A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

A Csemadok életéből kori elnöke 200 ezer koronát bocsátott rendelkezésünkre. Az előre nem látott kiadások azonban annyira kimerítették a Nemzeti Front által rendelkezésünkre bocsátott pénzt, hogy a meghívóknak és a meghívók bélyegeinek a költségeit a saját fizetésemből fedeztem. A csehszlovákiai magyar lap megindításának és a csehszlovákiai magyarok kulturális egyesületének a megszervezése érdekében sok akadályt, sok nehézséget kellett legyőzni. A törekvés - azonban sikerült. A nemzetiségi bizottság alapos és körültekintő munkájának tulajdonítható, hogy az Új Szó első száma 1948. december 15-én, a CSEMADOK — akkori nevén a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete — pedig 1949. március 5-én megalakult. Lörincz Gyula, a CSEMADOK alakuló közgyűlésén elmondott programadó beszédében egyebek között ezeket mondta: — A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének egyik fő feladata lesz, hogy megszüntesse a magyar és a szlovák nép, valamint az itt élő nemzetiségek egymástól való elszigeteltségét és különélését. Dolgozzunk azért, hogy népeink között az élet min-Fábry István (baloldalon) és Fábry József a Vörös Hadsereg kötelékében FORGATAGÁBAN Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára (baloldalon) átadja a Köztársasági Érdemrendet Fábry István elvtársnak Otthonában feleségével nok is, akik „törleszteni" akarták a sérelmeket, és akik a régi szellemet, a nacionalista és a soviniszta nézetek hangoztatását, az ellenzéki magatartás kialakítását szánták az induló magyar újságnak és a csehszlovákiai magyarok kulturális egyesületének. A nemzetiségi bizottság az ilyen jellegű „segítséget" határozottan elutasította, és szembeszállt azokkal is, akik más irányból fékezték a nemzetiségi kérdés lenini szellemű megoldását. A kulturális egyesület szervezésekor a nemzetiségi bizottság két fő munkacsoportot alakított. A Lörincz Gyula vezette munkacsoport az alakuló közgyűlés beszámolóját és az alakuló közgyűlés felhívását szövegezte meg. A Fábry István vezette munkacsoport az alakuló közgyűlés adminisztrációs és technikai ügyeit intézte. Az immár több mint harminc éve történt eseményre Fábry István elvtárs így emlékezett: — Az induláskor, az alakuló közgyűlés megrendezéséhez Gustáv Husák elvtárs, a Megbízottak Testületének akden területén megteremtsük a megértést a harmonikus együttélést. A programadó beszéd gondolatát az alakuló közgyűlés résztvevői magukévá tették és érvényesítették. Fábry István, aki az elmúlt években számos magas párt- és állami tisztséget töltött be, a szövetség eddig megtett útját így minősítette : — Az alakuló közgyűlés óta eltelt immár 32 év alatt a CSEMADOK sokat dolgozott. A kezdéskor az ötvenes évek elején a CSKP irányításával számos faluban szervezte a szövetkezeteket, majd hozzájárult ezek megszilárdításához. A magyarok lakta falvakban és városokban a CSEMADOK szinte valamennyi kulturális, társadalmi és politikai munkából kivette és kiveszi a részét. Sokrétűvé fejlesztette sajátos feladat-és munkakörét. A CSEMADOK-nak ma már ismertek és népszerűek az országos kerületi és a járási rendezvényei, különféle kiállításai, néprajzi és a munkásmozgalom-történeti dokumentumokat bemutató állandó jellegű emlékszobái, ismeretterjesztő előadásai, iró-olvasó találkozói, nyelvtanfolyamai, szakkörei, módszertani kiadványai és szemináriumai. A CSEMADOK erélyesen harcol a helytelen nézetek ellen, a népi és a szocialista kultúra terjesztésével elősegíti a múlt káros örökségének a leküzdését, emeli az emberek műveltségének a szintjét, népeink megbékélését szolgálja, erős támasza a pártnak. Fábry István elvtárs egész életét a munkásosztály és a dolgozó nép szolgálatába állította. Részt vett a spanyol polgárháborúban és az antifasiszta harcban. A válságos években is hű maradt a Szovjetunióhoz és a proletár internacionalizmus elvéhez. Magánélete is példás. Három gyermeke és négy unokája van. Gyermekei az apa és az anya nyomdokait követték: kommunisták. Nyugdíjasként Bratislavában él. A párt- és a társadalmi munkából ma is aktívan kiveszi a részét. Az SZLKP Központi Bizottságának és a CSEMADOK KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács- képviselője. Múltbeli és a szocialista építésben szerzett érdemeiért többször kitüntették. Legutóbb — születésének 70. évfordulója alkalmából — a forradalmi munkásmozgalomban és a szocialista építés érdekében, valamint a párt és a közéleti tisztségekben kifejtett tevékenységéért Fábry István elvtársnak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Béke és Barátság Érdemrendet adományozta. A dél-szlovákiai munkásmozgalom harcosától azt kérdeztük, hogy milyen érzéssel vette ót a magas állami kitüntetéseket. Kérdésünkre Fábry elvtárs így válaszolt: — Az elismerésnek, a kitüntetésnek minden ember örül. Én sem vagyok kivétel. A Köztársasági Érdemrendet is, a Béke és Barátság Érdemrendet is azzal az érzessel vettem át, hogy e kitüntetéseket jelképesen azok a forradalmárok, munkások, rozsnyói bányászok kapták, akikkel és akikért dolgoztam, és ma is dolgozom. A megbecsülést igyekszem további munkával viszonozni. BALÁZS BÉLA (Felvételek: archívum. ÖSTK, Prand! Sándor) 7