A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

>w szekötött hidak sokasága. Valóban, 3200 nagy és kis hidat kellett építeni, hogy lefektethessék a sínpárokat. Általában minden kilométernyi útszakaszra jut egy híd. Egyes hidak eredeti megoldásúak. Például az Amur-folyón vagy a Zejai-víztá­roló két partját összekötő vasúti hid más­fél kilométer hosszú. Pillérei mintegy 60 méter magasak. A tajga folyói fondorlatosak és szeszé­lyesek. Esőzések és olvadás idején még a kis folyók is dühöngő áradattá változnak, mely tövestül kitépett fákat, kőtörmelé­keket sodor magával. Áradáskor nemegy folyó vízszintje meghaladja a tíz métert. Ezért a szibériai folyókat átszelő hida­kat több tíz méternyire a főidbe süllyesz­tett vasbeton pillérekre építik. Gránitbur­kolattal védik őket a rongálódástól. Szá­mítani kell az örök fagyra, a földrengésve­szélyes szakaszokra, ennek megfelelően bonyolult védelmi berendezéseket kell lé­tesíteni. A BAM-on alkalmazott hídépítési módszert most mindenütt „orosz mód­szernek" nevezik. A tizedik ötéves tervet az építők határi­dő előtt, egyes helyeken az ütemtervet a kitűzöttnél négy hónapnál korábban telje­sítették. A 11. ötéves terv előirányozza a forgalom megindítását a BAM egész sza­kaszán, majd a fővonal körüli övezet kin­csei feltárásának elkezdését. 1980 küszöbén megnyitották az állandó forgalmat a KIS BAM-on. Egy 425 kilomé­ter hosszú, a fővonalra merőleges mellék­vonalat adtak át rendeltetésének. Ez dél felől a régi Transzszibériai Fővasútvonallal kötötte össze a BAM-ot és észak felé vett irányt. Egy szárnyvonal vezet Szibéria leg­gazdagabb szénkészletéhez, a nyerjungri lelőhelyhez. Dél-Jakutföld szénkészletei meghaladják a 40 milliárd tonnát, s a kiváló minőségű kokszolható szén legna­gyobb részét külszíni fejtéssel is lehet kitermelni. A BAM övezetében épült fel a zejai vízierőmű, a Szovjet-Távol-Kelet első hid­roenergetikai létesítménye. Tavaly június­ban helyezték üzembe a vízierőmű utolsó, hatodik, 215 ezer kilowatt teljesítményű aggregátorát. Ezzel az erőmű elérte a ter­vezett 1 millió 290 ezer kilowatt kapaci­tást. A zejai víztároló duzzasztógátja 714 méter hosszú, 115 méter magas, s a mesterséges tó 68 milliárd tonna vizet képes tárolni. A leigázott Zeja folyó most évente mintegy ötmilliárd kilowattóra ol­csó villamos energiával látja el a szovjet népgazdaságot. A BAM övezetében 90 város és telepü­lés épült. Mindegyiküknek megvan a maga sajátos arculata, sokszínű nemzeti koloritja, mert hiszen különböző köztársa­ságokból, autonóm területekről jött em­berek építik a BAM-ot. Tindát, a BAM „székvárosát" moszkvaiak épitik. Ezért nem meglepő, hogy Moszkva egyik új negyedére hasonlít. Itt már 35 nyolceme­letes lakóház áll cölöpökön. A vasútvonal menti településeken nyomban hozzálátnak bevásárló és szol­gáltató központok, orvosi rendelőintéze­tek, klubok, sportlétesítmények, iskolák, óvodák, bölcsődék építéséhez. A Bajkál-Amur vasúti fővonal menti la­kosság átlagos életkora 26 év. Ezért itt az átlagosnál több a házasságkötés, a szüle­tési arányszám pedig kétszerese az orszá­gos átlagnak. A BAM építésének elkezdé­se óta 44 ezer gyermek született ezen a területen. Ennek alapján feltételezik, hogy az építkezés végéig öt és fél millió ember fog élni Bajkál—Amur vasúti fővonal öve­zetében. Cgy nevezik a BAM-ot, a Szovjetunió keleti körzeteiben épülő Bajkál-Amur vasúti fővonalat. A BAM a már meglevő Transzszibériai fővo­naltól északabbra, a Léna-folyó mellett fekvő Uszty-Kut várost köti össze a Bajkál-tó északi partja mentén húzódva Komszomolszk na Amuré város­sal, ahol a már korábban megépült vasúti elágazás csatlakozik hozzá, összekötve Vosztocsnij csendes-óceáni kikötővel. A fővonal így összesen 3200 kilométer hosszú. Teljesen lakatlan tájakon áthaladva a BAM utat nyit Szibéria és a Szovjet Tá­vol-Kelet kincseskamrái felé. Vannak itt gazdag erdőségek, ásványi kincsek — vas- és rézérc, szén, ólom, horgany, nikkel, csillám, azbeszt, foszforit, bauxit, mangá­nérc, molibdén, titán stb. Az épülő új vasútvonal 1 millió 600 ezer négyzetkilométernyi, tehát akkora terüle­tet kapcsol be az ország vérkeringésébe, amelyen Anglia, Franciaország és Olasz­ország együtt elférne. A környezet az ősi tajga. A terepet a tűzhányókráterek, hegy­gerincek, nagy és kis folyók sokasága teszi változatossá. Szinte az egész terület az örök fagy hona. Nyaranta, amikor a nap sugarai a Az ország legnagyobb széndúsítójának építése Nyerjungriban Fúróberendezés a nyerjungri külszíni szénbányában Óraközben Tinda 5. számú iskolájának egyik tantermében Tinda város új épületei (APN felvételek) föld legfelső rétegét felolvasztják, a vidék járhatatlan mocsarakká, úgynevezett „mar"-okká változik. A terület háromne­gyed része fokozott veszélyű földrengés­zóna. (Egyes helyeken évente mintegy kétezer, a Richter-skála szerinti 9—10 fok erősségű földlökést regisztrálnak.) A hő­mérsékleti ingadozás a 80—100 Celsius fokot is eléri: télen heteken át nem emel­kedik mínusz 50 foknál feljebb a hőmérő higanyszála, nyáron viszont 40 fokos hő­ség uralkodik. Az építők tréfásan azt mondják, hogy : „A BAM nem más, mint sínpárokkal ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents