A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

A Csemadok életéből KULTÚRA ÉS MŰVÉSZET Tevékenységünkben fontos helyet foglal el a tömegeket megmozgató kulturális munka, amely magába foglalja az amatőr művészeti tevékenység minden ágazatát, és fontos szerepet tölt be társadalmunk életében. Iránymutatóként is a CSKP KB 15. ülésének, valamint a CSEMADOK XII. országos közgyűlésének határozatát tartjuk, amely kimondja, hogy a „személyiség formálására sok tényező gyakorol hatást, melyek között fontos szerepet foglal el a kultúra és művészet, mely tényezők sajátságos szerepet játszanak". Míg a hatvanas években és az alakulás éveiben többnyire, a kulturális rendezvények mennyiségén volt a fő hangsúly, addig az utóbbi években tapasztaljuk, hogy egyre inkább előtérbe kerül a minőségi szint emelése. Tánccsoportjaink a hajdani Ritka, árpa, ritka búza, ritka rozs dallamára táncolt műmagyar táncoktól eljutottak a népi hagyományokra épülő cselekményes táncokig. Ma már egyre több az olyan csoport a járásban, amely önálló gyűjtést végez községében és annak környékén. A népi hagyományokat feldolgozzák és műsorukon tartják, hogy átmentsék az utókornak, annak szépségét, tisztaságát. Itt említem meg, hogy Bényben (Bína) Takács Lászlóné és Csókás Ferenc végez hagyományápoló munkát. Nagy sikerrel szerepelt az ottani együttes a Lakodalmas, a Jánosnapi tűzugrás, a Regrutabúcsúztató, a Májusfa-állítás népszokás-feldolgozásokkal, a Botlik Antalné vezette szálkái csoport az Este a fonóban, Szálkái lakodalmas című műsorával, a szőgyéniek Pakos Kornélia vezetésével a Kukoricamorzsolás, a Mosás a patakban és a Kenderáztatás népszokásokat elevenítették föl. A nagykériek Szibilla Lászlóné vezette csoportja Aratási szokásokkal, a kürti (Strekov) együttes Polyák Rozália irányításával a Libapásztor játékkal arat sikereket. Fogyatékosság, hogy Érsekújvárott legalább öten-hatan, de a járás más helyi szervezeteinél is jónéhányan vannak olyanok, akik elvégezték a bratislavai Népművelési Intézet által rendezett koreográfus! tanfolyamot, de nem kapcsolódnak be az együttesek irányításába, munkájába, pedig ezeknek nagy szükségük lenne a segítségükre. Pedig úgy gondolom, az említetteknek becsületbeli kötelességük lenne ez a segítségnyújtás. Az aktívak közül példaként hadd említsem meg Kleinné Szombat Mariannát, aki évek hosszú során át szívvel-lélekkel végzi ezt a szép munkát. Jelenleg az érsekújvári helyi szervezet néptánc-csoportját irányítja. Jó lenne, ha a Népművelési Intézet levéllel fordulna mindazokhoz, akik elvégezték a koreográfusi tanfolyamot, megkérdezve őket, miként kamatoztatják az elsajátított ismereteket, tudásukat az öntevékeny művészeti mozgalom színvonalának emelése, a szocialista kultúra terjesztése érdekében. A hagyományos népművészeti formák mellett olyan új munkaformákat is bevezettünk az egyes csoportoknál, amelyek csak a mi járásunkra jellemzőek. Az új utak keresése adta az ötletet az érsekújvári helyi szervezet vezetőinek a modern társastánc-csoport megalakításához. Természetesen ehhez hozzáértő vezető kellett. Meg is találták Keller Gábor és felesége. Aranka személyében, akiről elmondhatjuk, hogy a tánc szerelmesei. Tizenöt évi működésük alatt olyan együttest kovácsoltak össze, amely föllépéseivel öregbiti a CSEMADOK érsekújvári helyi szervezete eddigi jó hírnevét, nemcsak itthon, hanem külföldön is. Működésük legkiemelkedőbb eseménye volt az I. Formációs Táncbajnokság nemzetközi versenyén való részvétel Lengyelországban, ahol a Szlovák