A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter riportja az üzemanyagtakarékosságról Agócs Vilmos: NÓGRÁD ÉS SUMAVA BARÁTSÁGA Mózsi Ferenc: A CSEMADOK ÉS AZ ISKOLA Keszeli Béla : ESŐ UTÁN KÖPÖNYEG? Lacza Tihamér: HEGEL Csikmák Imre: MOSZKVÁBAN -AZ IDÉN SZEPTEMBERBEN Az első oldalon riportkép a Kerekeken futó világhír cimü íráshoz. A címlapon Gyökeres György, a 24. oldalon Prandl Sándor és Buday Endre felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko-Sice. Előfizetési díj egész évre 156,-Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A harcos út A losonci (Luőenec) járásban a CSKP helyi szervezetét elsőként Losoncon alakították meg 1921. május 25-én. Az alakuló gyűlésen a pártszervezet elnökévé dr. Herz Sándor fogorvost választották meg. A vezetőség tagjai voltak: Nógrádi (Grünbaum) Sándor, Varga Gyula. Vnuk Ferenc és mások. A losonci elvtársak feladatul tűzték ki, hogy aktivan részt vesznek a járás községeiben és az ipartelepeken a pártszervezetek megalakításában. Később, 1921 júniusában közreműködésükkel megalakult az akkori losoncapátfalvi posztógyár az üzemi pártszervezet. A vezetőség tagjai Ján Hámornik, Kókai Erzsébet, Drdos Gyula és Kysucky Pavel voltak. A viszonylag kis létszámú pártszervezet eredményes munkát végzett a dolgozók között, ez a későbbi években a sztrájkok sikeres szervezésében is megmutatkozott. Ugyancsak 1921-ben alakult meg a CSKP helyi szervezete Füleken (Filakovo). Hajnácskőn (Ajnáéka), Séden (Síd), Poltáron és Cinóbányén. Ezek a pártszervezetek voltak a magvai a losonci járásban a későbbi évek folyamán mindjobban megerősödött kommunista mozgalomnak. A losonci pártszervezetnek 1921-ben megalakították a női szekcióját azzal a céllal, hogy a pártnak a nőkön keresztül is minél nagyobb befolyása legyen a proletariátusra. A női szekció. amelynek vezetőjévé Kókai Erzsébetet választották meg. aktivan támogatta és népszerűsítette a kommunista párt politikáját. Sok-sok proletárasszony anélkül, hogy párttag lett volna, részt vett a párt által szervezett tüntetéseken, a május elsejei felvonulásokon. A vörös fejkendJt viselő nőktől még a csendőrök is tartottak. A proletárasszonyok harcos társai lettek a férfiaknak. A tüntetések alkalmából gyakran csípős paprikát szórtak a munkásokat ütlegelő rendőrök, csendőrök szemébe. A kommunista párt losonci szervezete és annak vezetősége felismerte, hogy a harc sikeres megvívásához a nőkön kívül nagy szükség van a munkásfiatalokra is. Ezért alakították meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség itteni szervezetét; ennek titkárai Nógrádi Sándor, Banéth Jenő és Weil Jenő voltak. A kommunista Ifjúsági Szövetség mindaddig, amig a hatóságok be nem tiltották, hatékony szervező és politikai munkát végezett a munkásfiatalok körében. A kommunisták Losoncon már 1921. június 18-án sztrájkot szerveztek, az akkori két zománcgyárban. A sztrájkban hétszáz dolgozó vett részt. A dolgozók azért sztrájkoltak, mert a gyártulajdonosok 10 százalékkal csökkenteni akarták a béreket, korlátozni a termelést, és elbocsájtásokat terveztek. Az összefogás sikerrel járt. A sztrájkot nem tudták letömi, sem a gyártulajdonosok, sem a hatóságok. A sztrájk végül Is megszilárdította a dolgozók és a kommunista párt erejét. A füleki zománcgyárban 1921. augusztus 31-én 150 munkás lépett sztrájkba a zománcozó üzemben, támogatva a losonciakat. Ahogy Lőrinc z Gyula rajza az Október 1917 című sorozatból nyos az is, hogy a győztesek, a forradalom kánonéi nem látták magukat a múlt érődéit ostromló hősöknek, sőt valószínű, hogy egyáltalán nem gondoltak ránk, a majdan rájuk emlékezőkre. Nyilván azt sem vették, vehették észre, hogyan érnek szinte órák, napok alatt történelmileg nagykorúvá. Nem voltak sokan, mégis győztek. Győzelmük azonban nem a keveseké, hanem Oroszország sok lelket számláló népeinek, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a világ valamennyi haladó népének a sikere és a győzelme. Olyan kezdet és alapozás, amelyre óriási mű épült már eddig, és újabb, óriási mű épül majd a jövőben. Az oroszországi munkások, parasztok és haladó értelmiségiek hatvannégy éve azért ragadtak fegyvert, hogy megdöntsék a cári rendszert, lerázzák magukról a gazdasági, a politikai és a nemzetiségi elnyomás igáját, megteremtsék a munkás-paraszt szövetségre épülő új társadalmat. A győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeként hatalomra került proletariátus elsőként azt hirdette New Yorkban szeptember derekán nyílt meg az ENSZ-közgyűlés XXXVI. ülésszaka. Az ülés vitájában az elsők között szólalt fel Andrej Gromikó. az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter. Egyebek között ezeket mondta: ,A béke a világ népeinek legértékesebb kincse, az emberi tevékenység és haladás alapvető feltétele ... Számunkra idegen a pesszimizmus és a hiábavalóság érzése. Meg vagyunk győződve arról, hogy a háború elhárítása nemcsak szükségjs, hanem lehetséges is ..." Andrej Gromikó beszéde Október szellemét idézte. Hatvannégy éve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom olyan országban törte meg a világtőke láncszemét, ahol nemcsak a telefon volt ritka tünemény és a városoktól távoli hatalmas térségekben a villany, hanem az elektromossághoz értő ember is. A tudatos forradalmárok sem voltak sokan. Minden bizonnyal kevesebben, mint ahányan ma a Szovjetunióban fizikával foglalkoznak, fizikát tanulnak, tanítanak. Nem voltak sokan, akik a forradalmat végigvitték, akik győztek és lerakták egy új társadalom, egy új világ alapjait. Bizo-2