A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

(Jellemző viszont e sorok írójára, hogy még itt is képes eltévedni.) Amint hallom, mostanában a lakosság évente 5—6 fővel szaporodik. De azért ne feledjük, hogy néhány évvel ezelőtt kb. tizenöt család beköltözött a járási székhelyre, Nagykürtösre. S tudomásom van arról, hogy néhány ember most is az elköltözés gondolatával kacérkodik. A kis faluban viszonylag élénk kulturális élet folyik, elsősorban a CSEMADOK és a már említett Palóc közművelődési klub jóvoltából. 1979-ben szinte minden hónapra jutott egy-egy klubrendezvény. Olyan neves előadók jártak a községben, mint Marosi Endre történész, a budapesti Hadtörténeti Intézet tudományos munkatársa, dr. Nyakas Miklós, a hajdúböszörményi Helytörténeti Mú zeum igazgatója. Budai Ilona népdalénekes, és Havasi Judit előadóművész. Tavaly Szombathy Viktor író volt a klub vendége. Ugyanígy gyakran rendeznek író-olvasó találkozót hazai irókkal-költökkel. Folklórcsoportjuk több alkalommal is részt vett országos népművészeti fesztiválokon. Jómagam kb. tíz évvel ezelőtt voltam itt író-olvasó találkozón Gyurcsó István társaságában. Három dologra emlékszem: Gyurcsó gyermekverseinek nagy sikerére a kisdiákoknál, az ebédhez kapott cseresznyepaprika rendkívüli sikerére Gyurcsónál, és arra, hogy a faluban mindenki kivétel nélkül büszke volt az akkor még vadonatúj iskolaépületre, ami talán sohasem épült volna fel a szülök hathatós támogatása nélkül. Jó, hogy eszembe jut: maga az iskola megszünöfélben van. (Nem az épület, persze.) Állítólag kevés a gyerek. Ezért a nyolcadik osztályt már át is helyezték Bussára. A dolog már néhány év óta vajúdik, a varbóiak érthető módon, enyhén szólva, nem lelkesednek a dologért. Magyarán: úgy érzik, becsapták őket. Elsősorban azok érzik így, akik az iskolát a két kezükkel építették. S akiknek iskoláskorú gyerekeik vannak. Minden mellébeszélés és köntörfalazás helyett azt kérdezem Pálfi elnöktől, lesz-e még Varbón öt év múlva is iskola. A válasz: — Az iskola Varbón marad. Azon leszünk, hogy itt maradjon. Mindent megteszünk érte, hiszen Varbó központi fejlesztésre kijelölt község. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a bussai iskola nyolcadik osztályába többen járnak Varbóról, mint Bussáról!) Végül: találkoztam Bielik Gyulával is, a községi pártszervezet elnökével, aki Pálfi József előtt huszonkilenc évig volt a nemzeti bizottság elnöke. Annak idején ö járta ki, ő szervezte meg a varbói új iskolaépület felépítését, ma már nyugdíjas, de még mindig ő tölti be társadalmi munkában a nemzeti bizottság titkári tisztségét. — Gyula bácsi, mit szól az iskola „áthelyezéséhez" ? — Itt nem lesz semmiféle iskola „áthelyezés". Biztos vagyok benne! Ha kell írunk a miniszternek, sőt még feljebb is! Egy egész falut nem lehet becsapni! Ezt nyugodtan megírhatja, elvtársam!!! (VÁMOS GÁBOR FELVÉTELEI) Hétvégi levél Ezekben a napokban — pontosan október nyolcadika óta — a nők világkongresszusának résztvevői töltik meg a vadonatúj prágai Kongresszusi Palota hatalmas üléstermének kényelmes széksorait. Hazánk fővárosában már hatodízben találkoznak a világ haladó szellemű, demokratikus nőszövetségeiben tömörülő lányok és asszonyok képviselői, hogy megvitassák a nemzetközi nőmozgalom sokrétű tevékenységének, illetve a nők teljes egyenjogúságáért folytatott világméretű harcnak időszerű tapasztalatait: egyben azonban erélyes, ..asszonyi kiállással" foglaljanak határozott állást a nemzetközi helyzet és a társadalmi fejlődés mielőbbi megoldást sürgető kérdéseiben. E törekvések szellemében született meg a tanácskozásnak az egyenjogúságot, nemzeti függetlenséget és békét hirdető mottója is. A nök jelenleg zajló világkongresszusának főszervezője a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a társrendezők listáján pedig ott találni több ENSZ-szervezet. a Szakszervezeti Világszövetség. a Béke Világtanács. a DÍVSZ, a CIMEA. a Pánafrikai Nőszervezet, a Nők Nemzetközi Tanácsa, a Nemzetközi Családtervezési Szövetség és több más szervezet nevét. A statisztikai adatok között említendő, hogy a kongresszuson több mint száz ország mintegy ezerkétszáz küldötte vesz részt, és a tanácskozás alapszabályainak értelmében a nemzetközi nőmozgalom valamennyi szervezete és demokratikus csoportosulása képviseltetheti