A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)
1981-11-07 / 45. szám
meg, hogy száműzi az emberiség életéből a háborúkat, és a béke eszméjét közvetlenül a társadalmi haladáshoz kapcsolja. A Lenin által 1917. október 26-án előterjesztett és aláirt Békedekrétum Szovjet-Oroszország egyik első törvénye. A szovjetek országának kormánya, amely a dekrétumban valamennyi ország kormányához és népéhez fordult, és amely határozottan elítélte az imperialista, rablójellegü háborúkat, pontosan megfogalmazta a fiatal munkás-paraszt állam béketörekvését, meghirdette a más országok belügyeibe való be nem avatkozásnak, az országok területi épsége tiszteletben tartásának, a kis és nagy népek egyenjogúságának elvét és önrendelkezési jogát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mostani évfordulója alkalmából is elmondhatjuk : október igaza megvalósult a gyakorlatban. A szovjet állam egész története során állhatatosan küzdött — és küzd ma is — az államok és a népek jogainak és jogos érdekeinek a tiszteletben tartásán nyugvó, háború nélküli világért, a kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békéért, érvényesítette a múltban és érvényesíti ma is a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini politikáját. Ennek a politikának az a célja, hogy a haladás erői elejét vegyék a termonukleáris világháborúnak, az országok képviselői tárgyalásokkal oldják meg az államok közötti vitákat, tartsa mindenki tiszteletben minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg a számára megfelelő társadalmi és államrendszert, maga döntsön országa belső fejlődésének kérdéseiben. A békés egymás mellett élés politikája biztosítja az alapot ahhoz, hogy az országok — ha különböző is a társadalmi rendszerük — megértsék egymást és fejlesszék a kölcsönösen előnyös együttműködésüket. A békés egymás mellett élés ugyanakkor előmozdítja a népek felszabadító harcának sikerét és a forradalmi harc feladatainak megvalósítását. A Szovjetunió szorgalmazta és ma is szorgalmazza a fegyverkezési hajsza leállítását, egy leszerelési egyezmény tető alá hozását. Évek óta elszántan harcol az általános és teljes leszerelésért. A békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában a szocialista közösség országainak erejére, a független államok és az összes békeszerető erők által a béke védelmében tett lépésekre támaszkodik. Abból indul ki, hogy a mai viszonyok között a világháború elkerülhető. A Föld különböző helyein élő békeharcosok millióival együtt hiszi és hirdeti, hogy a szocialista államoknak, a nemzetközi munkásosztálynak, a gyarmati igából kiszabadult népeknek, a békét erősödött Losoncon és a járásban a kommunisták munkája, úgy nőtt a párt tekintélye a dolgozók és az ifjúság körében, s szinte egymást érték a sztrájkok. Emlékezetes sztrájkot tartottak 1924-ben az apátfalusi posztógyár dolgozói, amelynek leverésére a rendőrség mellett a katonaságot is bevetették. A munkások mindenütt magasabb munkabért, állandó munkalehetőséget és jobb életkörülményt követeltek. A fiatal kommunista pártszervezet Losoncon 1921. októberében összehívta a szervezett dolgozók gyűlését, amelyen több százan vettek részt. A gyűlésen Nógrádi Sándor tartott beszédet. Vázolta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentőségét és a munkásság összefogásának szükségességét. A járás munkásmozgalmában a párt harcos éveiben 1921-től 1938-ig nem múlt el egyetlen esztendő anélkül, hogy ne lettek volna sztrájkok, tüntetések a gyárak tervezett leszerelése vagy a nagy munkanélküliség ellen. Az apátfaluvédelmező összes erőknek az aktfv és közös harcával a világháború elhárítható, a Földön biztosítható a tartós béke. A Szovjetunió békepolitikája és a világ első szocialista országának a béke megvédése érdekében kifejtett igyekezete következetes, határozott. A Szovjetunió és a békeszerető népek képviselte nemes eszme — a béke megőrzésére irányuló törekvés — egyik központi gondolata az 1975 augusztusában Helsinkiben született Záróokmánynak, és egyik központi gondolata mind az SZKP XXVI. kongresszusán, mind a CSKP XVI. kongresszusán elhangzott főbeszámolónak. