A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-21 / 47. szám

Hétvégi levél amikor tilos a majorizálás, a nemzetek kamarájában külön szavaznak a Cseh Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők és külön a Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők, érvényes az elnökségre is. Olyan esetekben, amikor a kormány látja el a köztársasági elnök funkcióját, a SZGY hatáskörébe tartozik a kormány kinevezésé és visszahívása, valamint a kormány tagjainak a minisztériumok és más szövetségi központi szervek irányításával való megbízása. A SZGY elnöke A Szövetségi Gyűlés elnöke képviseli a Szövetségi Gyűlést, vezeti a két kamara együttes ülését, aláírja a törvényeket, a SZGY határozatait és az elnökség törvényerejű rendeleteit, összehívja a közös bizottságokat, s a SZGY ügyrendje szerint különböző tevékenységet fejt ki. A SZGY alelnöke A SZGY elnökét az első alelnök helyettesíti. A SZGY elnökét és alelnökeit a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája választja meg, a SZGY elnökségének tagjai közül. Ha a SZGY elnöke a Cseh Szocialista Köztársaság képviselője, akkor az első alelnöknek, a Szlovák Szocialista Köztársaság képviselőjének kell lennie. Ez fordítva is érvényes. A SZGY többi alelnöke is a SZGY elnökét helyettesíti, a SZGY elnökségének határozata alapján. A kamarák elnöksége A kamarák megválasztják az elnökséget, amelynek tagjai: elnök, alelnökök, hitelesítők, és a kamarák elnökségének más tagjai. A kamarák elnöksége maximálisan hattagú, s akkor is működik, amikor a SZGY nem ül össze. A Népi Kamara elnökségében a cseh és a szlovák képviselők száma azonos. Az elnökséget a kamara választja meg. Az elnökség előkészíti a kamara ülését, dönt összehívásáról (ha nem két kamara együttes üléséről van szó), tájékoztatja a kamarát tevékenységéről és szervezeti tevékenységéről, megtárgyalja a kamara belső szervezési kérdéseit, tárgyalási szabályait, utasítja a bizottságokat a törvényjavaslatok, nemzetközi szerződések és más javaslatok megtárgyalására, ha erre nem a kamara elnökét hatalmazza fel, s ha szükséges, megtárgyalja a bizottságok állásfoglalában sajnos igen gyakran találkozunk, ilyen vagy olyan formában és igen sok esetben érvényesül egyes embereknél az az elv, hogy „szerezni, minden áron". Mindez a kapzsiság, a letűnt kapitalista világ maradványa, mely nem tűnt el örökre életünkből, és sokszor megfoszt egyes embereket a józan ítélőképességüktől is. Lapunk a szocialista erkölcsnek és'a szocialista humanizmusnak megfelelően védelmére kelt a Hodosban (Vydranyj lakó nyolcvannégy éves Hodosi Károlynak, akinek hagyatéka, illetve akinek a közelmúltban, elhunyt felesége: Hodosi sát és jelentéseit, s azokat a SZGY elnöksége elé terjeszti, esetleg saját álláspontjával kiegészítve, meghatározza, hogy az elnökségi tagok milyen sorrendben helyettesitik a kamara elnökét és dönt a kamarák képviselői elleni fegyelmi eljárásban. A kamara elnöksége meghívhatja üléseire a bizottságok elnökeit, ha a bizottság tevékenységét érintő kérdésekről tárgyalnak, vagy ha a bizottság kéri a részvételt. A bizottságok elnökeinek itt nincs szavazati joguk. A kamara elnöke A kamara elnöke képviseli a kamarát, vezeti a kamara ülését, ha nem a két kamara együttes üléséről van szó, aláírja a kamara határozatait, utasítja a bizottságokat, hogy tárgyalja meg a törvényjavaslatokat a nemzetközi szerződéseket és más javaslatokat abban az esetben, ha erre a kamara elnöksége felhatalmazta. A kamara alelnökei A kamara elnökét helyettesítik az alelnökök, s ha nagyon elfoglaltak, akkor az elnökség határozata alapján az elnökség további tagjai. A kamara elnökének határozatairól jelentést tesz a kamara