A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

Innen-onnan Hallottukolvastukláttuk MUVELODES Dráfi Mátyás előadói estje A költő olvasva egészen másképpen hat a befogadóra, mint amikor elszavalják a versét. Ha olvassuk: magunkra hagyatkozva vagyunk befogadók, ha halljuk: az előadó „énjén" keresztül kapjuk. Mi a több, mi a kevesebb? Melyik „változat" a jobb? Nem hiszem, hogy érdemes ezen hosszan tűnődni, mégis gyakran eszembe jut. Mindenesetre lenyűgöz és felvillanyoz egyszerre, amikor egy színművész szemtől szembe mondja a verset. Különösen hogy látom-érzem közben minden apró rezzenését. így történt ez szeptember 19-én is a dunamocsi (Moca) kultúrház klubhelyiségében. Az előadói estre a CSEMADOK helyi szervezetének rendezésében került sor. Petőfi, Arany János, Ady, József Attila, költeményei mellett a színművész idézete Shakespeare-t, Madách Imrét. Beszélt a kívülállók számára oly vonzó-titokzatos szinészszakma fontos jellemzőiről, a „tájolással járó, az ebből fakadó gondokról, megpróbáltatásokról. Ízelítőt kaptunk a retorika alaptörvényszerűségeiböl. S a neves poéták „nehéz" versei után Heltai Jenő és Darvas Szilárd vers-tréfáinak egy jól összeválogatott, ízlésesen prezentált csokrán szórakoztunk. Dráfi Mátyás immár egy éve a komáromi (Komárno) Járási Népművelési Központ munkatársa. Munkaterülete a járásban működő öntevékeny színjátszó csoportok szakmai irányítása. Tehát, ha mostanában színpadainkon nincs is jelen, magával a színjátszással nem szakított. Mi tett igazán megilletödötté a dunamocsi kultúrház klubhelyiségében történt találkozáskor? Az, amitől ünnep volt a találkozás. Attól volt- ünnep, hogy Dráfi szamára is annak számított. Nem a rutin, nem a haknizás hozta létre ezt a találkozást. Hanem a közös érdek(lődés). Kiss Péntek József KÖNYV Főhajtás a túlvilágra Zelk Zoltán új kötete tavaly jelent meg Budapesten. „Főhajtása" eddig a legszebb költői tisztelgések egyike irodalmunkban, melyet a „túlvilágra címeztek". Talán senki sem kísérelte még meg, hogy egész kötetnyi verssel idézze a nagy elődök szellemét, a korán elhunyt kortársak emlékét. Sajnos, neki is csak épp halála előtt sikerült ez a számadás, a páratlan szépségű költemények kötetté rendezése, a holtak „földi föltámadására" hívása. Zelk Zoltán nagy elődökhöz való ragaszkodása immár a múlté, mert halott lett maga a szellemidéző is. De itt maradt kezünkben a könyv, hogy tovább élhessen halottaival ö maga is. Egy „sajátos, versekkel elbeszélt huszadik századi irodalom- és művészettörténet" ez a könyv — olvashatjuk a kötet fülszövegében. Olyan tabló ez, melyen elevenné válnak sorsok és képek; győzedelmeskedik a szellem, hogy túlélhesse magát a múlt. A túlvilági tablóról pl. közénk lép sebeivel Ady, a háború fájdalmaitól örökké szenvedő költő. És közelebb jön hozzánk Babits, a közöny és tehetetlenség ellen lázadó irodalomszervező; aki igaz poétaként „önmagának gyújt (önmagában halotti mécsest,) mert nem félte, mert hitte a halált". És föléled a romantika, a természet meg a kávéházak Krúdyja, hogy lóversenyre siethessen újra. Aztán megérkezik József Attila is, ki harmincesztendösen is ezerévet megélt. Az örökkévalóság költője, kinek halálát nem hihetjük el, mert „megváltók sorsa kikelni a sírból". S a halál fölött érzett keserűségünk visszahívja Radnótit is. Aztán Zelk közénkcsalogatja Nagy Lajost, hogy teljesebb legyen a kávéházak társasága. Az örökifjú Tersánszkyval elöveteti furulyáját, Kondor Béla rajzaival pedig a világot hódoltatja meg újra. De jönnek még többen is Zelk Zoltán hívására: föltámad Nagy László, Déry Tibor, Szabó Lörincz, Szép Ernő, Szabédi László — s még sokan mások. És jönnek egyre a terhüktöl „kidőlt fák" — költök, írók, zenészek és festők —, akik haláluk után is „tere bélyesednek". Velük együtt növi túl sírját immár a Főhajtás a túlvilágra c. kötet költője is. Csáky Károly KIÁLLÍTÁS A kommunizmust építjük Az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére rendezett moszkvai kiállítás anyagából ad ízelítőt a bratislavai meg a prágai közönségnek A kommunizmust építjük című tárlat, amelyet Szlovákia fővárosában szeptember végétől október közepéig láthattunk, a Prágába látogatók pedig október 27-től november 29-ig tekinthetnek meg (a Mángs Kiállitóteremben). A kiállítás — noha az eredeti moszkvai kiállítás anyagából csupán 59 képet és 25 szobrot mutat be — kétségtelenül megismerteti az erdeklődőt a szovjet képzőművészet jelenlegi helyzetével és fejlődési tendenciáival. Bár különböző nemzetiségű (orosz, azerbajdzsáni, örmény, fehérorosz, tádzsik, türkmén, litván, lett, kazahsztáni, kirgiz, üzbég, ukrajnai, grúz, észt) és különböző korosztályokhoz