A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

Huszonöt évvel ezelőtt jött létre Moszkva egyik legnépszerűbb színháza, a Szovre­mennyik. Felvételünk a színház egyik leg­utóbbi bemutatóján készült Marina Nye­jolováról, aki Müsset Lorenzacciójának egyik főszerepét alakította. A képen látható 160 cm magas Eiffel-to­rony másolat egy svájci lap által meghir­detett gyufaépítészeti versenyre készült. Alkotója Meinrad Kammerlander. Az ünnepélyes díjkiosztást a gyermekze­nekar rövid hangversenye előzte meg. két korosztály-díjat és számos emlékpla­kettet a mi gyermekeink hoztak el. Gurszki Zsuzsa alkonzul meleg szavak­kal mondott köszönetet a Szlovák Szoci­alista Köztársaság Oktatásügyi Minisztéri­umának, a SZISZ Központi Bizottságának, valamint a Szlovákiai Úttörők Szövetsé­gének a példás együttműködésért, kété­venként meghirdetett pályázat jelentősé­gének felismeréséért, hiszen a nemzetközi verseny, a képzőművészet eredménye­inek bemutatása, a gyermekalkotások összehasonlítása a kétségtelen nevelő szándékon és célon túl a nemzetközi kul­turális kapcsolatok erősítését, az interna­cionalizmus eszméjének terjesztését is szolgálja. Sok kisfiú, kislány várt a Klement Gott­wald Úttörő- és Ifjúsági Otthonban az ünnepélyes díjkiosztásra. Kipirult arccal, csillogó szemmel, az ünnep hangulatához szelídültem Ott várakoztak közelükben az őket kísérő pedagógusok, a megérdemelt öröm részesei, az esztétikai nevelés nagy­szerű emberei, köztük Ábelová Stefánia festőművész, aki a nagymagyari (Zlaté Klasy) Művészeti Népiskola pedagógusa, hetenként csütörtökön és pénteken jár ki a fővárosból a rajzórákat megtartani. — Öröm tanítani ebben az iskolában — mondja a díjkiosztás utáni hangulatban. Érdekes esemény színhelye volt nemrég a bratislavai Klement Gottwald Úttörő- és Ifjúsági Otthon. Gurszki Zsuzsa, a Magyar Népköztársaság bratislavai alkonzula ér­tékes díjakat adott át szlovákiai gyerme­keknek, a művészeti népiskolák legtehet­ségesebb növendékeinek, akik a magyar­országi zánkai úttörőváros Gyermekalko­tások Galériájának 1980-ban meghirde­tett pályázatára küldték el munkájukat. Az alkonzul szép bevezető beszédéből megtudtuk, hogy a Gyermekalkotások Galériáját a Magyar Úttörők Szövetsége hozta létre, s 1976 óta kétévenként hirdet pályázatot. Azzal a céllal, hogy bővítse a táborozó úttörők esztétikai és művészeti ismereteit, segítse a gyermekekben je­lentkező alkotókészség kibontakozását. A pályázatra beküldött gyermekalkotásokat neves művészek bírálják el, s a legjobb munkákat díjazásban részesítik. A pályázatra beküldött rajzokon nagy­szerűen lemérhető a nevelői munka és a gyermekalkotások művészi színvonala. Az 1980-ban meghirdetett pályázatra öt vi­lágrész harmincegy országának tizenöt éven aluli gyermekei küldték be alkotása­ikat. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságból százötvenkét gyermek munkája került a magyarországi úttörőváros Gyer­mekalkotások Galériájába. Egy fő díjat. k r-" £ «ws Ábelová Stefánia örvendező tanítványai körében. — Néhány rendkívül tehetséges tanítvá­nyom van. A Képzőművészeti Főiskola jövendő hallgatóit látom bennük. Egy ta­nítványom tavaly az iparművészeti iskolá­ba került. Egy további tanítványom Kép­zőművészeti Főiskolára készül. — S mit mond a magyarországi úttörö­formájában még több magyarországi vá­rosban is bemutatják. így a szlovákiai szlovák és magyar gyerekek díjnyertes alkotásaiban még sokan gyönyörködhet­nek Magyarországon. És még úgy sem ér véget a mostani díjkiosztás története, hogy a Gyermekal­kotások Galériája már újabb pályázatát is meghirdette az 1982-es esztendőre „Az én világom" címmel. —M. J.— o GVféRÍTteKÉK város Gyermekalkotások Galériájának pá­lyázatáról, illetve a pályázat eredményé­ről? — Iskolánk huszonöt tanulója volt érde­kelt a rangos nemzetközi versenyben. Az egyik fö díjat iskolánk tanulója, a negye­dik osztályos, nagyon tehetséges Kelecsé­nyi Gyula kapta. A különdíjat is a mi volt tanulónk, Boráros Lajos érdemelte ki raj­zaival. A fiú nagyon kifejező munkáiban. Hatvanöt rajzot küldtünk Zánkára, s tizen­hét tanuló nyert díjat, illetve kapott em­lékplakettet. Az eredmény magáért be­szél, nem kíván magyarázatot. A kis Kelecsényi Gyula büszkén és bol­dogan várja kérdésemet, s egyszerű, kere­setlen szavakkal csak annyit mond: — Szeretek rajzolni, és állatokat rajzo­lok a legszívesebben. A különdíjat Boráros Lajos már az elekt­rotechnikai középiskola második osztá­lyos tanulója kapta. Tizenhárom éves volt, amikor rajzait elküldte a Gyermekalkotások Galériájába, a meghirdetett pályázatra. — Alsójányokon lakom. — mondja. — Második éve nem járok rajziskolába. Raj­zolni azonban változatlanul szeretek. Az értékes díjak kiosztásával még nem ért véget a zánkai úttörővárosba küldött legjobb gyermekalkotások története. A legügyesebb munkákat vándorkiállítás VIlfiGfl Gurszki Zsuzsa alkonzul átadja Kelecsé­nyi Gyulának a fődíjat.

Next

/
Thumbnails
Contents