elnökségének. Hitelesítők A kamarák hitelesítői felelnek a jegyzőkönyvek helyességéért és teljességéért, aláírják a kamara rendeleteit. A bizottságok hitelesítői hasonló szerepet töltenek be. A kamarák bizottságai Minden kamara képviselőiből létrehozza a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságot. A Népi Kamara bizottságaiban a cseh és a szlovák képviselők száma azonos. A kamarák bizottságai az egész választási időszakban kezdeményező és ellenőrző szervként működnek, akkor is, ha a SZGY nem ül össze. A bizottságok olyan kérdéseket vitatnak meg, amelyeket a SZGY elnöke a kamara elnökével való tanácskozás után rájuk bíz. Elsősorban törvényerejű rendeletek javaslatairól és más javaslatokról van szó. Ezenkívül a törvényjavaslatokat nemzetközi szerződés-tervezeteket és egyéb javaslatokat, abban az esetben, ha a kamara elnöksége nem az elnököt hatalmazza fel erre. Minden Katalin hagyatéka miatt viszály keletkezett az örökösök között. Mindezt nemcsak azért tettük, hogy ezt az egyedi esetet felemlítsük, de főleg azért, hogy ez az eset szolgáljon tanulságul mindazoknak. akik lapunkat olvassák, és hogy ilyen formában lapunk hozzájáruljon, a szocialista emberi viszonyok és erkölcsi normák kibontakoztatásához és elmélyítéséhez. Mi tehát nem kételkedünk abban, hogy Hodosi Károly és Hodosi Katalin hagyatékának megszerzése érdekében a „teljes igazsággal" ellentétben, esetleg „gonoszságokon alapuló" „gazbizottság élén elnök áll, akit a kamara alakuló ülésén választanak meg. A bizottság elnöke összehívja az alakuló ülést, amelyen megválasztják az alelnököt, vagy alelnököket és a hitelesítőket. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot, ha ezt a kamara vagy a bizottság tagjainak legalább egyharmada kéri, vagy a kamara elnöksége illetve a SZGY elnöksége javasolja. Az elnök javasolja a tárgyalási programot és a programpontok megtárgyalási módját. A bizottság ülése rendszerint nyilvános. A bizottság akkor határozatképes, ha jelen van tagjainak több mint a fele. A határozat elfogadásához a jelenlevő tagok több mint a felének beleegyezése szükséges. A SZGY azon képviselőinek, akik nem tagjai a bizottságnak, nincs szavazójoguk. Az egyes bizottságok valamennyi ülésén részt vehetnek a kormány tagjái, s ha kérik, szót is kaphatnak. Mindkét kamara bizottságainak joguk van ahhoz, hogy meghívják az ülésre a kormány tagjait és más állami szervek képviselőit és tájékoztatást kérjenek tőlük. A kormány tagjainak és a szövetségi szervek képviselőinek viszont kötelessége, hogy a meghívásnak és a kérésnek eleget tegyenek. Ha fontos kérdésekről tárgyalnak, akkor a bizottságok meghívhatják a tudományos intézetek munkatársait, a gazdasági és kulturális élet vezetőit, s ha igénylik, elmondhatják véleményüket. A bizottságok albizottságokat hoznak létre, amelyek tagjai képviselők. Az albizottság élén a bizottság egyik tagja áll, aki vezeti és szervezi a munkát. A Szövetségi Gyűlés irodája A SZGY irodája a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket biztosítja. Élén az iroda vezetője áll. A CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének eddigi tevékenysége megerősítette, hogy ami szerepét, jogkörét és rendszerét illeti, a csehszlovák államszövetségnek a lehető legjobb, legfelsőbb államhatalmi szervét jelenti. Léte teljes mértékben biztosítja mind a csehszlovák államszövetség, mind pedig az egyes nemzeti államok működését. Dr. JAROSLAV CHOVANEC kandidátus, a Szlovák Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa ság" és „hazugság"is történt, vagy történik. Sőt, ezt feltételezhetjük is. A kérdés csak az, hogy ki, vagy kik részéről történt mindez. Ám, történjen bármelyik részről, vagy