Szocialista Köztársaságot képviselték. Bebizonyították, hogy az ifjúság széles rétegeit, a fiatalokat, be lehet vonni a CSEMADOK munkájába, csak meg kell találni hozzájuk az utat, az érdeklődésüknek megfelelő területet. OSZI IRMA, a CSEMADOK járási bizottságának titkára IRODALOMNÉPSZERÜSÍTÉS A CSEMADOK er sekújvári járási bi zottsága a XII. or szágos közgyűlés határozataiból ki indulva népszerű siti az irodalmat, s végzi a könyvvéI való munkát. A céltudatos munka eredményeképpen évről évre szép eredményeket érnek el a helyi szervezetek. Rendszeresen működik az irodalmi kör Érsekújvárott, Szőgyénben (Svodín), Szálkán, Nánán és Kürtön (Strekov). A körök munkája az irodalom népszerűsítésére, valamint anyanyelvünk tisztaságának a védelmére irányult. Az említett helyi szervezetekben ma már rendszeresek az író-olvasó találkozók, amelyeken 4—5 ezer korona értékben adnak el könyveket. Érsekújvárott évente megrendezik a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat. Az ünnepség keretében Andódon Czuczor, Szímőn Jedlik Ányos emlékestet rendeznek. Az 1981. évi vers- és prózamondó, valamint irodalmi színpadi versenyt is e napok keretében rendezték meg. A könyvterjesztésben országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket értünk el. Az író-olvasó találkozók kapcsán több mint 10 ezer korona értékű könyvet juttattunk el az olvasókhoz. E munka sikeréhez jelentősen hozzájárult a járási bizottság. Rendszeressé és állandó jellegűvé tette a járási bizottság titkárságát, sőt néhány faluban is a könyvkiállítást. A könyvterjesztés állandó jellegűnek mondható Érsekújvárott, Besenyőn, Szálkán, Szímőn, Szőgyénben és Nánán. Ez utóbbi helyen az író-olvasó találkozókat és más rendezvényeket könyvárusítással kötik össze. Járásunkban a vers- és prózamondás elsősorban az iskolákban népszerű. A tanulók számos esetben a kerületi versenyig is eljutnak. Sajnos, az V. kategória versenyzőinek a száma nem a legmagasabb. Igaz, prózamondásban Soóky Rózsa kamocsai versenyző már több éve képviseli járásunkat a Jókai-napokon. Versmondásban tavaly Juhász Gyula kőhidgyarmati versenyző jutott el az országos döntőbe, ketten viszont a kerületi versenyen szerepeltek szép sikerrel. Az irodalmi színpadok esetében is van mit tenni, főleg ha a más járások eredményeit vesszük figyelembe. Állandó jellegű munkát végez a érsekújvári, szögyéni, kürti, szálkái és nánai irodalmi színpad. Ezek közül 1979-ben a szálkái csoport képviselte járásunkat a Jókai-napokon. 1980-ban a nánai „Jelenlét" irodalmi színpad kerületi elsőként vett részt az országos versenyen. Ebben az évben is ők jelentkeztek a kisszínpadok versenyére. Nézetem szerint járásunk az irodalomnépszerűsítésben, a könyvterjesztésben és az anyanyelv ápolásában egyre jobb eredményeket ér el. Persze, van éppen elég tennivaló. Az amatőr irodalmi és kisszinpadokra gondolok. Ezek számára nagyobb lehetőséget kellene biztosítania a járási bizottságnak és a helyi szervezetnek. A passzív helyi szervezeteknél meg kell találni azt az embert, akinek tehetsége, tudása van, s az akarata sem hiányzik a közösségi munkához. A járási bizottság így jár el. Személyesen keresi fel a falu vagy a város vezetőit, hogy munkára ösztönözze őket. Az eredmény nem is marad el. Aktivitásra csak jó és szép eredmények elérésével lehet rábírni a tagságot. Igy ért el figyelemre méltó tevékenységet az érsekújvári helyi szervezet. Városon és falun az iskola tehet legtöbbet a tagtoborzásért A szoros együttműködés sok szülőt von be a szervezet