A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

A Csemadok életéből Kórustalálkozó a somorjai színpadon TARTALMAS ÉVEK Ezerkilencszáznyolcvanegy október 7 ünnepnapként vonult be a város és a CSEMADOK somorjai (Samorin) helyi szervezetének életébe. Hosszú-hosszú várakozás után megnyílt az új művelődési ház, amelynek nagytermében szervezetünk csoportjai a város közönsége előtt is szorgalmas, kitartó munkával elért színvonalukhoz, fejlettségi szintjükhöz méltó körülmények között léphetnek színpadra. Csoportjaink már évek óta színvonalas tevékenységet fejtenek ki. Buz galmukat a kultúra új, minden igényt kielégítő otthona a jövőben csak fokozhatja. Nem kell attól tartani, hogy a gyönyörű színháztér met, klubhelyiségeket nem lesz aki megtöltse. Rangidős csoportunk az immár tíz esztendeje fennáló Híd vegyeskar, amely rendszeres, tervszerű és eredményes munkát végez. Évente több alkalommal is közönség elé lép. Kezdjük a sort az önkéntes tűzoltó egylet évzáró taggyűlésén való szerepléssel. A vá ros legrégibb szervezetével, a patinás múltú tűzoltótestülettel az énekkarnak megalakulá sa óta szoros kapcsolata van, már csak azért is, mert tagjai között sok a tűzoltó. Időrend ben a kórus batyubálja az a rendezvény amelynek eredményeképpen évről évre bö vül az énekkar baráti köre. Ezt a hagyomány nyá nemesedő rendezvényt már nemcsak a kórustagok igénylik, hanem a meghívott is merősök, barátok, rokonok is. A városunk felszabadulásának tiszteletére rendezett ünnepi estnek szintén rendszeres szereplője az énekkar. A rendszeresség különben a kóru sok járási versenyén való részvételre is vonatkozik. Innen aranysávos, a Kodály-napokról pedig aranykoszorús minősítéssel tért vissza a kórus. A Híd vegyeskar a fő szervezője a Felső-csallóközi kórustalálkozónak, amely az idén Bartók Béla születésének századik évfordulója jegyében zajlott, színvonalasan, egy soproni vendégkórus részvételével, a helybeli zeneiskola végzett növendékeinek (köztük több hivatásos zeneművésznek) és tanárainak bevonásával. Az öszi hónapok műsorai közül említést érdemel a csehszlovák—szovjet barátsági hónap keretében rendezett Dallal, tánccal a népek barátságáért című ünnepi est. Az összekovácsolódott, igazi munka — és baráti közösséget alkotó kórus tagjai szívesen emlékeznek vissza a meghívott vendégkórusok somorjai szereplésére, például a sárisápiaknak vagy a soproni pedagógusok énekkarának a fellépésére. Gazdag élményeket, szívet-lelket melegítő emlékeket, szakmai tapasztalatot szerzett a Híd vegyeskar, valahányszor Somorján kívül lépett közönség elé, legyen szó akár Zséréről (Zirany), ahol az ottani énekkar tizedik „születésnapján" rendezett jubileumi műsorban szerepeltek, akár a határon túli vendégszereplésekről, amelyeknek sorából megemlíthetjük a székesfehérvári, a fertödi a sárisápi és a csákvári fellépést. A kórus karnagyának, Pokstaller Lászlónak, és elnökének. Pálinkás Lászlónak, továbbá minden egyes énekkari tagnak ez úton is őszinte köszönetünket fejezzük ki az elmúlt években kifejtett rendszeres, eredményes, sikerekkel fémjelzett tevékenységéért. Az elismerés hangján kell szólni arról a munkáról, melyet az elmúlt öt évben népművészeti együttesünk, a Csalló végzett. Évente núsz-harminc alkalommal is színpadra lépnek a dal- és táncegyüttes tagjai, akik Somorján és közvetlen környékén kívül táncoltak már Trinecben és Svidníken a lengyel, illetve az ukrán folklórcsoportok fesztiválján, Zselizen, az Országos Népművészeti Fesztiválon, Gombaszögön, Bösön, a járási békeünnepségen — mindenütt szép sikerrel. Az együttes — amely a múlt évben elnyerte a C kategóriás minősítést — baráti kapcsolatot tart fenn a magyarországi Hajós község német nemzetiségi csoportjával és a szili Rábaköz nevű hagyományőrző csoporttal. A Csalló művészeti vezetője és koreográfusa Czingel László, a művészeti tanács elnöke és a koreográfus asszisztense