A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

A Csemadok életéből AZ IGÉNYESSÉG A MÉRCE A CSEMADOK Központi Bizottsága Galántán tartotta meg tizenegyedik ülését. A szövetség számára fontos és jelentős tanácskozást dr. Rácz Olivér, a CSEMADOK KB alelnöke nyitotta meg, s Fábry István, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja vezette. A Központi Bizottság tagjai meghallgatták dr. György István vezető titkár beszámolóját arról, hogyan érvényesíti a szövetség munkájában a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusának határozatait, Petrik József KB-tftkár ellenőrző jelentését a KB-ülés által 1978-ban, az amatőr művészeti mozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatban elfogadott határozatok teljesítéséről, Lovicsek Béla KB-titkár tájékoztatóját az évzáró taggyűlések és járási konferenciák irányelveiről, a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének jövő évi április 17—18-án történő összehívásáról, s megtárgyalták és jóváhagyták a szövetség 1982. évi munkaterv-javaslatát. A beszámolókat követő vitában tizenöten szólaltak fel, s foglalkoztak a szövetség szerveinek és szervezeteinek jelentékeny szerepével a gazdasági feladatok teljesítésében, valamint az 1982. évi munkaterv-javaslattal. A vita ezúttal is igazolta, hogy a járási bizottságok képesek színvonalas rendezvények szervezésére, példa erre Galánta, ahol a Kodály Zoltán Daloskör megalakulása 25. évfordulójának nagyszabású ünnepségére hívták meg a Központi Bizottság tagjait. Olyan javaslat is elhangzott a vitában, hogy a Központi Bizottság részesítse külföldi utazásban és megkülönböztetett anyagi juttatásban az első díjat nyert csoportokat. Ez kétségtelenül még jobb munkára ösztönözné az embereket. Halgaé Karolina az SZLKP KB kulturális osztályának nevében üdvözölte a Központi Bizottság ülését, majd időszerű politikai és kulturális kérdésekről beszélt. Ezt tette Klimits Lajos, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának dolgozója is. A vitában elhangzottakra dr. György István vezető titkár válaszolt, s a kétnapos tanácskozás dr. Rácz Olivér a CSEMADOK KB alelnökének zárszavával, a munkaterv és a határozat jóváhagyásával ért véget. Este forró ünneplésben részesítették a megalakulásának 25. évfordulóját ünneplő Kodály Zoltán Daloskört. A Kultúra és Művészetek Házának nagytermében, a járási pártbizottság, a jnb és a vnb küldöttének jelenlétében tekintették meg a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarátnak, az enyingi (Magyarország) vendégkórusnak, a galántai Zora vegyeskarnak, a dunaszerdahelyi Városi Művelődési Ház kórusának, a CSEMADOK diószegi és vízkeleti helyi szervezete Vox humana illetve Harmónia vegyeskarának, valamint a galántai magyar tanítási nyelvű általános iskola gyermekkarának műsorát. A továbbiakban dr. György István beszámolóját és a szövetség 1982. évi munkatervét ismertetjük. Dr. György István abból indult ki, hogy a CSKP XVI. kongresszusa alapvető feladatként jelölte meg az eszmei és tömegpolitikai tevékenységet, s hogy a lehető legteljesebben tudjuk végezni munkánkat, az elkövetkező időszakban szükséges még hatékonyabban propagálnunk a CSKP XVI. kongreszszusának határozatait, még nagyobb gondot kell fordítani arra. hogy ezek a határozatok a tervek és feladatok teljesítésében testet öltsenek. Jelentősen megnövekedtek a kulturális és népművelési tevékenységgel szemben támasztott igények, munkánknak az eddigieknél is határozottabban kell hozzájárulnia az emberek szocialista meggyőződésének megszilárdításához, az alkotó erők még teljesebb felszabadításához, a dolgozók tudatának és életmódjánakformálásához. Továbbra is időszerűek a