A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-24 / 43. szám

A Csemadok életéből Irvolvasó találkozó Csontos Vilmossal HOGY GAZDAGODJÉK KULTURÁLIS ÉLETÜNK Pozsonypüspökiben (Podunajské Biskupice) még 1950-ben, vagyis az elsők között alakult meg a CSEMADOK helyi szervezete. A kezdeti nehézségek, a tapasztalatlanság és további fékező tényezők leküzdésével fokozatosan épült ki a szervezeti élet. Legaktívabbak a színjátszók voltak. Tudjuk, akkor a falu magyar lakossága nagyon vágyta az anyanyelvi színpadi kultúrát, s ezt igyekezett a CSEMADOK-szervezete kielégíteni. A kezdeti sikernek köszönhető, hogy hamarosan virágzó kulturális tevékenységet folytattunk. Színpadi bemutatók egész sorára került sor. Ebben az időben nagy kedvvel, szívesen játszottuk az akkor divatos népszínműveket, többek között a Katóka őrmesternét, a Bort, búzát, békességet. Később folytatódott a sor mondanivalójában tartalmasabb darabok előadásával, amilyen például a Dódi volt. Dávid Teréz darabjával sikeresen szerepeltek színjátszóink a komáromi Jókai napokon is. A többéves gyakorlat és tapasztalat eredményeként könyvelhetjük el a csoport merésznek tűnő, de eredményesen véghez vitt vállalkozását kosztümös darabokkal. 1955-ben népi tánccsoportunk — amelyet a hivatásos NÉPES mintájára szerveztünk meg — meghívást kapott az I. Országos Spartakiádra. és sikeres szereplésével egyszerre országos hírnévre tett szert. Zdenék Nejedly, akkori közművelődési miniszter nagyon elismerően nyilatkozott a jól táncoló Felsőcsallóközi Népi Együttesről. Ez később fenntartó szervet változtatva először Somorjára, majd Dunaszerdahelyre költözött, s jelenleg mint Csallóközi Dal- és Táncegyüttes a Járási Népművelési Központ égisze alatt működik. Az elmúlt 30 év alatt dicsőséget arattak, rendszeres résztvevői voltak a CSEMADOK országos népművészeti ünnepélyeinek, képviselték nemzeti, népi tánckultúránkat az ukrán és a lengyel szervezet kulturális ünnepélyein, országos fesztiválokon és Magyarországon is. Többször újjászervezett tánccsoportjaink hosszabb-rövidebb ideig a hagyományokat ápolva jól szerepeltek a már említett rendezvények egyikén-másikán. A kü-6 lönböző okokból (katonai szolgálat, családalapítás stb.) egyidőben történt nagyszámú lemorzsolódást követő időszak nagy erőfeszítést ró a vezetőségre. Eddig még mindig sikerült felújítani vagy újjászervezni a csoportot, pillanatnyilag is egy reményekre jogosító gárda tette meg első lépéseit a táncmozgalom területén. Az amatőr művészeti tevékenység mellett a népművelési munka is jelentős, írókat, politikusokat hívtunk meg beszélgetésekre, előadásokra, szervezetünk fejlettebb tagjai, az iskola tanítói, a község politikai vezetői tartottak előadásokat aktuális politikai kérdésekről, irodalomról stb. A népművelési tevékenységben igen jelentős szerepet játszanak a tanulmányi, honismereti kirándulások. Eleinte két-háromnaposak, később egyhetes, illetve tíznaposokká bővültek. Ezt a munkaformát Jókai: Mire megvénülünk. A szereplők balról jobbra: Jéghné Nagy Izabella. Nagy Hona, Nagy Ignác és Nagy Erzsébet Az esztrádműsor szereplői 1973-ban Vallomás lobogással \ r szervezetünk mind a mai napig megtartotta. így bebarangoltuk az egész országot, többször jártunk Magyarországon és Romániában is. Kirándulásaink ma is közkedveltek, a közelmúltban bejártuk a felkelés útját, megismerkedtünk a fővárossal, Prágával és Nyugat-Csehországgal. Élményszámba menő kirándulást szerveztünk a Szegedi Szabadtéri Játékokra, ahol több előadáson együtt tapsoltunk a lelkes közönséggel többek között a János vitéz, a Hunyadi László, Az ember tragédiája, a Háry János, az Antigoné előadásán. Szervezetünknek nem sokkal megalakulása után sikerült kibérelnie egy családi házat, amelyben rendszeres kulturális tevékenység folyt. Esténként összejártak a tagok: fiatalok és idősebbek, vagy szervezett foglalkozás folyt, vagy pedig szabad beszélgetés, szórakozás. Ez, mint később kiderült, igen jelentős erőnek bizonyult, a tagság összeszokott, és igy például a társadalmi munka megszervezése sem okozott problémát. Rendszeresen végeztünk idénymunkát a helyi egységes földműves szövetkezet megsegítésére, részt vettünk a községfejlesztési és szépítési akciókban, az új iskola építésében, a kultúrház átalakításában, egyszóval minden jelentősebb akció megvalósítását önkéntes társadalmi munkával segítettük. Tehát olyan egységet alkottunk, amelyre a falu mindenkori vezetői biztosan számíthattak. Sajnos, e tekintetben jelentősen megcsappant szervezetünk tevékenysége, egyszerűen azért, mert nincs a szervezetnek saját székháza, illetve helyisége. Pedig az utóbbi tíz évben, amióta községünket Bratislavához csatolták, számos régebbi falusi jellegű intézményt számoltak fel nálunk, igy több épület vesztette el eredeti funkcióját, és mást kapott, de nekünk, a CSEMADOK helyi szervezetének nem jutott belőlük klubhelyiség céljaira. S mivel a tagsággal nem találkozunk A tánccsoport tagjai 1965-ben