A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-24 / 43. szám

A Csemadok életéből rendszeresen naponta, hetente, így foko­zatosan csökken a szervezet munkájának hatékonysága. Néhány éve a „minden hónapban egy jelentős rendezvény" elvéhez igazodva mégis sikerült állandósítani kapcsolatun­kat a tagsággal és így élővé tenni a város­negyed lakóinak tudatában, hogy va­gyunk, dolgozunk. Tehát jelenleg is havon­ta legalább egy alkalommal találkozunk a tagsággal, különböző rendezvények, író­olvasó találkozók, taggyűlések, vitadélu­tánok, kiállítások, színielőadások, esztrád­műsorok, bálok stb. alkalmával. Ezek a rendezvények — s ezt hangsúlyoznunk kell — igen hasznosak, de mégsem pótol­ják a rendszeres összejárás vonzerejét. E rendezvények révén nincs lehetőség a közvetlen kapcsolat olyan tartására, ame­lyet a helyi szervezet klubja biztosított valaha, vagy biztosíthatna, ha megfelelő helyiséggel rendelkeznénk. Mindnyájan tudjuk, hogy ma sokkal nehezebb a tagsá­got mozgósítani, mint kezdetben, nem beszélve az egyes rendezvényekkel kap­csolatos hivatali ügyintézésről, az enge­dély megszerzéséről. Ennek tekintetbe vé­telével kell pozitívan értékelnünk minden megmozdulást, örömmel nyugtázva az ak­tív tagok tenniakarását. Az is károsan befolyásolja munkánkat, hogy nincs a te­lepülésnek megfelelő kultúrháza. A vá­lasztási programban már többször szere­pelt ilyennek az építése (jelenleg is napi­renden van), de mindig közbejött valami, és az építése elmaradt. A jelenlegi épület­ben hetente egy este a miénk. Itt próbál a szervezet tánccsoportja, itt vagy magán­házaknál gyakorolnak a színjátszók, és itt találkoznak a fiatal klubtagok is. Sajnos, az épületet felsőbb rendelkezésre már este kilenckor zárják, és így alig kezdtük meg a munkát, már be is kell fejezni. Ennek a zárórának a kitolása érdekében is már sok helyen kilincseltünk — ered­ménytelenül. Ez a probléma kb. tíz éve állandó napirendi pontja a tárgyalásaink­nak. A tervezett kultúrházat a város- és községfejlesztési és -szépítési ún. ak­cióban akarják felépíteni. Reméljük, hogy — ha felépül — a végzett társadalmi munka ellenében az igényeknek megfele­lő helyet kap benne a CSEMADOK-szerve­zet is. Mint már említettük, helyi szervezetünk jelentős társadalmi erőt jelentett és jelent ma is a városrészben. Mindig biztonsággal támaszkodhattak rá a község vezetői. Míg a CSEMADOK tagja volt a Nemzeti Front­nak, egyes ágon több kultúrtársunk beke­rült a helyi képviselőtestületbe, ahol min­dig elismerésben részesültek a társada­lompolitikai téren végzett munkához való jó hozzáállásukért. Jelenleg is egyik legjobban — legaktí­vabban működő szervezet vagyunk a vá­rosrészben. Szívesen segítünk mások munkájában is, együttműködünk a tűzol­tókkal. az ifjúsági szövetséggel, az iskolá­val és más szervezetekkel. A tagság és a magyar lakosság között kifejtett kulturális népnevelési tevékeny­ség eredményeként a felnövekvő fiatalok később aktivan részt vesznek a városrész társadalmi-politikai életében. Hnb-képvi­selök, vezetők kerülnek ki sorainkból,akik felnőtt korukban is azon fáradoznak, hogy gazdagodjon a városrész kulturális éle­te, váljon szebbé jelenünk és jövőnk. NAGY ERZSÉBET FELKÉSZÜLÉS AZ ŐSZI ÉS TÉLI HÓNAPOKRA A CSEMADOK Központi Titkársága nemrégen kétnapos munkaértekezletet tartott Galántán az apparátus valamennyi dolgozójának részvé­telével. Dr. György István, a szövetség vezető titkára tájékoztatta a jelenlevőket az ez évi munkatervbe foglalt feladatok teljesítéséről, s körvonalazta az őszi és téli hónapok legfonto­sabb kulturális teendőit. Tartalmas és részle­tes beszámolójában a vezető titkár hangsú­lyozta, hogy a szövetség minden hivatásos és önkéntes tisztségviselőjének az ország nemze­tei és nemzetiségei barátságának további el­mélyítésén kell munkálkodnia a szocialista internacionalizmus szellemében. A CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának irányvonala szerint kell végezni a szövetség minden szervében és szervezetében a kulturá­lis munkát. A beszámolót követő vitában a jelenlevők kifejezték eltökéltségüket, hogy az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a CSE­MADOK-tagok politikai nevelésére, szocialista öntudatuk formálására, s arra, hogy még jobb legyen a munkához való viszonyuk. A kétnapos értekezlet első napjának délu­tánján az üzemi szakszervezeti bizottság is számot adott munkájáról. Jurenka Béla, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke jelen­tést terjesztett elő az évi tevékenységről. A beszámolóból és a vitából kiderült, hogy az üzemi szakszervezeti bizottság jói végezte munkáját körültekintően gondoskodott a tag­ság neveléséről, üdültetéséről, kirándulások szervezéséről, a rászorulók gyógykezeléséről, s nem utolsósorban arról, hogy a szakszervezet tagjai legjobb tudásuk szerint