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megingatta az addig oly szilárdnak tűnő kizsákmányoló társadalmi rendszert, és megvalósította az emberiség nagy elméinek : neves forradalmároknak, költőknek, tudósoknak évszázados álmát és vágyát. A hatvannégy évvel ezelőtti november hetedike elindította a nagy változások, a világtörténelem gyors átalakulásának az időszakát. A gyakran kezdetleges eszközökkel vívott, de mégis győztes küzdelemtől hosszú út vezetett máig, a világűrt ostromló, jelenleg a tizenegyedik ötéves terv irányelveit realizáló, modem iparral és mezőgazdasággal rendelkező Szovjetunióig. A megtett út hosszú és nehéz volt, de eredményes. A szovjet népnek és a Szovjetunió Kommunista Pártjának elévülhetetlen érdeme, hogy a forradalom vívmányait az ellenforradalmi intervenció, a fasiszta támadás és a napjainkban megnyilvánuló imperialista törekvések ellenére nemcsak megőrizte, hanem tovább is fejlesztette mind a maga, mind a szabadságért és a szocializmusért küzdő összes nép javára. Az ENSZ-közgyűlés említett vitájában Andrej Gromikó azt is kijelentette: „A Szovjetunió javasolja: a Közgyűlés az ENSZ-tagállamok nevében hagyjon jóvá nyilatkozatot, amely ünnepélyesen kijelenti, hogy az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettet hajtják végre azok az államok és államférfiak, akik elsőként alkalmaznak atomfegyvert... Mindent meg kell tenni azért, hogy a XX. század hátra lévő 20 évét az emberek békében éljék le, hogy a harmadik évezred küszöbét azzal a meggyőződéssel lépjék át, hogy az emberiség fejlődésének távlatai korlátlanok. Akik ezért fognak harcolni, legyen az kis vagy nagy állam, azok mindig számíthatnak a Szovjetunió segítségére." Október zászlaja a békét hirdette és védte a múltban, s a békét védi és hirdeti ma. Október szelleme él és töretlen. BALÁZS BÉLA sí nagy sztrájk mellett kiemelkedik a füleki zománcgyár munkásainak 1936-os sztrájkja, mely országos hírűvé tette a város munkásságát. Fülek ekkor kapta a „vörös" jelzőt. A sztrájk előkészítésében aktív szerepet játszottak a füleki és a losonci kommunisták. Segítséget nyújtott nekik a CSKP KB akkori vezetőségi tagjai: Steiner Gábor és Frantisek Zupka elvtársak, akik személyesen vettek részt a sztrájk irányításában, szervezésében, valamint a gyár vezetőségével a bérek emeléséről folytatott tárgyalásokon. A párt által Losoncon 1938-ban szervezett gyűlésen is a járás dolgozói közül mintegy ötezren vettek részt. Ezen az összejövetelen tiltakoztak az előretörő fasizmus veszélye, a köztársaság feldarabolása ellen. A CSKP megalakulásának 60. évfordulóját a losonci járás kommunistái a jól végzett munka tudatában ünnepelték. CSÁK ISTVÁN Hétvégi levél A Nagy Októberi Szocialista Forradalomra való megemlékezéssel november 7-én minden évben kezdetét veszi a csehszlovák—szovjet barátság hónapja. Ennek keretében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szervezetei, az állami szervek, és különböző társadalmi szervezetek is számos rendezvény keretében ismertetik meg a széles dolgozó tömegeket a szovjet nép életével, kultúrájával, a szovjetek országa építésének eredményeivel, a szovjet párt és kormány békepolitikájával, és nem utolsósorban újból felidézik azt a történelmi tényt, hogy szabad és békés életünket annak köszönhetjük, hogy a