A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-14 / 46. szám

A Csemadok életéből A CSEMADOK nyitracsehi (Nitrany) férfi éneklő csoportja. Vezető: Csarizopulosz Mária csak meg kell találni erre a formát és a módot. A legfontosabb, hogy legyen olyan helyiség vagy terem, melyben gyűléseket vagy kisebb megmozdulásokat lehet rendez ni. A nyitrai járásban az utóbbi időben a? elnökségi ülést annál a helyi szervezetnél tartjuk meg, amelynél segítségre van szűk ség. Ezeken a gyűléseken részt vesznek a nemzeti bizottságok, valamint a pártszerve zet képviselői is. Az ilyen megbeszéléseket mindig siker koronázza. A járási titkárság azon igyekszik, hogy minden szervezetnél konkrét legyen a tevékenység, nemcsak pa pirra vetve, hanem a valóságnak is megfelel jen. A nyitrai járásnak gazdag kulturális hagyó mányai vannak. Ez az alapköve azon tevé kenykedésnek, melyre a legtöbb szervezet épít. Az idö haladásával lassan már ezen a vidéken is kihalófélben van azi igazi hagyomány. melyet őseink ránk hagytak. Megtörténik, hogy nem mindig sikerül színre vinni azt a szokást, vagy dalt, amivel ez a táj jellegzetessé lett, de akkor sem törünk g csoport felett pálcát, mert az az érzésünk, hogy 15—20 fiatal hasznos munkával tölti szabad idejét. Tudvalevő, hogy nem minden tag alkalmas egy színdarab vagy más műfaj előadására. De minden tag kiveheti a részét a társadalmi munkából vagy ennek szervezéséből, így akaratlanul is felelősséget kell vállalnia a közös cél érdekéért. Már az, hogy valamit tesz a falunak vagy a társadalomnak, megerősíti benne a kapcsolatot a szervezet iránt Ez mind a szervezet vezetőségének az ügyességen és szervezési munkáján múlik. Azt mindnyájan tudjuk, hogy a falusi színpadot nem állíthatjuk egy vonalba a tévé képernyőjén szereplő hivatásos művészekkel. A CSEMADOK hivatása az, hogy minél nagyobb tömegeket mozgósítson a kulturális munkára, ápolja a hagyományokat és újabb sikerekre ösztönözze a csehszlovákiai magyarokat. Úgy hiszem, hogy ezt a küldetést az elmúlt években részben elértük a nyitrai járásban. A CSEMADOK-tagság 40 százaléka aktívan bekapcsolodott a kulonbozo kulturális megmozdulásokba és rendezvényekbe. A CSKP XVI. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs kiemelte a kultúra nagy mértékű fejlődését hazánkban. Többek között megemlítette azt, hogy nagyobb teret kell biztosítani a felnőtt oktatásnak. Csak rajtunk múlik, hogy a rendelkezéseinkre álló lehetőségeket milyen formában tudjuk felhasználni a magyar nemzetiségi kultúra további fejlesztéséhez. BALKÓ IMRE Prandl Sándor felvételei „kulturális brigádok" — stb. során). Éppen ezért az alapiskolák és a gimnáziumok hálózatának kialakulása és megszilárdulása időszakában — hozzávetőlegesen 1949 és 1956 között — a CSEMADOK sokoldalú segítsége, amit főleg a járási nemzeti bizottságok közművelődési osztályainak nyújtott a párt nemzetiségi oktatásügyi politikájának megvalósítása érdekében, szintén „természetes" volt. Hiszen a magyar tanítási nyelvű iskolák léte ugyanakkor hatott a CSEMADOK tevékenységére, mely a tanítóság segítségével és aktív munkájával, a gyermek ének- és tánckarok műsoraival, a szavalók, az ifjúsági színjátszók, a bábozók közreműködésével, színesebb és színvonalasabb, s ezért vonzóbb lett Ugyanakkor, a CSEMADOK az iskolai együttesek számára a fellépés, a gyakori és rangos szereplés lehetőségének többletét, tehát minden műkedvelő részére a legjobb és legnagyobb ösztönzést nyújtotta. Ez az egymást