kulturális munka frontján a CSKP KB 15., valamint az SZLKP KB áprilisi ülésén elfogadott határozatok — hangsúlyozta György István az 1982. évi munkaterv-javaslathoz fűzött megjegyzéseiben. Részletesen kifejtette, hogyan kell értelmezni a nemzetiségek kultúrájának fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket, a korszerű irányítás és ellenőrzés megvalósítását, a céltudatosan tervezett együttműködést, az erők, az eszközök és a lehetőségek ésszerű kihasználását, a kulturális munka hatékonyabb szervezését, az önmagunkkal szemben támasztott maximális igényt, amelynek érvényesülnie kell szövetségünk minden szervében és szervezetében. Törekednünk kell a szövetség munkával megszerzett társadalmi tekintélyére, s arra, hogy mindenütt, ahol a CSEMADOK tevékenykedik, munkánk része legyen az egységes kulturális tervnek. Ebből persze az is következik, hogy változatlanul tökéletesíteni és mélyíteni kell a szövetség kapcsolatát a párt- és állami szervekkel minden szinten, legfőbbképpen azzal, hogy teljes mértékben kivesszük részünket a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséből. Változatlanul fontos szövetségünk taglétszámának állandó növelése, a magyar nyelvű sajtótermékek, elsősorban a Hét fokozottabb terjesztése, az évzáró taggyűlések, a járási konferenciák és a jövő év áprilisában tartandó XIII. országos közgyűlés gondos előkészítése, a jelentős politikai események, évfordulók méltó megünneplése, egyes járási bizottságok munkájának rendszeres értékelése, s a városi és községi nagy létszámú szervezetek megkülönböztetett figyelemben való részesítése. Az iskolán kívüli nevelésről szólva György István kitért arra is, hogy szüntelenül javítani kell annak tartalmát, s a témát egyeztetni kell a társadalom érdekeivel. Továbbra is alapvető feladat a világnézeti nevelés, a szocialista hazafiság és a nemzetköziség, valamint az egészséges nemzeti öntudat érzésének elmélyítése, a valamennyi szocialista országhoz fűződő barátság erősítése, a CSKP politikájának magyarázása és népszerűsítése, az időszerű gazdasági problémák megvilágítása, az általános és szakmai műveltség növelése, az ismeretek elsajátítása és terjesztése. S hogy feladatainkat teljesíteni tudjuk, tökéletesítenünk kell ai együttműködést az érdekelt szerveztetekkel. Eddigi eredményeink alapján igyekezzünk még jobban dolgozni, hogy kulturális munkánkkal még hatékonyabban segítsük a fejlett szocialista társadalom építését — fejezte be György István az 1982. évi munkatervhez fűzött előadói beszédét. A munkaterv első része a CSKP XVI. kongresszusának a határozataiból ránk háruló feladatokról szól, és természetesen szövetségünk helyéről és szerepéről a társadalomban. Fő feladatnak jelöli meg a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésének körültekintő előkészítését, a központi és járási bizottságok közötti kapcsolat erősítését, a szervezeti élet szilárdítását, a munkamódszerek tökéletesítését, a munkához való szocialista viszony kialakítását stb. Figyelmünkbe ajánlja továbbá a munkásmozgalmi hagyományok feltárását és megismertetését, honismereti körök alakítását, és a meglevők ösztönzését, a műsorral egybekötött irodalmi esteket, az iró-olvasó találkozókat, járásonként az irodalmi és kulturális napokat (Fábry-napok, Kármán József Napok, Czuczor-napok), a nyelvművelési munka fontosságát, közművelődési klubjainkban a még igényesebb témaválasztást, új klubok alakítását. Figyelemre méltó a munkatervben az is, ahogy a szövetség vezetői elmondják véleményüket az igényesebb munka feltételeiről. A Központi Népművelési Tanácsnak évenként kétszer egynapos, a Központi Jogi Szakbizottságnak négyszer egynapos, a Központi