tartozó képzőművészek műveiről van szó, egy dolog mindannyira jellemző: az élettel, a mindennapi munkával való szoros kapcsolat. A közös gondolat, amelyből a jelenlegi szovjet képzőművészet táplálkozik, a kiállított művek tanúsága szerint az, hogy a béke, a munka, a haladó tudomány az emberiség szolgálatában áll. Az emberi munka mindenhatóságát ábrázolja például Kamii* Mullasev kazah festőművész A föld és a kor. Kazahsztán cimü nagyszerű triptichonja, amely egyúttal a régi Kazahsztán fokozatos átalakulásáról is kifejezően beszél. A munka-témájú festmények közül okvetlenül meg kell említenünk Dzsemal Gvimradze Munkaszemeszter és Nyikolaj Ponomarjov A Don Folyón című alkotását, amelyek elsősorban az emberi nagyságot „éneklik" meg, s ez az „éneklik" itt szinte a szó szoros értelmében veendő, akárcsak a leningrádi German Jegosin Régi kamarazene hangverseny című festménye esetében, amelyre a színek rendkívül muzikális összehangolása jellemző. Persze, a szovjet képzőművészek nemcsak a munkás hétköznapokról, hanem az ünnepekről, az élet apróbb-nagyobb örömeiről is meggyőzően vallanak. Az ilyen témájú müvek közül elsősorban Ruben Gabrieljan Karabah új dalai, Lejli Muuga Ének. Irina Sevandronova Orosz románc, Vitalij Tyjulenyev Az ünnepi Leningrád című műveit kell megemlítenünk, azzal a megjegyzéssel, hogy felsorolásunk nagyon-nagyon hiányos. A kiállításon bemutatott kisplasztikák közül mindenekelőtt Vlagyimir Cigal Kisfeld cimü alkotása érdemel említést, amely a Nagy Honvédő Háború egyik jelentős epizódját idézi, s jelzi, hogy a mai szovjet képzőművészek nemcsak a kommunizmusépítő jelent, hanem a jelen gyökereit, a múlt történelmi fontosságú eseményeit is érdeklődésük középpontjában tartják. Ai pedig a művészi alkotó módszert illeti, a kiállításon a szocialista realizmus dominál: a bemutatott képzőművészeti alkotások elsősorban ennek a módszernek az életképességét, sokszínűségét, kimeríthetetlen lehetőségeit dokumentálják. Varga Erzsébet HANGLEMEZ Bizet: Roma A Carmen cimü opera világhírű zeneköltöjének, a rövid életű, de rendkívül tehetséges francia zeneszerzőnek, Georges Bizetnek egyik nem sokat játszott műve a Roma című C-dúr szimfónia, melynek új hanglemezfelvétele Supraphon-lemezen jelent meg a közelmúltban a Gramafon Klub prémiumlemezeként. A szimfónia Bizet római tanulmányútjának állított emléket. Mint ismeretes, a Francia Szépművészeti Akadémia 1803 óta évente a Római Díjjal (Prix de Roma) tünteti ki azt a zeneszerzőt, aki az év legkiemelkedőbb zenemüvét komponálja. A négyesztendei római tanulmányutat jelentő ösztöndíjat 1856 ban Bizet kapta meg Clovis et Clotilde cimü kantátájáért. A Charles Gounod lirizmusán, Wolfgang Amadeus Mozart, de kiváltképpen Gioacchino Antonio Rossini muzsikáján nevelkedett Bizet Rómába utazott tehát, hogy az Örök Város inspiráló környezetében további müvek megalkotásához szerezzen ösztönzést. A Rómában eltöltött évek azonban nem eredményeztek jelentősebb műveket. Még a viszonylag legsikeresebb ekkor alkotott műve, a Don Procopio című vígopera is csak igen keveset mutat Bizet önálló alkotókészségének jegyeiből, inkább csak idegen hatások tolmácsolója. A római évek egyetlen jelentősebb alkotása a C-dúr szimfónia, melynek felépítésén azonban inkább érződik a korabeli német szimfónia hatása, mint a római tartózkodásé. A szimfónia nyolc évig készült, s megírása kezdete volt Bizet új alkotó korszakának, hiszen az 1861-ben elsőként elkészült második tétel, a Scherzo önálló bemutatása után két évvel keletkezett Bizet első híres operája, a Gyöngyhalászok is és több más befejezetlenül maradj mü. A Roma cimü C-dúr szimfónia a lassú, patetikus bevezető tételtől a hangulatos, ötletekben és megoldásokban gazdag zárótételig ékesen bizonyítja Bizet sok szellemességre, ötletekre és kiváló tehetségre épülő komponáló képességét. A lemezen a szimfóniát Prága főváros FOK néven Js ismert szimfonikus zenekara adja elő magas művészi színvonalon, Jindfich Rohan vezényletével. Sági Tóth Tibor Moszkva egyik városrészének érdekessége a képen látható modern Orloj, melyen a mesékből jól ismert állatok stilizált alakjai jelennek meg. (Fotó: Mariot) Ezt az oszlopmászó kerékpárt a kaunasi műszaki főiskola docense. Vitautas Gulbinas szerkesztette villanyszerelök, építőmunkások számára, azzal a céllal, hogy biztonságosabbá tegye munkájukat a magasban. REPÜL A FACSEMETE. Svédországban az apró fenyöfacsemetéket viasszal átitatott kartondobozokban szállítják a telepítés helyére. Ezek a dobozok akár helikopterről is leereszthetök a sérülés veszélye nélkül, és napokig megvédik az időjárás viszontagságaitól a palántákat, amíg nem kerül sor beültetésükre. 8