munkájába. Nálunk főleg ezzel magyarázható a 150 fős taglétszám. Nánáról van szó. Barton a személyes agitáció 120 fős taglétszámhoz vezetett. Párkányban a vezetőség és az iskola eredményes munkájának könyvelhető el az 500 fős taglétszám. Vagyis, csak szép összefogással lehet jó munkát végezni, eredményeket elérni. Olyan emberek megkeresésével, akik szeretik és vállalják a közös munkát az anyanyelvi kultúra ápolását, amely mindannyiunk számára a magasabb fokú kulturáltságot jelenti. DÁNIEL ERZSEBET AZ EMBEREKRE KELL ÉPÍTENI bizottságnak. A vezetőségi ülések javarészét |ó előkészítés és tartalmas napirend jellemzi, minek következtében kielégítő színvonalon valósulnak meg az amatör művészeti és népművelési rendezvények, főleg Érsekújvárott, Szálkán, Nagykéren, Párkánynánán, Szímőn, Szőgyénben, Besenyőn és Párkányban, és az utóbbi időben Köbölkúton, Kürtön, Kisgyarmaton és Barton is. Az oksági összefüggéseket vizsgálva megállapítható, hogy a szervezeti élet minőségi átalakulása szorosan összefügg a szervezetek vezetőségének és tagságának „megfiatalodásával", (a tagság 39,7 %-a 30 évnél fiatalabb), a helyi szervezetek rendszeres értékelésével, valamint új munkaformák meghonosításával. Viszont erőfeszítéseink ellenére sem tudtuk kielégítően megjavítani a sárkányi, csúzi, kicsindi és kiskeszi szervezet munkáját egyrészt azért, mert egyszerűen nem sikerült megtalálni a vezetésre-szervezésre alkalmas, a vezetni akaró és tudó személyeket a felsorolt községekben. Van azonban még egy ok, amely fékezi az öntevékeny kulturális tevékenységet. És mivel ez az ok — úgy vélem — nagyjából általánosítható minden járásra, ünneprontás ide, ünneprontás oda, kimondom: minél gazdagabbak lettünk anyagilag, néhol annál szegényebbekké váltunk szellemileg. A fóliák alatt csírázó „pénzmagból" nem nyílik számunkra virág. És ez a virág nem csak a mi vázánkból hiányzik .. . Még a szervezeti életre leszűkített nézőpontból is szép számmal látunk ellentmondásokat járásunkban. Mi másnak mondható, mint ellentmondásnak, hogy amíg Tardoskedden a 4700 magyar nemzetiségű lakos közül csupán 150 tagja a CSEMADOK-nak, addig Nagylóton 360-ból 110-en; hogy járásunkban van az ország legnagyobb és a legkisebb létszámú helyi szervezete (az újvári 1300, a sárkányi 13 taggal); hogy a kis lélekszámú Nána minőségében és mennyiségben jobbat és többet nyújt két-három nagyközségnél; hogy a tardoskeddi, kéméndi, kürti tánchagyományok, és annak ellenére, hogy jelentős számú tánckoreográfiai tanfolyamot végzett szakember van a járásban, mégsem sikerült élcsoporttá fejleszthető felnőtt tánccsoportot alakitanunk ... Mire lehet a járásban építeni azzal a jószándékkal, hogy a XIII. országos közgyűlésig maradéktalanul teljesítsük a ránk háruló feladatokat? Ugyanarra, mint eddig. Az emberekre. Azokra az emberekre, akik megértik pártunk művelődéspolitikáját, akik azonosítani tudják magukat a CSEMADOK küldetésével, és nem fásulnak bele a nem mindig látványos, de mindig szép munkába. SIDO ZOLTÁN, a CSEMADOK járási bizottságának elnöke Az érsekújvári (Nővé Zámky) já rásban 1977 óta jelentősen meg szilárdult a helyi csoportok belső szervezeti élete, amit elsősorban a taglétszám nőve kedése bizonyít Míg a XII. orszá gos közgyűlés idején 5280 volt a taglétszám a járásban, jelenleg /390 tagot tart számon a 35 helyi szervezet. Ugyancsak a belső szervezeti élet szilárdítását bizonyítja az a tény is, hogy a legjobb helyi szervezet rendszeresen tart vezetőségi üléseket, és azokról pontos beszámolót küld a járási 6