A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

á Csemadok életéből Alapító tagja va gyok a CSEMA DOK 1949 no vemberében megalakult izsai helyi szervezeté nek. Fiatalon, nagy ügyszeretettel kezdtem és vég zem mind a mai napig a kultúra lis-népművelő munkát. Az ötvenes évek végén a CSEMADOK Központi Bizottságának tagjává választottak, s ugyancsak ettől az időtől kezdve veszek részt a komáromi járási bizottság munkájában, hetedik éve mint ennek elnöke. Járásunkban jelenleg 38 helyi szervezet működik. A legnagyobb taglétszámmal a komáromi, naszvadi, gútai, perbetei, gyallai, nemesócsai, aranyosi helyi szervezetek rendelkeznek. De a kétszáz vagy ennél kisebb létszámú helyi szervezetekben is végeznek jó munkát. Ezek közül rendszeres tevékenység folyik a dunamocsi. búcsai, izsai, bátorkeszi, martosi, madari, hetényi, marcelházi, komáromszentpéteri, s még A CSEMADOK XII. országos köz gyűlése óta eltelt időszakban a ko máromi járásban is további elörelé pésnek lehettünk (lehetünk) tanúi és részesei. Az értékelt időszak ban kettővel ugyan csökkent a helyi szervezetek száma (az egyik beleolvadt a központi község szervezetébe, a másik pedig hosszú passzivitás után megszűnt), de helyi szervezeteink többségében rendszeres, szervezeti élet és emelkedő színvonalú kulturális tevékenység folyik. A szervezetek taglétszáma a járásban az 1980-as év végén 7355 volt, ami 227 fős emelkedést jelent a XII. országos közgyűlés óta. A járási bizottság elnöksége a közelmúltban intézkedéseket foganatosított annak érdekében, hogy a jövő évben megtartásra kerülő XIII. országos közgyűlésig túllépjük a 8000-res taglétszámot. A legnagyobb tömegeket megmozgató tevékenység az öntevékeny művészeti mozgalom területén folyik. Több mint 1000 kultúrmunkás aktiv részvételével mintegy 60 különböző csoport működik helyi szervezeteink keretében. S a különböző járási, kerületi és országos seregszemléken, versenyeken elért eredményeik azt bizonyítják, hogy megfelelő, magas színvonalon. A népművelési munka területén volt a legjelentősebb az előrelépés az értékelt időszakban. A négy év alatt megvalósított 498 ilyen kulturális rendezvény ugyan nem jelent valami különösebben kiemelkedő eredményt, az előrelépést azonban jól nyomon több más szervezetben mindenütt, ahol aktív a vezetőség, ahol mozgósítani tudják a tagságot. Persze nem lehet elvárni, hogy egyegy helyi szervezetben minden tag egyaránt kivegye részét a munkából. Vannak idősebb tagok, akik az eltelt évtizedek alatt megtették a magukét, de ma már esetleg fáradtak ahhoz, hogy továbbra is rendszeres tevékenységet fejtsenek ki. Egy-két alkalommal azonban szívesen közreműködnek, mondjuk az éneklöcsoport munkájában, vagy az íróolvasó találkozók szervezésében. Ahhoz, hogy jó eredményeket tudjunk elérni a népművelési tevékenységben, új munkamódszereket kell alkalmazni. Nagyon nehéz már megnyerni az embereket színdarabok betanulásának, mivel ez elég sok időt vesz igénybe. A járás helyi szervezetei az utóbbi években a kisszínpadi formák terén értek el jelentősebb előrehaladást, illetve sikereket. A klubtevékenység megkedveltetésével, kibontakoztatásával is hatékonyabbá lehetne tenni a népművelő munkát. A tagok, de általában az emberek bekapcsolása az aktiv kulturális tevékenységbe egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ennek nem csak a „fusizás, fóliázás" az oka. Ezen a téren nem lehet általánosítani, de pontosan megállapítani sem, hogy mi az, ami fékezi a