esetleg mindkét részről, mi ezt a szocialista humanitás és erkölcs értelmében elítéljük, most is, a jövőben is, mert ez a szocialista újságíró kötelessége, ám az örökösök közötti vita eldöntése, az erre vonatkozó igazság megállapítása és a „teljes" igazságnak megfelelő kimondása nem az újságírók és nem a szerkesztőség. hanem a bíróság feladata. SZERKESZTŐSÉG Most az ősz közepén, amikor a kulturális élet. különösen a falvakban, megélénkül, illik egypár biztató, elismerő vagy elmarasztaló szót ejtenünk a közművelődés egyszerű „közkatonáiról", a falusi népművelőkről, kultúrmunkásokról, akiknek a közösség nevelésében nagyon is meghatározó. Gyakran emlegetjük, néha csak nosztalgiából, az ötvenes évek lelkes korszakát, az ún. „fényes szeleket". Az ócska kerékpáron vagy gyalogosan, sárban, hóban, fagyban a falvakat járó népművelőket, szinte minden házba bekopogtató fáklyavivőket. • Sok-sok nagysikerű fellépés, kiugró, felejthetetlen előadás mögött ők álltak szerényen, elismerésre soha nem várva, de azért titokban bíztak abban, hogy értékelik, számontartják munkájukat Többször azonban csak akkor kerültek reflektorfénybe, ha a csoport rosszul szerepelt, nem hozott díjat egy-egy fesztiválról, vagy ha egyéni torzsalkodások miatt hosszabb-rövidebb ideig szüneteltek a „látványos" fellépések. Ilyenkor a gyengébb akaratúak. kedveszegettek egy része végképp hátat fordított a falunak és anyagilag is jobban kifizetődő állás után nézett. De voltak, akik minden kritika ellenére maradtak, mert felelősséget éreztek falujuk kulturális felemelkedése iránt. Új munkamódszereket honosítottak meg a közművelődés területén. Klubokat alakítottak, irodalmi színpadokat, táncházat, énekkart és az idősebbek mellett sikerült az ifjú nemzedék kulturális érdeklődését is felkelteni, hogy a szabadidőt minél hasznosabban és szórakoztatóéban tölthessék el. Mindezt tették eléggé korlátozott anyagi feltételek mellett, mivel akkoriban megfelelő művelődési otthon csak nagyon kevés faluban volt. Azóta persze sok helyen megváltoztak a feltételek, új művelődési otthonok százai épültek, könyvtárak és a modem iskolák egyes helyiségei is megfelelőek lettek a szocialista kultúra méltó terjesztésére. Sajnos azonban többször tapasztaltam. hogy a valamikori lelkes ku/túrmunkás a korszerű, minden igényt kielégítő feltételek mellett is — tisztelet a kivételnek — egy kissé elkényelmesedett, lemaradt és magyarán szólva „elbürokratizálódott". Pedig a korszerű feltételek tőle is megkövetelték volna, hogy az igényeknek megfelelően állandóan gyarapítsa tudását, rugalmasan a gyorsuló idö ütemében és szellemében tegye dolgát Hiszen néhány faluban a templomnak is beillő művelődési házak csak táncmulatságokra, lakodalmak megrendezésére, évzáró gyűlésekre használják. Helyi kulturális előadást csak mutatóban évenként esetleg egyszer rendeznek. Néha eljön a MATESZ színtársulata és bizony sokszor gyér nézőközönség előtt lép fel, mert nincs aki megszervezze az előadás propagálását Emlékszem, hogy azelőtt, mikor még megfelelő helyiség nem létezett, szinte hónaponként volt valami rendezvény a régi tűzoltószertár vagy a vendéglő kis termében. A közművelődést nem lehet csinálni korszerű feltételek, anyagi biztosítás nélkül, de szerintem hiába van meg mindez, ha hiányzik a lelkes, a közösséget szerető és értő, jó szervező tapasztalatokkal rendelkező népművelő. Tudom, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de aki a közművelődést, a közösségi hagyományok ápolását a szívén viseli, az azon iparkodik majd: hogy minél több kultúraszerető társra akadjon, akikkel együtt a kulturális munka sokrétű feladatait is könnyebben, jobban és színvonalasabban tudja elvégezni.