kölcsönösen előbbre lendítő kapcsolat egyre bővült pl. a Népművelési Intézet szakmai tanfolyamaival (és Itt dr. Koczka István nevét kell megemlíteni), mind az iskolák kulturális, mind pedig a CSEMADOK tevékenységében „konjuktúrát" eredményezett (pl. a legjobb szakembereink, Méryné Tóth Margit, Takács András és sokan mások is már az iskolában eljegyezték magukat hivatásukkal). Ennek az egymást ösztönző-segítő légkörnek, az iskolák és a CSEMADOK ilyen kapcsolatának az eredménye például. hogy egy iskolai rendezvény, a magyar iskolák tanulóinak Komáromi Országos Szavalóversenye Jókai-napokká, a CSEMADOK egyik legrangosabb rendezvényévé nőhette ki magát. Ahol a kapcsolatnak ezt a formáját ápolták és formálták-bővitették, ott ezt a tanítót népművelővé emelte, ott ez a CSEMADOK funkcionáriusainak tekintélyt adott és parancsolt. S mindkettejük hivatását a társadalmi elismerés jó érzésével aranyozta be. S ez nyiNán a mára is érvényes. . . Mindezek ellenére, paradox módon — a fejlődés egy későbbi szakaszában bizonyos differenciálódás állt be a közművelődés és a köznevelés között. Ez elsősorban az iskolákkal szembeni társadalmi igények gyors növekedésének (az iskolai reformok fokozottan a tanitás-tanulás színvonalának emelésére helyezték a hangsúlyt), de a közművelődés specializálódásának is az eredménye, mely országos, sőt, általános (világ-) jelenség. Ugyanakkor a mi specifikus körülményeink között — főleg a hatvanas években — a dogmatikus voluntarizmus eNárásának is a következménye lett egy bizonyos fokú eltávolodás a köznevelés és a közművelődés között. Ha tehát a magyar iskoláknak és a CSEMADOK-nak a kapcsolatát vizsgáljuk, ismernünk kell az oktatásügy és a népművelés általános és országos kapcsolatának alakulását, mert ennek keretén belül találhatjuk meg a kapcsolatnak általunk vizsgált szálát. A magyar iskolák szerves részét képezik a csehszlovák oktatásügynek; a CSEMADOK pedig hazánk szocialista közművelődésének egyik fontos láncszeme. Ebből a megállapításból két tanulság vonható le: a) a CSEMADOK és a magyar tanítási nyeNű iskolák között nincs „hivatali" vagy szervezeti kapcsolat A CSEMADOK-nak ezért minden, az iskolákra, az oktatásügyre vonatkozó kérését javaslatát, igényét vagy más észrevételét hazánk demokratikus rendszerének (a felettes hivatali szervek, képviseleti testületek, képviselők stb.) felhasználásával lehet és kell is érvényre juttatnia b) Az iskolák és a CSEMADOK között közművelődési, azaz tartalmi jellegű kapcsolat van, melynek legfőbb közös, tehát összekötő jegyei: a fejlett szocialista társadalom építéséből eredő célokkal és feladatokkal való teljesebb azonosulásért kifejtett tevékenység, a demokratikus és az otthonérzet elmélyítése, a széles látókörű magyar nemzetiségű szocialista hazafi és internacionalista dolgozó nevelése, a marxista-leninista eszmeiségű ember, a tudatos csehszlovák állampolgár nevelése. Mindkét intézmény tevékenységében ez az azonos cél jelenti az iskola és a CSEMADOK közti kapcsolat keretét. Ezt a keretet konkrét tevékenységgel mindenütt másként lehet és kell kitölteni. A CSEMADOK losonci járási bizottsága például nagyszabású előadás-sorozattal, közvetve segíti az iskolák munkáját a szülők pedagógiai kulturáltsága mélyebb meggyökereztetése révén. Másutt a tánc- vagy az énekkar, az irodalmi színpad vagy az anyanyelv művelése jelenti az összekötő kapcsot... Minden együttműködés, minden kapcsolat fenntartása, — tehát a CSEMADOK és az iskolák kapcsolata