítást eredmé­nyez, amely a jelenlegi energiahordozóárakat figyelembe véve nem elhanyagolható körül­mény. Szomolay Ferenc vegyészmérnök és Sipula Péter vegyészmérnök Ma már egyre több család épít magának lakóhelyétől rendszerint távol nyaralót, hét­végi házat azzal a céllal, hogy nyugodt kör­nyezetben pihenje ki a városi élet fáradalma­it, s legalább néhány napra felüdülést talál­jon a víz mellett vagy az erdőkkel övezett völgyben. A hétvégi ház építése persze nem történhet alkalomszerűen. Akár a családi házak építését, úgy az ilyen épületek építé­sét is szigorú előírások szabályozzák. Tudatosítanunk kell azt, hogy a nyaralók és a hétvégi házak csakis az országos fej­lesztési tervben kijelölt övezetekben építhe­tők. Csak igy biztosíthatók a telepítési és higiéniai feltételek, a gazdaságos közműve­sítés, s nem utolsósorban az ízléses épület­kialakítás. Az előírások értelmében egy-egy hétvégi ház beépíthető területe nem halad­hatja meg az 50 négyzetmétert, s ebbe az erkély is beszámítódik. A bemutatott tervajánlat a fenti elveket követi. Egy előtérrel összekapcsolt higiéniai egységet, hálófülkét és egy beépített kony­hafallal ellátott társalgót tartalmaz. Az előtér az erkélyen át közelíthető meg. A beépített terület 44,1 m2 . Kurucz Nándor műépítész 18

Next

/
Thumbnails
Contents