A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-07-11 / 28. szám

A Csemadok életéből ÜNNEPÉLY AZ ŐSI VÁR ALATT Krasznahorkán a vár tövében ácsoltak színpadot és vonultatták fel a rozsnyói (Roz­nava) járás magyar nemzetiségi, népi kultú­rájának legjavát, mutatták be a CSEMADOK helyi szervezeteiben kifejtett hasznos munka ez évi termését. És volt mit felvonultatni. A népi hagyományok, dalok, táncok munká­hoz, családi ünnepekhez és egyéb más alkal­makhoz kötödö népi szokások feltárása, színpadra állítása igen nemes cselekedet. A rozsnyói járás helyi szervezetei is ezt tették és teszik. Kellemes, napsütéses időben folyt le a kétnapos seregszemle. Igaz, a rendezők az esetleges esőre is számítva fóliatetőt húztak a színpad fölé. A két nap alatt legalább négyezren zarándokoltak fel a hegyre. (De vajon hányan mentek még egy kaptatóval feljebb, hogy a várban elhelyezett múze­umot, kép- és kincstárat is megtekintsék? ) Gazdag és sokrétű műsor várta a nézőket. Több mint 10 község CSEMADOK-szerveze­tének, üzemi klubjának és művelődési köz­pontjának kultúrcsoportjai léptek közönség elé; énekkarok, éneklöcsoportok, nép- és társastánc-csoportok, citerazenekarok és szólisták. A legteljesebb és legósszefogottabb mű­sort a silicei helyi szervezet folklórcsoportja mutatta be. A lakodalmat megelőző — nagy készülődéssel kapcsolatos — dalos, táncos, játékos, tréfás hagyományokat elevenítette fel. Konyhatáncukat a tömör szerkesztés, megfelelő dallamanyag, a nem „túljátszott" előadás és nagyon jó táncos teljesítmények jellemezték. Látszott produkciójukon a be­gyakorlottság, az összeszokottság és az, hogy komoly, gondos előkészítő munka áll az előadás mögött. A szereplők komoly, meg­lett asszonyok és férfiak. Biztosan nekik is megvannak a maguk családi, személyi és faluközösségi gondjaik. De náluk tapasztal­ható a nagyon komoly közösségi összetartó erő is. Kellemes színfoltja volt a műsornak — és példamutatás a többi tánccsoport számára — a járási szintű népitánc-körvezetői tanfo­lyam hallgatóiból verbuválódott tánccsoport szereplése. Ez jelentősen elősegítheti a taní­tott anyag tökéletesebb elsajátítását és a paraszttáncosok előadásával való konfrontá­lását. Erre a műsoron belül is sor került, mert Vasvári pár című tánckorripoziciójuk a fenn­síkon lakó vasváriak tánchagyományaira épült, és itteni „fennsikiak" — a sziliceiek, kecsöiek, hosszúszóiak — szereplőként is jelen voltak az ünnepélyen. A kétnapos rendezvény műsorából a mo­dern társastáncok bemutatása sem „lógott ki", hatott idegenként. Élmény volt például a rozsnyóiak szereplése. Népes volt az ünnepség vendégszereplő­inek a tábora is. Magyarországról a Kati és a Kerekperec, a kazincbarcikai Borsod Nép­táncegyüttes, itthonról pedig a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportja és a rozsnyói járás szlovák táncegyüttes, a dobsi­nai Gemer gazdagította a műsort. A rozsnyói járásban is komoly, lassan ne­gyedszázados hagyománya van a járási dal­es táncünnepélynek. Szervezője és irányitója kezdettől fogva Szöllös Sándor, a CSEMA­DOK járási titkára. Az ünnepélyen részt vett küldöttségeket Korén Árpád, a járási pártbí­zottság titkára és Juhász Pál jnb;elnök ve­zette. Takács András ÉVRŐL ÉVRE EREDMÉNYEK Füleken (Firakovo) a KOVOSMALT Nemzeti Vallalat üzemi klubjában tartotta meg ülését a CSEMADOK losonci (Lucenec) járási bi­zottsága. Sáfi Béla, a járási bizottság elnöke megnyitójában megemlékezett a CSKP meg­alakulásának 60. évfordulójáról és jelentősé­géről. Ezt követően a füleki gimnázium diák­jai tartalmas kulturális műsorral kedvesked­tek az ülés résztvevőinek. A CSEMADOK KB részéről jelen volt Dr. György István vezető titkár. Princ Sándor, a járási bizottság titkára beszámolt az iskolán kívüli nevelés és a népművelési munka időszerű kérdéseiről. Megállapította, hogy a járásban tovább