A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

Még csak tizenhatéves a luxemburgi Désirée Nosbusch, de már egy tizennyolc éves, náciellenes leány szerepét alakítja az Éjfél után című Wolf Gremm-filmben, amely Hitler hatalomátvétele után két évvel játszódik. A tehetséges kislányra, aki németül, franciául, olaszul és angolul beszél, négy éve figyeltek fel a luxemburgi rádióban. Nemcsak bélyeget, gyufacímkét, érméket gyűjtenek, hanem kanalakat is. A gyűjtök szerint sokféle változatos formájú kanalakat készítettek a századok folyamán. Divatba jöttek a város címerével ellátott és a figurális, faragott nyelű kávéskanalak is. A szakértő Dagmar Rosűlková érdemes művész kerámiáiból láthattunk válogatást a nyári hónapokban a fővárosi Csehszlovák—Szovjet Barátság Házának Duna-parti kiállítótermében. Lehetőség nyílt igy arra, hogy hosszabb idő után ismét képet kapjunk Dagmar Rosűlková művészetéről, annál is inkább, mert a Szovjetuniói emlékek címet viselő tárlat mintegy húsz évre visszamenően válogatott anyaggal ismertetett meg. S a szlovák keramikának olyan időszaka ez a húsz esztendő, amelyben változásoknak, a kor szellemi-művészeti áramlatai és újfajta megrendelői igényei hatására létrejött anyagmegmunkálási és műfaji újításoknak voltunk tanúi. Egy okkal több, hogy kíváncsiak legyünk, milyen a műve annak a keramikusasszonyn^k, akinek neve szinte eggyé vált a modern szlovák agyagművesség kezdeteivel, s akinek immár sok évtizedes munkássága szorosan összefonódott annak eddigi történetével. Ha esztétikai-pszichikai hatásáról szóllak, Rosűlková művészetének ismerői mindig kiemelték üdeségét, a harmónia, a derű és öröm érzeteit kiváltó erejét. Minden bizonynyal ilyen és hasonló hatások érintették meg nyári tárlatának látogatóit is. Mert a kiállított anyag már első pillantásra azt mutatta, hogy Rosűlková keramikája megőrizte hatóerejét. Vajon miféle törvényeket követ, milyen erőforrásokból építkezik ez a mű, hogy a gyarapodó évtizedek múltán is ilyen élö tud maradni? Ha a kérdésre a választ keressük, azt hiszem, legelőször arra a sajátságos feszültségre kellene odafigyelnünk, amit Rosűlková müvének egyfelől kellemes hatása, másfelöl formai szigorúsága jelez. Mert látnunk kell, hogy szigorú, szinte kemény tisztaságú anyag- és formaérzék hozza létre ezeket a nyugodt, derűs hangulatú munkákat. Látnunk kell, hogy alkotójuk anyagában gondolkodik, akkor is, amikor használati tárgyat: tálat, étkészletet, vázát, akkor is, amikor kerámiai szobrot, faliképet, kerti vagy épületen alkalmazott kerámiát készít. Rosűlková tudja és tiszteli a törvényt, hogy kifejezést, életet csak úgy adhat anyagának, ha azt az ö saját nyelvén, saját jelleme szerint bírja szóra, ha kihozza a benne rejlő formalehetőséget. S az anyag ezt meghálálja: nem adja meg magát olcsón, csak kemény tiszta munka árán. Innen a termékeny feszültség, amely szülője Rosűlková tömör, kiegyensúlyozott formáinak, kompozíciói biztonságának ugyanakkor, amikor az alkotásban örömét lelő személyiség eleven lüktetését is közvetíti. Mert bármennyire alapvető törvény, a művészi formálásnak alfája és ómegája is az anyagszerüség, a konkrét mű mindig sokrétegű, mindig valami több is, kölcsönös viszony is: átveszi és kifejezi alkotója vérmérsékletét, érzésvilágát, személyisége dinamizmusát, s azt is, ami az alkotó tudásában, kultúrájában a hagyományok öröksége. ahhoz, a — szakirodalomban jelképesen 1909-es Generációnak nevezett — nemzedékéhez tartozik, amelynek emberi és művészi magatartása alapvetően a kultúra folytonossági erejének a szellemében és hitében alakult ki, s lett nemcsak tevékennyé, jelentőssé is. A mély és tartalmas kapcsolat a kultúra hagyományaival, az agyagművesség nagy múltú örökével és a népművészet tiszta formakultúrájával gazdagon átjárja Rosűlková egész életművét. Hadd utaljunk végezetül a' személyiség jegyeire is a Rosúlková-i keramikában. Nyomon követhetjük őket a módban, ahogyan az emberi és természeti világot a maga anyagában újrateremti: a bensőségessé, harmonikussá tevés módja ez. Jól látható pl. a növény- és az állatvilág ihlette plasztikáin: a megmintázott állat- és növényformák szépségét ezeken nemcsak dekoratív jellegük adja, hanem a megformálásukban kifejezésre jutó hely is, amit alkotójuk jelölt ki nekik a maga univerzumában, mintegy az élet sokfélesége előtt hódolva velük és bennük. igy, ekként teljes, s igy hiteles ez a világ. Dagmar Rosűlková világa. Ezért nem érintik, nem érinthetik a kor szellemében fogant technikai és formai-műfaji újítások. Mindezt csak jobban megvilágította és megerősítette bennem egy véletlen hozta konfrontáció az újabb keramikus nemzedék robusztus erejű tagjának, az érsekújvári Imrich Vaneknak a müveivel, amelyek a nyáron úgyszintén kiállításra kerültek a fővárosban. De fordított irányban is megvilágító hatással volt a két tárlat egyidejű szemlélése: Rosúlkovának a keramika hagyományain kifejlesztett formamüvészetével a háttérben, hozzá viszonyitva váltak világosabbá, fölismerhetőbbé s érthetőbbé azok az erők és azok a hatások, amelyek ebben az új, látszatra oly hagyománytalan, mintegy a keramika zérópontjáról elinduló, monumentalitásában is, kifejezésében is szorosan a műszaki civilizációhoz kapcsolódó agyagmüvességben közreműködnek, s a jövőben részben korszerű tünetnek, részben maradandó értékűnek bizonyulhatnak. S mintegy mellékesen, a hagyomány és az újítás szembesítésének az élményével egyúttal azt is megtapasztaltatta a szemlélővel, hogy a művészet — akárcsak az élet — a tagadások vagy kitérések ellenére is egyfajta folytonosság. Fukári Valéria 9 Sárga étkészlet (Bedrich Schreiber felvétele) Ez utóbbi formavilágába és egyéni kifejezésébe szervesen beépülten, erőteljesen van jelen Rosűlková munkáiban. Tudnunk kell: ö a szlovák kultúra alkotó egyéniségeinek A napraforgók védelmezője (Jozef Kysela felvétele)