dicső szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Mindezek a rendezvények azt a célt szolgálják, hogy tovább mélyítsük Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek barátságát, hogy az Októberi Szocialista Forradalomra emlékezve még jobban tudatosítsuk, hogy a szocialista jelenünk, népgazdaságunk fejlesztése szinte elképzelhetetlen a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió közötti kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok nélkül. Természetesen a csehszlovák—szovjet barátság hónapja nem csak jelképes, formális dolog, hiszen nálunk a sajtó, a rádió és a televízió, valamint a különböző szervezetek pártunk vezetése és irányítása mellett egész évben ápolják ezt a barátságot, mely viszszatgkrözödik a gazdasági és kulturális kapcsolatokban, valamint a politikai és állami szervek közötti rendszeres baráti kapcsolatokban is. Évente sok tízezer szovjet és csehszlovák turista látogatja kölcsönösen egymás országát, s ez is elősegíti a népeink közötti barátság állandó elmélyítését. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjára tehát úgy tekintünk, mint kicsúcsosodására annak az egész évi barátságápoló munkának, amelynek száz- és százezrek aktív részesei. Az idei csehszlovák—szovjet barátsági hónapnak különös hangsúlyt ad a jelenlegi politikai helyzet, amelynek egyik nyomasztó jelensége az antikommunista és szovjetellenes propaganda felerősödése: mely szovjetellenesség elsősorban az Egyesült Államok kormányának hivatalos politikájává lett. Nem utolsósorban itt kell megemlíteni azt a tényt, hogy az imperialista országok részéről elszaporodtak a nemzetközi feszültség kiélezésére irányuló intézkedések, ami főleg a neutronfegyverek gyártásában, a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai SALT II. szerződés ratifikálásának elodázásában és általában az erőpolitika érvényesítésére irányuló kísérletekben nyilvánul meg. Mindezek a tendenciák elsősorban a szovjetellenességben jutnak kifejezésre. Ezért a csehszlovák—szovjet barátság hónapjának alkalmából mindannyiunknak kötelessége, hogy még jobban tudatosítsuk a Szovjetunió és a szocialista országok szerepét a béke védelmezésében, tudatosítsuk, hogy a Szovjetunióval való barátság minden szocialista ország és nép számára az életet, a szociális szabadságot és az igazi nemzeti függetlenséget jelenti. A barátsági hónap kapcsán ugyanakkor szükséges rámutatni az imperialista propaganda mesterkedéseire és hangsúlyozni ennek a propagandának népellenes mivoltát. A csehszlovák—szovjet barátság hónapjával kapcsolatban nagy feladatok hárulnak szövetségünk, a CSEMADOK járási és helyi szervezeteire is. És mi sem természetesebb, hogy szövetségünk hetvenezres tagsága a hagyományokhoz méltón kivegye részét az idei barátsági hónap folyamán megvalósuló akciók szervezéséből. A szövetség helyi szervezeteinek egyik legfontosabb feladata, hogy a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szerveivel és szervezeteivel együttműködve mozgósítsák a tagságot a rendezvények látogatására. Természetesen a CSEMADOK helyi szervezetei önálló akciókat is szerveznek, mint ahogy az már hagyományos, s ezek keretében megismertetik a tagságot a szovjet irodalommal, kultúrával és művészettel. Tagsági gyűléseiken előadásokat tartanak a szovjet nép életéről és a Szovjetunió békepolitikájáról. Szövetségünk helyi szervezetei minden évben becsülettel kivették részüket ebből a munkából. Bizonyítva, hogy a CSEMADOK-tagok és a csehszlovákiai magyar állampolgárok egy emberként szállnak síkra a csehszlovák—szovjet barátságért s a szocialista közösség többi országa és népeik közötti internacionalista barátság és testvéri együttműködés elmélyítéséért. fi"»}* fá*4 ^