végezzék a szövetség gazdag munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat Az üzemi szakszervezeti gyűlés a vezetőség megválasztásával és hatá­rozat elfogadásával ért véget A CSEMADOK Központi Bizottsága Titkár­ságának és apparátusának dolgozói az estét is hasznosan töltötték el. Megtekintették Vág­sellyén fSaTa) a Csehszlovák Néphadsereg Munka Érdemrenddel és Vörös Csillag Érdem­renddel kitüntetett központi zenekarának nagyszerű műsorát. A gazdag repertoár meg-RÖVIDEN • A CSEMADOK KB ELNÖKSÉGE 39. ülé­sét szeptember 25-én Bratislavában tartot­ta. Három témakörrel foglalkozott. Megtár­gyalta (1) a CSEMADOK Bratislava Városi Bizottságának az 1980—81-es időszakban végzett munkáját; (2) az 1981-es gomba­szögi országos kulturális ünnepség, a zselizi országos népművészeti fesztivál, a járási dal-és táncünnepélyek, valamint (3) az V. Nyári Művelődési Tábor tapasztalatait. Határoza­tában egyebek között feladatul adta a CSE­MADOK Bratislava Városi Bizottságának, hogy alakítsa meg a szükséges szakbizottsá­gokat és segítse elö. hogy a helyi szervezetek kulturélis tevékenysége egyre igényesebbé váljék. Dr. György István, a CSEMADOK KB veze­tő titkára a feladatok teljesítéséről tájé­koztat Fél Miklós, a CSEMADOK dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási bizottságának tit­kára a vita első felszólalója hallgatása után a katonazenekar és az appa­rátus dolgozói közös vacsorán vettek részt, amelyen dr. György István vezető titkár és Holy Miroslav alezredes, a központi zenekar vezetője meleg szavakkal méltatták az est és a találkozás jelentőségét Másnap a járási titkárok beszámolójával. • A CSEMADOK KB NYELVI SZAKBIZOTT­SÁGA Bratislavában tartott legutóbbi ülésén meghallgatta a szakcsoportok vezetőinek a szakcsoportok munkájáról szóló beszámoló­it, megvitatta a Kazinczy Nyelvművelő Napok távlati tervét, meghatározta a legközelebbi (1981. március 12—13-án sorra kerülő) Ka­íinczy-napok, valamint az őszi nyelvművelő szeminárium programját. • A CSEMADOK BRATISLAVA VÁROSI BIZOTTSÁGA a közelmúltban két új helyi szervezetet alakított. A Dubravkában és az Újvárosban létesített CSEMADOK-szerveze­tek arra törekednek, hogy szoros kapcsolatot teremtsenek az illetékes párt- és állami szer­vekkel és hozzájáruljanak a szocialista kultú­ra ápolásához és fellendítéséhez. majd ezt kővetően határozat elfogadásával folytatódott és fejeződött be a minden tekintet­ben hasznosan tájékoztató, a nézetek és véle­mények cseréjére alkalmat adó kétnapos mun­kaértekezlet. A határozati pontokban szó van arról, -hogy a járási bizottságok már október­ben, novemberben tartsák meg ülésüket s készítsék elő megfelelően a helyi szervezetek évzáró taggyűlését és a XXIV. járási konferen­ciáját: önállóan vagy közösen szervezzenek évente legalább egy népművelődési szeminá­riumot; szorgalmazzák újabb közművelődési klubok létrehozását főként a nagyobb helyi szervezetekben, s rendszeresítsék az irodal­mi-nyehri szakbizottságok munkáját a mega­dott irányelvek szellemében; aktivizálják a színjátszó csoportokat és segítsenek az esz­meileg és művészileg színvonalas színdarabok kiválasztásában, vezessenek nyilvántartást a járásukban működő magyar tanítási nye/vű általános iskolákról, illetve rendszeres vagy rendszertelen munkát kifejtő gyermekszínpa­dokról, bábcsoportjukról és irodalmi körükről; hívják össze még az ősz folyamán az amatör művészeti mozgalom szakbizottságait, s be­széljék meg a jövő évi országos rendezvények­re történő felkészülés kérdéseit, s serkentsék további jó munkára a táncegyütteseket és a folklórcsoportokat, valamint az énekkarokat, amelyek megnyugtató szinvonalat értek el az V. Kodály-napokon. A szövetség szinte minden tevékenységére kiterjedő határozati pontokban arról is szó van. hogy a járási bizottságok szervezzenek jövőre méltó rendezvényt a Kodály-centenáriumra, és szükség szerint biztosítsanak fellépést járá­sukban a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Köz­ponti Énekkarának. (mács) PRANDL SÁNDOR felvételei • A CSEMADOK 1981-es rendezvényein a hazai magyar és a külföldi együttesekkel párhuzamosan számos szlovák népi együttes is fellépett. A járási dal- és táncünnepélye­ken egyebek között Dunaszerdahelyen az Ekon, Érsekújvárott a Dunaj, Nagykaposon a Partizán, Rozsnyón a Gemer, Losoncon az Ipef, Rimaszombatban a Rimavan, Kassa-vi­déken az Akademik nevű szlovák együttes mutatta be műsorát. • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁ­GÁNAK Szőttes népi együttese 1981 első felében az ország különböző helyein össze­sen 36 alkalommal lépett fel. A Tiz év dallal, tánccal, muzsikával és a Tavasztrilógia című műsorát tizenhatszor, a Mese, mese mátkát hússzor mutatta be. A Szőttes az öszi-téli időszakban 25—30 alkalommal készül fel­lépni. 7

Next

/
Thumbnails
Contents