kulturális tevékenység nagyobb arányú kikövethetjük, például az irodalomnépszerüsités, a könyvvel való munka vonalán. Mig a közgyűlést megelőző időszakban évente átlag 3—4 volt az író-olvasó találkozók száma a járásban, addig az azóta eltelt négy év alatt 73 író-olvasó találkozót, dedikációs estet tartottak helyi szervezeteink, s a több mint 60 könyvkiállításon 57 000 korona értékű könyv került eladásra. Tevékenységünkben fogyatékosságok is előfordulnak. Vannak jelenleg is passzív helyi szervezeteink, tisztségviselőink, tehát nem minden helyi szervezet vette ki részét a fentebb felsorolt eredmények eléréséből. A szervezetek jobb munkájának egyik fontos feltétele a szövetség társadalmi tekintélyének további növelése, az önkéntes kultúrmunkások tevékenységének fokozottabb erkölcsi elismerése, aktivistáinknak az ügyhöz való aktív hozzáállása. Ezen túlmenően a szövetség hivatásos dolgozóinak, s az aktivisták ezreinek egyaránt állandóan azon kell munkálkodnunk, hogy mindig megtaláljuk a tagság, a csehszlovákiai magyar dolgozók minél szélesebb tömegeit érdeklő és megmozgató munkamódszereket és munkaformákat, s ügyelnünk kell arra, hogy sohasem szabad elmaradnunk a világban végbemenő rohamos, egyre gyorsuló fejlődéstől. A taglétszám további emelése egyik feltétele a szövetség társadalmi tekintélye növelésének. A járási bizottság a közeimúltban kimutatást készített a tagság összetételéről Vallomás lobogással ^ r bontakoztatását. Az egyik helyen az a fékező, ha nincs megfelelő kultúrház, másutt esetleg van, de nem hozzáférhető a helyi szervezet rendezvényei számára. Amíg nem lesz a helyi szervezeteknek megfelelő anyagi fedezetük, vagy nem kapják meg ingyen a megfelelő helyiséget és nem tudják fedezni a tevékenységgel járó más jellegű kiadásokat, nehéz elképzelni, hogy javuljon a munka, emelkedjen a kulturális tevékenység színvonala. Ott, ahol a helyi politikai és állami szervek figyelemmel kísérik s erkölcsileg, ha lehet és kell, anyagilag is segítik a CSEMADOK helyi szervezetek munkáját, az eredmények is sokkal jobbak. Az emberek felelősséget éreznek vállalt feladataik teljesítéséért, tudatában vannak, hogy kulturális tevékenységünket igénylik a városokban, községekben. Ahol az emberek szeretnek a közösségben dolgozni, ott könnyebben megy a munka. Ilyen helyeken igénylik az egymással való találkozást, énekkari szereplést, táncpróbát, klubtevékenységet. Minden helyi szervezet vezetőségének olyan tervet kell készítenie, illetve munkaformát választania, amilyen náluk az adott körülmények között a legjobban megfelel. Ez pedig a tagság összetételétől is függ. KURUCZ LUJZA a járásban. Ebből a kimutatásból kiolvasható többek között az is, hogy hol vannak még jelentős tartalékok. Jónéhány helyi szervezetben (néhányban már ijesztően) alacsony például a harminc éven aluli, tehát a fiatal tagok száma, más helyi szervezeteknél pedig a diákoknak, tehát a legfiatalabb korosztályhoz tartozóknak igen kedvezőtlen az aránya. Vannak viszont olyan helyi szervezetek, ahol a nők szervezettségi aránya igen alacsony, néhány helyi szervezetnél pedig az értelmiségiek aránya marad el a kívánatostól. A XIII. közgyűlésig terjedő időszakra sajátos tényezők figyelembe vételével dolgoztuk ki a tagtoborzás irányelvét, s külön felhívtuk minden egyes helyi szervezet vezetőinek figyelmét a nálunk fellelhető tartalékokra. Fontos szerepet tulajdonítunk továbbra is a személyes agitációnak, a helyi szervezetek vezetőségeinek pedig még