A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Innen-onnan Hallottukolvastukláttuk FILM Élve vagy halva Szeptemberben végre Bratislavában is bemutatták az Élve vagy halva cimü, Rényi Tamás rendezte magyar filmet, amelyet el készültekor, mintegy két évvel ezelőtt meglehetősen hűvösen, sőt elutasítóan fogadott a magyarországi kritika, s ez — most már kimondhatjuk — eléggé érthetetlen számunkra. A cselekmény alapja igaz történet: mikor 1852-ben a huszonegy éves Ferenc József Magyarországra érkezik, hogy megtekintse „a béke és harmónia" földjét, a levert forradalom országát, a Balázsovits Lajos alakította Noszlopi Gáspár (1848-as hadvezér és Somogy megye kormánybiztosa) megszökik a börtönből, s maroknyi csapatával merényletet szervez a császár ellen. A mozinéző — a történelmi tények ismeretében — már előre tudja, hogy a vállalkozás reménytelen, de hát a filmnek — még ha politikai-történelmi krimiről is van szó — nem az a kizárólagos feladata, hogy az amúgy is ismert eseményeket reprodukálja; a nézőt inkább az emberi jellemek és sorsok alakulása érdekli — s ilyen szempontból a bekövetkezendő események ismerői számára is érdekes, izgalmas lehet a történet. Érdekes, izgalmas film a Rényi Tamásé is: olyan emberek életét pergeti le a néző előtt, akik — mint a többi milliók — lelkiismeretfurdalás nélkül beletörődhetnének a szabadság és a függetlenség elvesztésébe, választhatnák a nyugodt, passzív életet, ehelyett azonban inkább a reménytelen, eleve kudarcra ítélt akciót vállalják. Noszlopi Gáspár kis — csupán hét főnyi — „seregében" egyébként a korabeli Magyarország legkülönbözőbb társadalmi rétegei és nemzetiségei képviseltetik magukat: a Djoko Rosich alakította mesterlövész szerb grófon kívül ott látjuk köztük a szlovák parasztot, a sváb polgárt, a zsidó szatócsot is, s ha nem megtörtént eseményről lenne szó, ez a „felállítás" talán a didaktikus konstrukció gyanúját is kelthetné, így azonban kétségtelenül történelmi példa, a Duna menti kis népek sorsközösségének példázattá növő példája. A film esztétikai hatását — a kiváló színészi teljesítményeken, Balázsovits Lajos, Djoko Rosich, Cserhalmi György, Garas Dezső, Tordy Géza alakításán kivül — minden bizonnyal a csodálatosan szép háttér, a cselekmény színhelyei is fokozzák

Varga Erzsébet KÖNYV John Lennon Talán mondanom sem kell, hogy a tájainkon amúgyis ritkán megjelenő Beatles-irodalom pillantokon belül eltűnik a könyvesboltokból, legyen szó bármilyen tartalmú és színvonalú könyvekről. Ez áll a fenti címen megjelent kötetre is, tehát fölösleges is keresni. Hogy mit bizonyít ez? Azt hiszem csak annyit, hogy ez magától értetődik. És, hogy az a legtöbb, amit bizonyíthat, mindenki számára kézenfekvő dolog. John Lennon tragikus halála éppúgy jelent(het)i egy korszak végét, mint egy másik nyitányát. És itt nyilvánvaló, hogy nemcsak zenei korszakról van szó, hiszen a Beatles és John Lennon nemcsak zenei mozgalmat képviselt, hanem ennél sokkal többet: politikai programot, életfilozófiát, egy adott gene ráció (vagy generációk?) társadalmi programját. Hatása éppúgy a múlté, mint a jele né, csak épp az üzenet kapott más értelmet, hat más dimenziókban. Meghatározó mértékben talán éppen Lennon halála folytán. Történetesen azért is, mert az említett létfor ma meghirdetése és életre hívása éppen John Lennon nevéhez fűződik; a Beatlesen belül éppúgy, mint Lennon önálló pályafutása vonatkozásában. Egyénisége, zenei