A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

QU Következő számunk tartalmából: Balázs Béla: A MAI OKTÓBER ÚT A HARMADIK ÉVEZREDBE (APN) Miklósi Péter riportja az otrokovicei Vörös Október üzemből Lacza Tihamér: . CSEREPEK Keszeli Ferenc: MEGFESTENI A CSALLÓKÖZT TÁRGYAK ÉS TÖRTÉNELEM Címlapunkon Vass Ferenc, a Zlaté Klasy-i Béke efsz elnöke, Vass Tibor kertészmérnök és Jozefina Soviková mérnök. (Foto: Lovicsek Béla) A 24. oldalon Prandt Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace. 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko-Sice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 2 fi kepvi/eló nem hollgothot Nemcskoné Bodnár Ilona Páskaházán (Pasková) él, negyvennégy éves. Az elemi iskolát helyben, a polgárit Pelsőcön (Plesivec) végezte. A szlabosi papírgyár személyzeti osztályán kezdte a munkát, később a gömörhorkai papírgyárban lett irodai munkaerő. 1964-től a járási ipari vállalat pelsöci részlegén, a varrodában varrónőként, majd a varroda minőségi ellenőreként dolgozott. Jelenleg is ez a munkaköre. A varrodában több mint százan dolgoznak, munkaruhát készítenek a Német Demokratikus Köztársaságnak. Évente kétszázhatvankétszáznyolcvan darabot. Modern gépeken természetesen. Páskaháza és Pelsőc között öt kilométer a távolság. Autóbusszal jár a délelőtti és délutáni műszakokra. S nyolcadik éve tevékenykedik a varroda üzemi bizottságában. Fürdőbeutalókat intéz, kirándulásokat szervez, kamatmentes kölcsönöket folyósít. Tagja üzeme egyik tizennyolctagú szocialista brigádjának. A brigád nagy gondot fordít a feladatok időben történő teljesítésére. — Hogyan lettél a Szövetségi Gyűlés képviselője ? — Szabadságról hazatértem után, 1976 augusztusában, értesültem arról hogy képviselőnek jelölnek. Behívott magához a főnököm, Jacsmenyik István, és közölte velem, hogy a járás vezetői voltak nála, s a varrodából magyar nemzetiségű munkásnőt kérnek a Szövetségi Gyűlésbe képviselőnek. Engem javasolt, hozta tudomásomra, és mindjárt kezembe is nyomta a kérdőivet, töltsem ki, s beszéljem meg a férjemmel is, mit szól hozzá. Akkor még fogalmam sem volt arról, mivel jár a képviselőség. Gondolkozni sem volt nagyon időm. Még aznap felkeresett a járásról Csapó elvtárs, a járási ipari vállalattól Nosál elvtárs, az igazgató, beültettek a gépkocsijukba és Páskaházán álltak meg velem. Férjemet otthon találtuk. Még tartott a szabadsága. Jelenlétében vázolták, mit kell tennem. — Megtudhatnám én is? — Mondták, menjek a járási pártbizottság vezető titkárához, a járási nemzeti bizottság elnökéhez, ők majd megismertetnek a képviselőséggel járó feladatokkal. — Nyilván elmentél. S mit mondtak a járás vezetői? — Hogy az egész járást képviselni fogom a Szövetségi Gyűlésben. Magától értetődően a fontosabb gyűlésekre meghívnak, a problémákkal megismertetnek. így is történt. — Hol merre mondtál választási beszédet? — Krasznahorkán, Szádalmáson, a kuntapolcai üzemben és több más helyen. Magyarul és szlovákul beszéltem. Szükség szerint, ahogy kellett. Nem volt nehéz a dolgom. Minden anyagot a rendelkezésemre bocsátottak. S én mégis a tapasztalatlanság bizqpytalanságával jártam-keltem, még nem voltam tisztában egészen a rám bízott feladat súlyával. — Mi történt azután, hogy megválasztottak képviselőnek ? — Prágába utaztam az alakuló ülésre. Engem a harmincnyolc tagú tervezésügyi és pénzügyi bizottságba osztottak be. A Nemzetek Kamarája és a Népi Kamara képviselőiből alakították meg a bizottságot. Megkaptam képviselői igazolványomat. A szükséges tájékoztatással természetesen, mire jogosít fel. — Mondanál közelebbit a bizottság munkájáról? — Ezeken az üléseken alkalmam nyílik arra, hogy a járás gondjaival előálljak. Ha a felvetett problémákra nem tudnak azonnal válaszolni, írásban küldik meg később. Az esetek 90 százalékában persze azonnal válaszolnak. A bizottság ülésein arról is értesülök, miről fogunk tárgyalni legközelebb, igy előre tudom, érintik-e bizonyos kérdések a járásomat. Ha igen, megyek a járás párt- és állami szerveinek vezetőihez, s velük konzultálva, véleményüket kikérve készülök a bizottság ülésére. — Hallhatnék valamit konkrétabban erről? — Első választási időszakomban például szóba került a Sajó szabályozása és a levegő szennyeződése Lubenyík és Szakmunkásokat képeznek Pikó Bélát, a Királyhelmeci (Kráí. Chlmec) Középfokú Szakmunkásképző Intézet igazgatóját hivatalában kerestem fel. Az iskola életéről és munkájáról érdeklődtem. Pikó Béla. aki az igazgató teendőit 21 éve végzi, kérdéseimre egyebek között elmondta, hogy a jelenlegi szakmunkásképző intézet már mintegy 60 éves múltra tekint vissza. Iskolájuknak jelenleg 400 tanulója van. A 15 tanerős iskolában 10 szakmát tanítanak. Géplaka fosokat, szerszámlaka tosoka t, asztalosokat, kőműveseket, festőket, szabókat, autómechanikusokat és más szakmunkásokat képeznek. Az iskola 15 Szüret a Királyhelmeci Állami Gazdaságban