fokozottabb figyelemmel kell kísémiök a tagság soraiban végbemenő változásokat és mozgásokat, hogy a CSEMADOK-tagok természetellenes lemorzsolódása a minimumra csökkenjen a jövőben. A szövetség munkájában a jövőben is mindenekelőtt helyi szervezeteinknek a tagság egy jelentős részének önfeláldozó nemes céloktól vezérelt önkéntes munkájára lehet és kell építeni. El kell érnünk azt, hogy ez az önfeláldozó, önkéntes tevékenység a jövőben mindig megkapja a megérdemelt erkölcsi, és amikor kell, anyagi elismerést, hogy valamennyi érdekelt fél túltéve magát a ma még sokhelyütt meglevő téves nézeteken és • előítéleteken szocialista nemzetiségi kultúránk váljon valóban és mindenütt szerves részévé az ország szocialista kultúrájának úgy, ahogy azt pártunk művelődéspolitikai téren a nemzetiségi kérdés marxista—leninista megoldásának szellemében előirányozza. NÉMETH GYULA AZ ÉLET Sokak ismerőse. Magyarok, szlovákok, csehek az egyenes jelleméért, a harcos kommunista magatartásáért, a nyílt és őszinte szókimondásáért tisztelik és szeretik. Évtizedek óta igazi forradalmárként él és dolgozik. A felszabadulás előtt is, és a felszabadulás után is igen nehéz szerepeket vállalt. A párttól kapott megbízatásokat azonban mindenkor becsületesen teljesítette és teljesíti. Fábry István elvtárs a forradalmár, a harcos kommunista, egyben nemzetiségi politikus. A felszabadulásért fegyveresen harcolt. Majd azért küzdött, hogy a Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött polgári demokratikus forradalom szocialista forradalommá váljék, és a hatalom Csehszlovákiában is a munkásosztály kezébe kerüljön. A felszabadulás után előbb Tornaiján (Safárikovo), majd Kassán (Kosice) viselt párt és állami tisztséget. Kassán 1948 elején az elsők között szervezte meg a Népi Miliciát. — Készen álltunk arra — mondotta beszélgetésünkkor —, hogyha a reakció fegyveresen támad, mi fegyveresen válaszolunk. Később Bratislavába került. Fábry István elvtársat Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége 1948 októberében kinevezte az SZLKP KB nemzetiségi bizottságának a titkárává. A csehszlovákiai magyarok helyzetének a rendezésére létrehozott — Major István, Lőrincz Gyula, Fábry István, id. Rabay Zoltán, Kugler János alkotta — öttagú bizottság a párttól azt kapta egyik legfontosabb és legsürgősebben elintézendő feladatnak, hogy szervezze meg a magyar nyelvű újság kiadását és a kommunista párt által irányított kulturális szervezet megalakítását. Fábry István elvtárs az ötösbizottság titkáraként is megfontoltan és tervszerűen dolgozott. Kapcsolatot teremtett a Csehszlovákiában maradt magyar nemzetiségű kommunistákkal, felkereste a párt kerületi és járási szerveinek és szervezeteinek vezetőit. Értekezletet szervezett Bratislavában és a dél-szlovákiai járásokban. Az értekezleten arról tájékoztatták a megjelenteket, a magyar nemzetiségű kommunistákat, munkásokat, parasztokat, haladó szellemű értelmiségieket, hogy a párt miként akarja érvényesíteni a lenini nemzetiségi politikát, és miként akarja rendezni a csehszlovákiai magyarok helyzetét. A jó szándék és a jó törekvés megértésre és támogatásra talált. A nemzetiségi bizottság titkárát az ország minden részéből egyre többen keresték fel és felajánlották munkájukat. A jelentkezők között akadtak olya-Kurucz Lujza, a CSÍKI A DOK komáromi (Komárno) járási bizottságának elnöke RENDSZERES TEVÉKENYSÉGET AKARUNK Nemeth Gyula, a CSEMADOK komáromi járási bizottságának titkára. 6