alkata és bölcseleti hajlandósága ugyanis elsősorban őt tette alkalmassá erre a legmaradéktalanabbul. A Koltay Gábor szerkesztette kis kötet megpróbál keresztmetszetet* adni a lenrioni életpályáról. Vélemények, reagálások, újságcikk-kivágások, dalszövegek, interjúk: ezekből állnak össze az életmű lényeges és kevésbé fontos mozzanatai, felvázolva azt a pályát, azokat az eszméket, amelyek a Beatles zenéjén keresztül törtek utat, majd Lennon által — sokszor tagadva azokat — kerültek új megvilágításba, a levont tanulságok és megváltozott körülmények hatására. Mint kiderült, ez a folytatás nemcsak termékeny, de igen ellentmondásos is volt, mind Lennon egyéni pályafutását, mind annak hatását tekintve. Ez tűnik ki a kötetet záró terjedelmes interjúból is. A csalódások, a kiábrándultság, ugyanakkor a folytatás szükségességének tudatosítása új formákkal, új jelszavakkal, új vitalitással termékenyítik meg Lennon zsenijét. így lesz Lennon zenéje, és egyénisége a 70-es évek harcainak katalizátorává. A 80-as évek nem adtak új alkalmat egyénisége további kibontakoztatásához. Az „Adj esélyt a békének" jelszava — talán nem is annyira paradox módon — őt igazolja. Az örök békétlenség után immár békéje adhat neki — s vele nekünk — újabb esélyt. Himmler György Roland Omnés: A világegyetem és átalakulásai „Ez a kis könyv ébredés egy álomból. Az eredeti szándék szerint bepillantást kellett volna adni a Világegyetem misztériumába, majd hosszú csodakeresésre indulni, és behatolni az égboltot benépesítő galaxisok, csillagok és bolygók rejtélyeibe — írja a szerző, majd igy folytatja: — Azt szeretném bemutatni, hogy a fizikai törvények miként hagytak nyomot a Világegyetemen a fejlődés főbb állomásain, azokon az állomásokon, amelyekről már úgy hisszük, értjük őket". Kevés az igazán jó ismeretterjesztő természettudományos kiadvány. Az érdeklődő laikus vagy megemészthetetlen szaktudományos dolgozatokat kap tudományos ismeretterjesztés címén vagy kisiskolásoknak való gügyögést. Lámpással kell keresni az olyan kitűnő ismeretterjesztő munkákat, mint amilyenek például Marx György írásai. Roland Omnés kötete mindenesetre eme ritka kivételek közé tartozik. A korszerű természettudományos ismeretekre szomjúhozó, mondjuk középfokú fizikai-kozmológiai ismeretekkel rendelkező olvasó élvezettel és haszonnal forgathatja ezt a kiváló kötetet, s megtudhatja belőle egyebek között, hogy: 1. Tekintettel arra, hogy a Világegyetem tágulóban van, lehetetlenség jóslásokba bocsátkozni azt illetően, hogy várható-e a jövőben a Világegyetem összehúzódása. Mindenesetre a jelenlegi tágulási periódusnak még több tízmilliárd évig kellene tartania". 2 a múlt távoli korszakában az anyag sűrűsége és a téridő görbülete végtelen volt. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ezt a pillanatot egészen pontosan megjelölhessük, csak annyit mondhatunk, hogy ez a 6 és a 15 milliárd évvel ezelőtti időpontok közé tehető. A legvalószínűbb érték a tízmilliárd év". 3. „az időbeli kezdet feltételezése messze a legegyszerűbb és a legtermészetesebb hipotézis mai ismereteink szerint", noha a kérdésre, hogy „mi volt a Világegyetem a nulla időpont előtt" nem tudnánk válaszolni, „mivel természetesen semmiféle nyom nem maradt a nulla időpontot megelőző időből" s valószínűleg sohasem fogunk erről tudni. Különösen érdekes az ú. n. „Gamow-mo deli" ismertetése, amely szerint a Világegye tem története úgy pereg, mint valami romantikus dráma". I. felv.: A szereplők bemutatása 10-4