is — csak egymás tiszteletének és a hangyaszorgalmi törekvésnek lehet az eredménye. De megéri a fáradozást, mert ez a eredményesség az iskolát a tanítvány szeretetével és a szülő bizalmával; illetve a CSEMADOK-ot tevékenységét fémjelző társadalmi megbecsüléssel ajándékozza meg. Mindez — ezzel is mérhető! És az eredményesség, ma már feltétel! Enélkül ugyanis nem lehet híveket szerezni és meggyőzni, azaz tudatot formálni. S ezt — ha más-más területen és módszerrel, ha más-más formában is — de azonos céllal végezve, közösen mind az iskolának, mind a CSEMADOK-nak egyaránt könnyebb sikerre vinnie. Nos, körülbelül ez a „kapcsolat természetessége", melyről csak azért szóltunk, hogy ne veszíthessen csillogásából-ragyogásából. MÓZSI FERENC RÖVIDEN • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKSÉGE 40. ülését október 16-án Galántán tartotta. Öt témakörrel foglalkozott. Megtárgyalta, hogy (1) a CSEMADOK szervei és szervezetei saját munkaterületükön hogyan akarják érvényesíteni a CSKP XVI. kongresszusának és az SZLKP legutóbbi kongresszusának a határozatait: (2) a CSEMADOK 1982-re vonatkozó munkatervjavaslatát; (3) az évzáró taggyűlések, a járási konferenciák és a XIII. országos közgyűlés irányelveit; ellenőrző jelentést hallgatott meg, hogy (4) az illetékesek miként teljesítették a Központi Bizottságnak az öntevékeny művészeti mozgalom továbbfejlesztéséről 1978-ban hozott határozatát, majd (5) megtárgyalta és elfogadta a Tavaszi szél... cimű VIII. országos népdalverseny koncepciójára vonatkozó javaslatot. • A CSEMADOK helyi szervezetei az évzáró tagyüléseket ebben az évben az 1981. november 1 és az 1981. december 31 közötti időszakban tartják meg. Az évzáró taggyűlések a bírálat és önbírálat szellemében értékelik majd a tagság munkáját. Számot adnak arról, hogy a helyi szervezetek a CSEMADOK XII. országos közgyűlése óta eltelt időszakban milyen kulturális eredményeket értek el, hogyan járultak hozzá a Nemzeti Front választási programjában kitűzött feladatok teljesítéséhez, egyben mérlegre tesznek sok más, a szervezeti élettel és a kulturális munkával kapcsolatos kérdést. A CSEMADOK KB Elnökségének az évzáró taggyűlésekre vonatkozó irányelve értelmében a helyi szervezetek az évzáró taggyűléseket arra is felhasználják, hogy tovább szilárdítsák a szervezeti életet, emeljék a taglétszámot, elősegítsék a népművelési és a népművészeti munka igényesebbé tételét, aktivizálják a tagságot. • A CSEMADOK BRATISLAVA VÁROSI BIZOTTSÁGA által irányított Liszt Ferenc Klub egy éve alakult. Jelenleg már közel 300 taggal dolgozik. A klub tagsága a közelmúltban a nagy zeneszerző születésének 170. évfordulója alkalmából kulturális műsort és tanulmányi kirándulást szervezett. A tanulmányi kirándulás keretében az érdeklődök ellátogattak Sopronba és Sopronhorpácsra. A Liszt Ferenccel kapcsolatos emlékhelyeket és más nevezetességeket látogattak meg. • A CSEMADOK ligeti (Petrzalka) helyi szervezete ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére. A kulturális műsorral tarkított összejövetelen előadás hangzott el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a béke megőrzéséért folytatott harc jelentőségéről. • A CSEMADOK galántai helyi szervezete mellett működő Kodály Zoltán Daloskör a napokban ünnepelte megalakulása 25. évfordulóját. Az esemény alkalmából az együttes ez év október 16-án Galántán a Kultúra és Művészetek Házában ünnepi hangversenyt rendezett. Az igényes műsor nagy tetszést aratott.