fejlő­dött a klubmozgalom, közművelődési klubok alakultak néhány faluban (Bolgáron. Ipoly­nyitrán). Szép eredményeket értek el az író­olvasó találkozók rendezésében. Az évzáró taggyűlésekről szólva a jb titkára örömét fejezte ki, hogy legtöbb helyen megjelentek a helyi párt- és állami szervek képviselői és elismeréssel szóltak a helyi szervezetek munkájáról. A továbbiakban a járási bizottság tagjai meghallgatták a CSEMADOK 1980. évi tevé­kenységét elemző beszámolót. Ebben arról van szó, hogy a járás helyi szervezeteiben tovább gyarapodott a taglétszám, ugyanak­kor mindent meg kell tenni azért, hogy a tagsági gyűléseket rendszeresen megtartsák. Sajnálattal állapították meg. hogy a járás­ban kevés az állandó jellegű amatör művé­szeti csoport. A fülekpüspöki Palóc tánccso­port ugyanakkor évről évre szép eredménye­ket ér el. Több járási rendezvényen fellép, s méltón képviselte szövetségünket Svidník­ben, az ukrán dolgozók kulturális ünnepsé­gén. A Tavaszi szél... országos népdalver­senybe is több csoport benevezett. Állandó jellegű kórusnak azonban csupán a füleki mondható. Rendszeresen próbálnak, orszá­gos és külföldi rendezvényeken is részt vet­tek. A színjátszással kapcsolatban sok a tennivaló. Csupán egy helyi szervezet tanult be színdarabot. A vitában többen felszólaltak. Bednár Jó­zsef, a járási honismereti albizottság elnöke elmondotta, hogy vetélkedőt szerveztek a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tisz­teletére. A fiatalságnak ilyen módon is alkal­ma nyílt arra, hogy jobban megismerkedje­nek a párt történetével. Dr. Lóska Lajos, a CSEMADOK KB tagja az iskolán kívüli neve­lés fontosságáról beszélt, valamint anyanyel­vünk tisztaságának védelméről. Kómár Tibor, a füleki helyi szervezet munkáját, terveit ismertette a járási bizottság tagjaival. Öröm­mel jelentette be, hogy újra munkához látott a nagy múlttal rendelkező füleki színjátszó csoport. Petró Lajos, a vilkei általános iskola helyzetéről valamint arról mondta el vélemé­nyét, hogy a magyar anyanyelvű iskolába járó tanulók szépen megállják helyüket a felsőfo­kú intézményekben. Danes Dezső, a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Házának igazga­tója együttműködéséről biztosította a járási bizottság tagjait. Dr. György István, a CSEMADOK KB veze­tő titkára, a CSKP XVI. kongresszusának a határozatairól, illetve aktuális kulturális fela­datokról beszélt. Gyenge János A gortvai általános iskolások műsorát a közvetlen pajkosság jellemezte Az ajnácskői férfi ének/öcsoport (A szerző felvételei) együttesének bemutatóján telt ház jelezte a közönség érdeklődését. A Járási Művelődési Otthon mellett műkö­dő Garammenti Színpad Örkény István Macskajátékát mutatta be Nagy László ren­dezésében. Örkény könnyed stílusa, brilliáns humora sikert biztositott. A csoport játéka kellemes élményt szerzett a nézőknek. A CSEMADOK helyi szervezetének színját­szói Ján Solovic: Ez aztán a meglepetés című darabját adták elő. A többnyire fiata­lokból álló csoport Cúth László rendező irányításával ügyesen dolgozta ki a darab kulcshelyzeteit, domborította ki a mű mon­danivalóját. Játéka meggyőző, színes volt. Léván régebben öt-hat épület is szolgálta a kultúra céljait. Az épületek közül néhányat lebontottak, másokat más célra használnak fel. A főépület, a. Druzba művelődési otthon helyet ad a mozinak, a vendéglőnek, a könyvtárnak, önmagában azonban nem elé­gíti ki az igényeket. Nem lehetne néhány, jelenleg raktárnak, szórakozóhelynek hasz­nált termet visszaadni eredeti rendeltetésé­nek? Az egyes rendezvények szervezése is sok kívánnivalót hagy maga után. Az említett előadások mindkét alkalommal telt ház előtt zajlottak le. Miért kellett másfél-két hónap­pal előbb félig üres nézőtér előtt játszani a MATESZ komáromi társulatának? Csáky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents