A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

tották. De jött a nyár, a nappalok hosszabbak lettek és Ciso este nyolcig tolta ki munkaidejét. Karonülő gyermekek esetében, akik csak a nagymama, vagy más felnőtt családtag kíséretében kocsikázhattak, Ciso dupla viteldíjat számított fel, kárpótolva magát azért, hogy a felnőtt legalább két gyerek helyét foglalja el. Szinte hihetetlennek tünt, de Ciso, az ötödik szép lassan meggazdagodott polgártársai szeme láttára, s csakhamar a legjobb éttermekben látták őt viszont, ahol érvényre juttathatta nagyúri modorát. amelyet Európában sajátított el még ifjúsága idején. A kapitalizmus törvényei szerint a nagy hal felfalja a kicsit, és ahol színre lép egy valódi gebe, ott a kecskebaknak semmi esélye sincs, legyen az bár a földkerekség legelszántabb és legműveltebb kecskebakja. Érthető tehát, hogy Cisót — a hátától terebélyes hátsó feléig kiverte' a hideg verejték, amikor egy napon hajdani Vista Alegre-i szomszédját, Geronímót, a volt uzsorást látta meg befarolni öblös hintájává! az ő törzshelyére a templommal szemben. Geronímo nem emelte a viteldíjat, egyszerűen csak kihasználta gebéje túlerejét Ciso bakjával szemben és két háztömbnyi kerülővel megtoldotta az utat. Cisónak az sem segített, hogy a negyed együgyűbb háziasszonyai körében azt híresztelte: a gyerekek száj- és körömfájást kaphatnak a gebétől, a ló ijedős, megvadulhat, a gyerekeket elütheti egy teherautó, vagy, hogy a bakkecske kényelmes tempója mellett van idő élvezni a La Víbora negyed alkonyi szépségeit, és a kicsiket ráadásul nem fenyegeti a tüdőgyulladás veszélye. Ciso tudta jól, hogy az új seprő jól seper, ezért új és igényesebb feladatok elé állítva a szegény bakot, aktívabb munkára ösztökélte öt. A bakkecskén — amelyik a hátsó udvaron való henyélés folyamán felszedett kilóiból jó párat leadott már az első hónapok folyamán és olyan izmokra tett szert, mintha Charles Atlas módszerét alkalmazná, — most mutatkozni kezdtek a túlzásba vitt edzés jelei. Vitaminpótlék és többlet-tápanyag híján gyakran elhagyta az ereje, különösen a San Lázárétól Vista Alegréig nyúló kaptatón. Arról se feledkezzünk el, hogy mivel Ciso, az ötödik, képtelen volt lefőzni ellenlábasát, kibővítette szolgáltatását és kihasználva a nyári szünidőt, délelőtti munkaórákat is bevezetett, mégpedig kilenctől tizenegyig. ráadásul újabb szakaszt csatolt a járatához, amelyik a szerzetesrendtől a La Víbora-i megállóig terjedt. A bakkecske már ereje utolján volt, Ciso pedig, akit negyvenfokos aranyláz fűtött, nem vette észre az őt fenyegető teljes csődöt. Nem segített a dolgon már az sem, hogy a szünidő elteltével a gyerekek visszatértek az óvodákba és iskolákba, s igy elmaradtak a délelőtti körutak. Egy délután a kecskebak elnyűtt szíve a srácok ámulatának és Ciso lelki összeroppanásának kíséretében megszűnt dobogni, lelkét pedig — a forradalom eszméivel ellentétben — Szent Ferencnek ajánlotta, aki minden bakkecskék hűséges patrónusa volt. Ez már túl sok volt az öreg gladiátornak. Látta, hogy élete homokóráján átperdült az utolsó homokszem is, egyedül maradt, nem követte őt Ciso, a hatodik, aki a Martinezek nemes családfáját megmenthette volna a kipusztulástól. Szegény Narciso Martinez! Mindig felül tudott kerekedni a világon, amelyik most hirtelen bezárult előtte. Kár, hogy olyan magányosan és elhagyatva halt meg. Mikola Anikó fordítása denes györgy Alkony árkádok alatt A kapuk alatt tócsa, vak magány, esett,, még ott a könny egy vézna fán. Arcom eltörött..cserepei a járdaszélen, reménytelen vagyok, de mit is reméltem ? Szemben egy részeg tántorog, szegény, árnyát a lámpafény kibontja, jó neki. álmait csöpp szellő lengeti s virág dalol a tócsa fenekén. Most látom, milyen boldog igy az ember, mert alászállt a vágyak bús hónába; lehetnék én is boldogok királya, szerethetnék csillagzó szerelemmel. tóth lászló Csak úgy Cigarettázom és iszom csak úgy nem esik jól de most mégis jobb mintha bármi mást csinálnék fogtam egy halott madarat vettem egy üres hegedűtokot és ástam egy sír-mély gödröt és a hegedűtokba beletettem a madarat és a gödörbe beletettem a hegedűtokot — betemettem de nem jelöltem meg a sírt el is felejtettem már hol van talán nem is fogtam én madarat soha talán nem is vettem én hegedűtokot soha talán nem is ástam én gödröt soha ám mégis hegedűszót hallok hegedűszót hallok most a földből hegedűszót és csivi-csivi-csivitelést éktelen-féktelen csivi-csivi-csivitelést meglehet a madarak nem is a levegőégben hanem a föld üregeiben cikáznak meglehet ott lent vannak ők fönt én vagyok lenn idefönt cigarettázom és iszom csak úgy de most mégis jobb mintha bármi mást csinálnék testük-nincs madár árnyak motorásznak a könyvek közt éjfél van kakas kukorékol a bárszekrénybe zárt magnószalagról csak éppen a magnetofon nincs ott a magnetofon a szerelőnél van V. PftlBYL FELVÉTELE 11