A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

Innen-onnan KÖNYV Csejtei Dezső: Ortega y Gasset „ .. .az új művészet jellegzetessége, legfőbb jellemvonása ... a kettéosztás azok osztályára, akik értik, s azokéra, akik nem értik. Az új művészet — ellentétben a romatikusokkal nem mindenkinek való s elejétől fogva egy különösen tehetséges kisebbséghez szól.... Innen a felháborodás, amelyet a nagyobb részből kivált. Ha egy mű, amelyet megértek, nem nyeri el tetszésemet, én maradtam fölényben, s nincs okom bármin is méltatlankodni. Ha azonban a kellemetlen benyomás, amelyet egy mű okozott, abból származik, hogy képtelen vagyok megérteni: mintegy meg vagyok alázva; legyözetésem zavaros tudatát kell jóvátennem a magam felháborodott állásfoglalásával, amelyet a műnek szegezek". A Csejtei-idézte Ortega-passzus „A művészet dehumanizálódása" című esszéből való s elevenünkbe vágó gondolatmenete, jó félévszázad múltán is, mint csöppben a tengert jellemzi a spanyol filozófus eszméit. Ortega afféle ismerős-ismeretlenje a magyar olvasónak, hiszen több munkája megjelent magyarul, s egyik legfőbb inspirátora volt Németh László ideológiájának, de csak ideológiaként, divatfilozófusként ismertük, nem egy Bergson, egy Heidegger, vagy Wittgeinstein társaként. Csejtei munkája most pótolja a hiányt, ha nem is az eredeti munkákat, köztük a mára fölleihetetlen magyar fordításokat: segít elhelyezni a jelentős gondolkodót korunk filozófiatörténetében. S amellett, hogy megvilágítja a spanyol és a magyar kultúra s bennük Németh és Ortega helyzetét, fölidézi benhünk Ortega gondolatait. Végezetül álljon itt egy ma is időszerű Ortega-megállapítás: „Mikor 1890-ben egy harmadik nemzedék vette át Európa irányítását. egy, a történelemben példátlan tudományos típussal találkozunk. Egy emberrel, aki mindabból, amit egy értelmes embernek tudnia kell, csak egy bizonyos tudományt ismer, söt, ebből is csak egy részletet. Mint erényt kezdték hirdetni, az érdektelenséget minden iránt, ami e szűk területen kívül maradt, a tudás összefüggése iránti érdeklődést pedig dilettantizmusnak nevezték." (cselényi) Tanulmányok a közművelődésről Annak érdekében, hogy a csehszlovákiai magyar közművelődés is lépést tartson a fejlődéssel és megfeleljen a korszerű igényeknek, a bratislavai Népművelési Intézet és a CSEMADOK gyakran rendez a felnőttoktatással foglalkozq szemináriumokat. Ezeken az öszszejöveteleken ismételten elhangzik, hogy kévés a közművelődésről szóló magyarul megjelenő irodalom, a népmüvelök által hasznosítható módszertani segédanyag. A kifogás indokolt. Bár hozzá kell tegyük: a szakma, ha keresi, ha nem is hazai kiadásban, de magyarul is megtalálhatja az igényes közművelődéshez szükséges elméleti és módszertani kérdésekkel foglalkozó kiadványokat. A Népművelési Propaganda Iroda legutóbb például két tanulmánykötetet jelentetett meg. Franciszek Urbanczyk: A o A parányi számítógépek után megszületett az elektronika legújabb miniatűr készüléke, az elektronikus tolmács. Francia—német, német—angol és egyéb kombinációkat tartalmazó programokkal készül. nyok magyar nyelven nem teljes egészében, hanem csak összefoglalásokban (rezümé) szerepelnek a kiadványban. A híradó első számának kiadása és a továbbiakban a rendszeres megjelentetés terve azonban mindenképpen dicséretes és régi hiányt pótló kezdeményezése a Dunamenti Múzeum igazgatóságának. A híradó rendszeres megjelentetésével bővül a múzeum szakembereinek publikálási lehetősége, s emellett a múzeum- és a muzeológusok munkája is jobban emberközelben kerül. Németh Gyula Bolyai János estéje Kereken tíz esztendővel ezelőtt vitte elöször szinre Gyöngyösi Gábor rendezésében Zsoldos Árpád a jeles erdélyi drámaíró. Kocsis István Bolyai János estéje cimü monodrámáját. Ennek a rendezőt, színészt és nézőt egyaránt rendkívül igényes feladat elé állitó színműnek az előadására azóta már számos kitűnő romániai magyar és magyarországi rendező és színész vállalkozott. Úgy tudom, készül a mű csehszlovákiai bemutatója is; a kassai Thália Színpad Stúdiójában a szerző Árva Bethlen Kata című monodrámája után ez év őszén a Bolyai János estéje is szinre kerül Csendes László és Gágyor Péter próbálkozásaként. E monodrámából, még 1976-ban, filmet készített a Magyar Televízió is, s a Fiatal Művészek Stúdiójában született produkciót a közelmúltban sugározta a 2. műsorban. Sajnos, hirtelenjében nem tudom kideríteni, hogy a minapi adás bemutatója vagy ismétlése volt-e a monodráma tévéváltozatának, annyi azonban bizonyos, hogy ez a meglehetöen hosszú „fektetés" nem használt neki. Magától Rajhona Ádámtól is láttam már azóta kiforrottabb, megszenvedettebb, kevésbé