Valacsay István, a parasztzenkar vezetője Ürge Mária. Az együttes tagjai diákok, munkások, főiskolai halgatók, óvó- és tanítónők, akiket a népművészet szeretete és a hagyományok megmentésére irányuló munka ötvöz közösséggé. Az együttes már az induláskor azt a célt tűzte maga elé, hogy feldolgozza Szlovákia magyarlakta vidékeinek népi táncanyagát, különös tekintettel szűkebb pátriánk, a Csallóköz táncaira. Sikeres tevékenysége alapján az együttest az a megtiszteltetés érte. hogy Vallomás lobogással \ r A Csalló egy otthoni fellépése fa nehéz kicsiknek felkérték egy népművészeti tévéfilmben való szereplésre. Ez további jó munkára ösztönzi a táncosainkat, akik tudják és vallják, hogy a haladó hagyományok ápolása korunk emberének erkölcsi kötelessége. Az igényes, fárasztó próbák és a rendszeres fellépések mellett arra is jut még ereje a Csaliónak, hogy figyelmet fordítson az utánpótlás nevelésére. E fontos feladatot szem előtt tartva alakították meg a kisebb és nagyobb tanulókból álló Csali gyermektánccsoportot, amely eredményei alapján szintén dicséretet érdemel. Az együttes táncház-esteket is rendez, hogy felkeltse az ifjúság érdeklődését a néptánc iránt. Terveik között szerepel egy nevelő célú kamaraműsor bemutatása, amelyet iskoláskorú fiataloknak szánnak. Közművelődési klubunk megalakulását tekintve az elsők közé tartozik az országban. A kezdeti időszak lendületes munkáját — amely az akkori klubvezető, Presinszky Lajos szervező készségét dicséri — később némi hanyatlás követte. Klubestek nélküli évadot ugyan a korábbi években sem zártunk soha, a tevékenység azonban nem volt olyan folyamatos, rendszeres, amint azt szerettük volna. Az 1980/81-es őszi-tavaszi évadban újra helyreállt a munka rendszeressége, elsősorban Zalabai Zsigmondnak és Gyökeres Mártának köszönhetően, akiknek szervező munkája lehetővé tette, hogy neves emberekkel, hazai közéleti személyiségekkel, és külföldi művészekkel találkozzék az érdeklődő, több esetben a száz-százötven föt is meghaladó közönség, amely az 1981/82-es évadnyitón Jancsó Adrianne előadóművész népköltészeti műsorának tapsolhatott. Ez év őszén szervezetünk már a tizedik alkalommal rendezte meg a hagyományos szüreti ünnepélyt, a helyi tűzoltó testülettel és a Városi Művelődési Házzal, mint társrendezőkkel karöltve. A nagyszámú közönséget vonzó műsorban, amelyre a Béke-park festői környezetében álló szabadtéri színpadon került sor, fellépett a Csalló, a Csali és a diószegi (Sládkovicovo) Új Hajtás táncegyüttes. A szervezés terén kifejtett fáradozásért Orosz Tibornak, a helyi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatójának jár dicséret. Eredményeink szépek. Tevékenységünket a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének a felsőbb politikai és állami szervek ránk is vonatkozó határozatának szellemében végezzük. Örömmel mondhatjuk, hogy a város párt- és állami szerveivel baráti, elvtársi a kapcsolatunk. Kölcsönösen segítjük egymást a Városi Népművelési Házzal is. Közösen tartjuk fenn a Hid vegyeskart és a Csalló népművészeti együttest. A Nemzeti Front tömegszervezetei közül a legszorosabb barátságban a tűzoltó szervezettel állunk, de jó a kapcsolatunk a városi Úttörö- és Ifjúsági Otthonnal, a zeneiskolával, a Kék Duna földművesszövetkezettel, a helybeli általános iskolával és a gimnáziummal, továbbá a CSEMADOK dunaszerdahelyi járási bizottságával és a Járási Népművelési Központtal is. Évente hathatós anyagi és erkölcsi támogatást kapunk a somorjai párt és állami szervektől. Köszönetünket fejezzük ki a városi nemzeti bizottság tanácsának, hogy támogatja szervezetünk sokoldalú tevékenységét, hozzájárul eredményeink eléréséhez, s egyben biztosítjuk, hogy a jövőben is bekapcsolódunk Somorja kulturális életének szervezésébe, az itt élö emberek eszmei és esztétikai arculata formálásának nemes munkájába. KÓSA ZOLTÁNNÉ Kontár Gyula felvételei 6