másodpercig tart (hadronkorszak). II. felv.: kb. negyedóráig tart (leptonkorszak). III. felv.: egymillió évig tart (sugárzási korszak a fotonok lényeges szerepe miatt). IV. felv.: ez a csillagkorszak, vagyis amelyben vagyunk, szempontunkból tehát a legérdeke sebb időszak. (cselényi) HANGLEMEZ Orgonaversenyek Johann Georg Albrechtsberger, Joseph Haydn és Carl Philipp Emanuel Bach egy-egy orgonaversenyét tartalmazza a közelmúltban kiadott Supraphon-lemez, amely elsősorban a Gramafon Klub tagjai részére készült, a szaküzletekben azonban mindenki megvásárolhatja, aki az orgonamuzsika iránt érdeklődik. A lemezen Albrechtsberger B-dúr orgonaversenyét, Haydn F-dúr orgonaversenyét és Bach Esz-dúr orgonaversenyét hallhatjuk. Mindhárom mü közös vonása, hogy magukon viselik a korai klasszicizmus és a barokk stilus ötvöződésének jegyeit. A B-dúr orgonaverseny monotematikus jellegével, kiegyensúlyozott ritmusával, az F-dúr orgonaverseny a klasszicista és a barokk motívumok éles kontrasztjával, az Esz-dúr orgonaverseny pedig poétikus töltésével, szonátaszerűségével is felhívja magára a figyelmet Az Albrechtsberger-mü külön érdekessége, hogy a szerzőt sokáig csak mint orgonára írott szólómüvek alkotóját ismerték, preludiumairól és fúgáiról pontos nyilvántartás készült, B-dúr orgonaversenyének kottaanyagát azonban csak később találták meg magyar forrásokban, és a budapesti Editio Musica kiadásában vált ismertté. A lemezfelvétel nemzetközi együttműködéssel készült. A közreműködő Jane Parker-Smith orgonaművész, a fiatalabb angol orgonaművészet kimagasló női képviselője. Játékát kitűnő technika, a mű lényegével való azonosulás, tehát a mondanivaló hű tolmácsolása jellemzi. A kiváló muzsikusokból álló és külföldön is jól ismert Prágai Kamarazenekar a tőle megszokott magas színvonalon kapcsolódott be a három mű interpretálásába, a zenekar élén ezúttal azonban vendégkarmester szerepelt: Stewart Bedford, az English Music Theatre Company egyik művészeti igazgatója és az Aldenburgi Fesztivál állandó művészeti igazgatója. A kiváló brit karmester ezúttal is jól oldotta meg feladatát. Sági Tóth Tibor A brooklyni születésű Nenette Workman kisgyermek kora óta a zene megbabonázottja. Karrierje hatéves korában kezdődött. Tévéshow-kban, gyermekeknek szóló műsorokban lépett fel először. így kezdte első dalocskáit énekelni. Később egy zenés vígjátékban szerpelt. Énekelt John Lennon, Mick Jagger, Johny Hollyday kóristái között is. Közben lemezfelvételei készültek. A Műanyag cimü rajzfilm Oscar-díjas rendezője, a jugoszláv Dusán Vukotió új filmet forgat. Ezúttal tudományos-fantasztikus játékfilmet Az Arcana-galaxis szörnyetege címmel, melynek forgatókönyvét az ugyancsak rajzfilmjei és mesekönyvei révén méltán világhírűvé lett Milos Macourekkel közösen írta. A film egyik jelenetében DuSan Vukotió instrukciókat ad Ksenija Procháczkának. Ringó Starr, azaz Richard Starkey 1940-ben született, 1962-ben Pete Best helyére került dobosnak, így alakult ki a világhírű együttes, amelyet 1958-ban Querrymen néven alapított John Lennon. Nagyon szeretném az embereket megnevettetni, hogy legalább egy rövid időre elfelejtsék gondjaikat — mondta Ringó Starr, a kőkorszakban játszódó Caveman című film főszereplője, aki ősemberként sok mulatságos viszontagságon megy keresztül szép part nernőjével, Barbara Bachhal. ir»