teátrális gesztusokkal megformált alakításokat. Bolyai-alakitásában éppen az a mérhetetlen belső feszültség, éppen az az elemi erővel a végzet felé rohanó, individuálisan és történelmileg-társadalmilag is egyaránt motivált tragikus életsors sikkadt el, amely Bolyai Jánost — Kocsis István értelmezésében — erre az önmagával való kíméletlen szembenézésre, vitára készteti. Rajhona eszközei többnyire külsődlegesek, gesztusai a kelleténél harsányabbak; az ö felfogásában a szöveg kétségkívül meglevő játékos-ironikus elemei válnak hangsúlyosokká. Meglehetősen indokolatlanul. S ebben az összeffüggésben Radó Gyula rendezői és Illés János operatőri munkáját sem érzem egészen sikerültnek. Beállításaik esetenként túlontúl átlátszóak, sablonszernek (pl. ahogy a hős egy üres székhez beszél), esetenként naivak, sőt érzelgősek (pl. Bolyai János feleségét idéző jelenete, vagy a „belső hang" szerepének értelmezése), s megint másutt: megoldatlanok (pl. a monodráma első és második része közti átmenet). Bizony, s ezt többen és többször leírták már, színpadi művet képernyőre vinni meglehetősen nehéz dolog. Monodrámát még nehezebb. Mindehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy e tévéadás után. még fokozottabb kíváncsisággal várhatjuk a „valamiből vagy valamiért élni?" dilemáját igen idöszerűen megfogalmazó monodráma kassai premierjét. (tóth I.) felnőttoktatás didaktikája cimü kötete a felnőttoktatás egészének rendszerét és a felnőttoktatás módszertanának elméleti kérdéseit dolgozza fel. A négyrészes mű első része az alapfogalmakat határozza meg, második része főként pszichológiai kérdésekkel, harmadik része az oktatás folyamatának, elveinek, módszereinek, alapvető didaktikai formáinak és az eredmények értékelésének a problémáival, negyedik része a didaktikai rendszerek alapvető ismereteivel foglalkozik. A kötet mind az iskolai, mind az iskolánkívüli felnőttoktatáshoz alapos és gazdag ismereteket nyújt. Hasonló értékű a Felnőttoktatás külföldön cimü kötet is. B. G. Ananyev és A. Léon tanulmánya eltérő aspektusokból ugyan, de azt vizsgálja, hogy a felnőttek mennyire alkalmasak új ismeretek — esetleg teljes pályamódosításhoz szükséges tudásanyagbefogadására. Az Iskolánkívüli felnőttoktatás külföldön című sorozatban megjelent tanulmányok szerintünk olyan ismereteket, olyan elméleti és módszertani megállapításokat tartalmaznak, amelyek nálunk, a csehszlovákiai magyarok körében végzett népmüvelés során is érvényesíthetők. Balázs Béta FOLYÓIRAT A Dunamenti Múzeum Híradója „A Dunamenti Múzeum Híradójának kiadásával azt a régi, félbeszakadt hagyományt kívánjuk felújítani, amely a múzeum megalakítása utáni első években kezdett kialakulni, s amely néhány évtizedig tartott" — Írja a Dunamenti Múzeum Híradója (Spravodaj oblastného podunajského múzea v Komárne) 1. számának bevezetőjében Kajtár József, a múzeum igazgatója, s annak a véleményének ad kifejezést, hogy a híradó rendszeres megjelentetésével, a múzeum tevékenységének ezen keresztül való szélesebb körű ismertetésével sikerül tovább növelni az emberekben a jogos büszkeséget a környék gazdag hagyományai iránt. A hiradó első tanulmányából — melyet Kajtár József és Tok Béla írt — megismerkedhetünk a múzeum történetével a viszontagságoktól nem éppen mentes kezdetektől egészen napjainkig. A következő — rövidebb lélegzetű — tanulmányban Sfastná Ida a járás néprajzi jellemzésével foglalkozik. Priska Ratimorská: Hetényi őskori és koraközépkori régészeti lelőhelyek című tanulmánya következik a sorban, melyből megtudhatjuk többek között azt, hogy Hetény község és környéke a régészeti kutatások szempontjából igen fontos lelőhely a Dunamentén élt népek őskori kialakulásának és fejlődésének nyomonkövetése szempontjából. „A komáromi munkásság bérharcai a tőkés gazdaság ideiglenes stabilizációja idején (1924—1929)" című tanulmány szerzője Mácza Mihály. Tanulmányában elsősorban a tárgyalt időszak bérharcainak, a város ipari munkásmozgalma egységesítésének kérdéseit tárgyalja. A hiradó zárótanulmányában a múzeum 1979-es évi gazdag tevékenységéről kaphat bő és részletes betekintést az olvasó. A mintegy hetvenoldalas, gazdag képanyaggal rendelkező kiadványt Mácza Mihály szerkesztette. Kár, hogy a felsorolt tanulmá-Figyelj csak, súgok valamit... 88 éve született az angliai Ulverstonban Stan Laurel, a Stan és Pan filmkomikuspár kisebb tagja. Szülővárosában élő hasonmása, Fred Wheatcroft nyugdíjas szeretné, ha emlékművet állítanának neki. Be is mutatta, milyennek képzeli el Stan igazán élethű szobrát. HELLO = BONúOUR • ••DoaaDDnig ••••üunauDB BDQDaanai*n • • • m msm m m m • tn Hallottukolvastukláttuk | r. : • t i'