magát Prágában. Nyilvánvaló azonban, hogy az október tizenharmadikáig tartó tanácskozást nemcsak világméretű előkészületek előzték meg. de hatósugara minden bizonnyal mozgósító hatással lesz a VIII. közgyűlésére készülő Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség munkájára is. Tulajdonképpen azt sem nehéz kitalálni, hogy miben, hiszen a kongresszusra készülőben a világ valamennyi sarkában jelentősen aktivizálódtak a nemzeti nőszervezetek, fokozottan keresték az együttműködést más. ugyancsak a nők jogaiért fellépő szervezetekkel, elősegítették a nők évtizedének „második félidejére" vonatkozó akcióprogram megvalósítását: a világkongresszus végeztével viszont föltehetően nem egy tömegmegmozdulást szerveznek a világtalálkozó határozatainak népszerűsítésére. Sőt. az előkészületek összesítésekor, a tervek és elképzelések egyeztetésekor kiderült, hogy talán még soha ilyen széleskörű munka nem előzte meg a nők világkongresszusát, mint most. A különböző témakörök kidolgozásába mind az öt világrészen bekapcsolódtak, és már az előzetes tanácskozások is sok újat hoztak: az egyes háttéranyagok s dokumentumok pedig nem csupán a prágai tanácskozás programját rögzítették, hanem egyes témaköreit is pontosan megszabták. Hogy mit tartalmaznak ezek a jövő hét elejéig tartó tanácskozás napirendjén szereplő háttéranyagok ? Például annak megvitatását, hogy a nők megkülönböztetésének minden formáját eltörlő ENSZ-konvenciót ez ideig a világszervezet több mint másfélszáz tagállamából 83 aláírta ugyan, de csak tizenkettő ratifikálta! A prágai kongreszszusnak ezért — egyebek között — arra kell törekednie, hogy a nemzetközi jogszabályok gyakorlati megvalósításához adjon útihutatáft. Elvégre mire szolgálnak az egyezmények, ha a gyakorlatban csak alig. vagy egyáltalában nem jutnak érvényre ?! Ezért szorgalmazni kell. hogy ezt a fontos okmányt a világ valamennyi kontinensén ne csupán elfogadják, de alkalmazzák is. Az erre vonatkozó háttéranyag hangsúlyozza, hogy ennek érdekében fel kell mérni: hol. milyen törvények védik az egyenjogúságot, mert csak igy lehet világosan látni s egyben meghatározni is a cselekvésre késztető feladatokat. Természetesen, nem kevésbé időszerű és közérdekű a nők világtalálkozójának többi tárgyalásra kerülő témaköre sem. A prágai Kongresszusi Palotában sok szó esik ezekben a napokban a nők foglalkoztatottságának és szakoktatásának kérdéseiről, hiszen iskolázottság, oktatás nélkül nem tehet őket felkészíteni az egyenjogúságra sem. Ennek érdekében rendkívül fontos, hogy a fiúk s lányok oktatása a világon mindenütt azonos színvonalú legyen — a családban és az iskolában egyaránt. A világkongresszus résztvevői egyben azt is követelik kormányaiktól, hogy a gyerekeket a békére neveljék, hogy a tankönyvek szelleme a népek közötti kölcsönös megértésre irányuljon. A szónoki emelvényen és az ülésterem széksorai között minden bizonnyal megszámlálhatatlanul sokszor hangzik majd el a béke iránti óhaj. amit nemcsak a világtalálkozó mottója fejez ki, de az erre vonatkozó alapanyagok is a nemzetközi helyzet rosszabbodása elleni fellépésre és a nemzetközi szolidaritás szellemének ápolására hívják föl a figyelmet. Nem kell ahhoz politikusnak lenni, hogy valaki megértse: a nemzetközi helyzet éleződése sokban nehezíti a nők jogainak érvényre juttatását. A fegyverkezési hajsza fokozódása, az imperialista erők nukleáris fenyegetőzése, az Egyesült Államok eurorakéta-terve komoly veszélyt jelent az emberiségnek. A szélsőséges imperialista körök félelemkeltése. a hidegháborús idők hangjának felerősödése — a Szovjetunió és a többi szocialista ország törekvéseivel ellentétben — a nemzetközi helyzet elmérgesedését idézheti elő. Sajnos, riasztó adatokban sincs hiány: a fegyverkezés napi költségei meghaladják az egymilliárd dollárt, miközben félmilliárd ember krónikusan gyengén táplált. 800 millió az írástudatlan, de egyetlen bombázó repülőgép árából harminc iskola épülhetne. vagy a fegyverkezésre fordított háromnapi összegből csaknem másfélmilliárd ember ivóvizét tehetne biztosítani.. . Ezért mindennél fontosabb a fegyverkezési hajsza megfékezése és a béke — hiszen a fejlődéshez és a nők helyzetének javításához béke s nyugodt nemzetközi légkör kei! Ennek biztosítása azonban már nem csupán a nők. hanem az egész emberiség dolga. ir»