Történelmi-honismereti Térsaságnak négyszer egynapos, a Központi Irodalmi Szakbizottságnak négyszer egynapos s a Központi Nyelvi Szakbizottságnak illetve az összehasonlító nyelvészet szakcsoportjainak négyszer egynapos összejövetelt határoznak meg. Jelentős helyet foglal el a munkatervben az amatőr művészeti tevékenység legfőbb rendezvénye, az 1982. évi Jókai-napok. Csak helyeselhető a szakmai-módszertani segítségnyújtással kapcsolatban a felkészülésről való átfogó gondoskodás. A feltételek adottak ahhoz, hogy a felnőtt csoportok, a vers- és prózamondók felkészültebben vegyék ki részüket a Jókai-napokat megelőző járási és kerületi versenyből. Hasonló figyelemben részesül az utóbbi években mind jelentősebbé váló rendezvényünk, a Dunamenti Tavasz, gyermekcsoportjaink, vers- és prózamondóink, bábosaink fö rendezvénye. A szakmai, módszertani segítségnyújtás biztosítása itt is meghozza majd az eredményét, színvonalasabbá teszi gyermekcsoportjaink nagy versenyét. A munkatervben az olvasható, hogy a kielégítő színvonal legbiztosabb előfeltétele a Népművelési Intézettel, a kerületi és járási népművelési központokkal, az iskolák és az úttörőházak szakembereivel való jó együttműködés. Itt hivatkoznék mindjárt a KB-ülés egyik vitafelszólalójának arra a megjegyzésére, hogy a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályán háromra csökkent a módszertani segítséget nyújtó szakemberek száma, s kérdezem is, hogyan hozható mindez öszszefüggésbe törekvéseinkkel? A munkaterv másik fő része az amatőr néptánc-művészet. A járási és kerületi versenyek után következő legfőbb állomás Zseliz, az Országos Népművészeti Fesztivál. Legjobb néptánc- és folklórcsoportjaink. szólistáink nagy erőpróbájának színhelye évről évre. Mint az előző országos rendezvények esetében, a munkaterv itt is tartalmazza a szakmai-módszertani felkészítés módját, néptáncoktatóink képzését és továbbképzését, az igényesebb müsorpolitikát, az értékelések és felmérések eredményeinek elemzését, s feladatul adja a központi tánc-szakbizottság évenkénti kétszeri, a járási tánc-szakbizottságok kétszeri ülését, az országos rendezvényeken szereplő együttesek körzeti és központi összejövetelét, a néptánc-csoportok anyagi és tevékenységi feltételeinek megjavítását s az együttműködést az illetékes intézményekkel. Itt esik szó a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportjáról, amely a csehszlovákiai magyar néphagyományok, mindenekelőtt a néptánc, a népdalok és a népzene megőrzésére és éltetésére hivatott. A munkaterv részletesen foglalkozik énekkaraink és éneklöcsoportjaink tevékenységével. Elsősorban az 1982. évi Kodály-centenáriumra irányítja figyelmünket. Fontosnak tartja a karmesterek értekezletét, a kórusok műsorpolitikáját, a Csengő Énekszó előkészítését, a központi ének-zenei tanácsadó testület kétszeri ülését a Kodály-napok és a Koszorú-pályázat eredményeinek értékelésére, az énekkari mozgalom időszerű kérdéseinek megvitatására. Külön fejezteben szól a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának munkájáról, szorgalmazza a nevelő hangversenyek szervezését. A munkaterv negyedik részében arról van szó, hogy népdaiénekeseink, népművészeti csoportjaink, népi zenekaraink ismét benevezhetnek a Tavaszi szél... 1982-ben sorra kerülő versenyébe. Fö rendezvénynek tekinthetjük a galántai járás néprajzi anyagának Zselizen történő kiállítását, valamint ennek a járásnak a népviseleti bemutatóját. Szükségesnek tartja az együttműködést a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzi osztályával, a Komensky Egyetem Etnológiai Kabinetjével, a dél-szlovákiai múzeumokkal, a szlovák és magyar néprajzi társaságokkal. (ruj) 7