A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

Közel húsz esztendővel ezelőtt voltam a több ezer hektáros lomb- és tűlevelű erdővel körülövezett fürdőhelyen. Megérkezésemkor alig ismertem rá az egykori fürdőhelyre. A sétánytól jobbra egy magasba nyúló szálló tűnt a szemembe. Majd azt követően egy korszerű épület, az Ozón gyógyszálló. Csak akkor kezdtem eligazodni, amikor megláttam az állásokkal körülácsolt Astoriát. A beutalóm oda szólt, csakhogy az elosztó irodában a Fon tána nevü épületbe irányítottak. Bosszankodva cipeltem a csomagokat, de amikor kinyitottam a szobám ajtaját, kellemesen meglepődtem. Nem gondoltam, hogy a régi épületben olyan összkomfortos szobák vannak, amelyeknél különbet egy elsőosztályú fővárosi szállóban sem igen lehet találni. Az igazgató mosolyogva hallgatta, amikor elmeséltem a kellemes élményt. — Régi típusú fürdőház a Fontána. Érdekes, amikor Lenárt elvtárs nálunk járt küldöttséggel, éppen arra volt kíváncsi, milyen szobák, berendezések vannak az ódon épületben. A látottak alapján meglepődött és szívből gratulált az átalakított épülethez. Tény — folytatta a hetven év körüli, de még mindig fiatalos orvosprofesszor —, hogy minket is az országban kiemelt néhány fürdő közé soroltak, és ezért az elmúlt évtizedben több mint 250 millió koronát fektetett az állam fürdőnk fejlesztésére. Új épületek létrehozása és a meglévők tatarozása, a berendezések felújítása sok pénzbe kerül. Felépült a minden igényt kíelégitö Ozón gyógyszálló. A három fürdőközpontot, az Alibetát. az Ozónt és az Astoriát folyosók kötik össze a fürdőházzal, így télen vagy mostoha időjárás esetén a betegek azokon keresztül járhatnak gyógykezelésre, nem fenyegeti őket az a veszély, hogy a fürdőzés után meghűlnek. — Egyszóval mindennel elégedett. — Ezt azért nem mondanám. Mint ahogy látta, hozzáláttunk az Astória külső és belső restauráláshoz és a szobákat úgy akarjuk átalakítani, hogy lehetőleg csak két- és egyágyasok legyenek. Minden szobához tartozik majd fürdőkád vagy zuhanyozó és természetesen illemhely. A fürdőházunk tágasnak látszik, mégis gondot okoz, hogy nincs elegendő fürdőkádunk, s a benti medencében sem tudnak a kezeltek a termálvízben tornászni, lubickolni, úszni. A kinti fürdőmedencében sincs termálvíz, holott ez mind megoldható lenne. Jelenleg 56 gyereket kezelünk. Viszont az érdeklődés, az igény egyre nagyobb. Ezért meg kellene duplázni a gyerekek kezelésének a lehetőségét. Ez is a holnap egyik legfontosabb feladatai közé tartozik. — Külföldiek is érdeklődnek a gyógykezelés iránt? — Természetesek. Csak hát a hazai igényeket sem tudjuk kielégíteni. Közel 14 ezer évente a beutaltak száma. Jónéhány százan a környező helységekből is bejárnak kezelésre. Több éves szerződésünk van a Szovjetunióval, ahonnan a főszezonban évről évre százan érkeznek hozzánk kezelésre. Van érdeklődés a szomszédos országokból is, de ezt az igényt csak kivételes esetben tudjuk teljesíteni. Sok mindent el lehetne mondani még Bártfafürdőröl, a szórakozási lehetőségekről, a híres zenei nyárról, ahol kiváló hazai és külföldi együttesek szerepelnek, szórakoztatják a zenét kedvelőket. A beutaltak között számosan vannak falusiak, köztük magyar nemzetiségűek. Az ízlésesen berendezett gazdag könyvtárban, a több ezer könyv között, a magyar olvasók is válogathatnak. Helen Penteková, a könyvtár vezetője nem ért magyarul, de kedvesen fogadja a magyar könyvet keresőt, és készséggel kiadja a kért könyvet. Sokat lehetne írni az épülő-szépülő fürdőhelyen lévő Sárosi Múzeumról, a skanzenről, a sportolási és más lehetőségekről. A történelemből jól ismert Bártfa városa ma is sok élményt nyújt a fürdőkben gyógyulást keresőknek, de a közeli Svidníkre és a duklai harcok színhelyére szervezett kirándulások szintén közkedveltek. A leglényegesebb természetesen a fürdői gyógykezelés. TÓTH DEZSŐ Emberi sorsok ÉRTELEM ÉS FELELŐSSÉG (Folytatás lapunk múlt heti számából.) A körzeti nemibeteg-gondozóban a bőrgyógyász és egy tizenhét éves. mandulaszemű bakfis ülnek szemben egymással. A kerek arcú, csinos lány a poros szandálból kikandikáló lábujjait nézegeti: — Két dolog miatt nem mondhatok el mindent ... — Éspedig ? — kérdi az orvos tárgyilagosan. — Az egyik az, hogy Császár mindenkit kinyír, akinek eljár a szája. Méghozzá jó alaposan. Akkor aztán nézhetném magam, ha egyáltalában maradna szemem, amivel nézzek. — Ki az a Császár ? — A galerifőnök. Ha hiszi, ha nem. tényleg nem tudjuk egymás rendes nevét. Ha azt mondom magának dokikám, hogy Lord, Dzsoni, Bobi, Madár, Colos és Pipa, akkor mondtam valamit? Aligha . .. Pedig hát ezzel a hat taggal voltam, meg persze a Császárral. Nekik meg én vagyok a Mini, mert alacsony vagyok, de azért így is klassz csajnak tartanak. A fent említett társulás egyike azoknak a „nagyvilági életmódot élő", jobbára fiatalkorúakból álló galeriknak, ahol társasjátékként, „ártalmatlan" szobasportként divat a nemi partnerek korlátlan váltogatása. Manapság az efféle szórakozás jelenti az ifjúkori fertőzések „melegágyát", és az esetek zömét többnyire a nemibeteg-gondozóban göngyölítik föl — általában nem kis nehézségek árán, sok esetben a rendőrség segítségével. § § § Nyilvánvaló, hogy a természetes szexualitás, a nemi ösztön nem a bakfisok és a kamaszok találmánya, bár igaz, hogy minden nemzedék külön-külön fedezi föl a biológiai érésnek ezt a folyamatát. És igaz az is, hogy apáink, nagyapáink kora óta sokat változott a világ. Régen a szexuális kapcsolat nagyobb felelősséggel és társadalmi következményekkel járt. Megszabadulni a nem kívánt terhességtől életveszélyes kálváriát jelentett. így a felelőtlen kapcsolatba sodródott lányok gyakran zugorvosok és „angya/csinálók" kezei között végezték. Ugyanakkor a gyógyíthatatlannak vélt nemi betegségek réme is fenyegetett, úgyhogy egy-egy meggondolatlan ballépés következménye akkoriban tulajdonképpen egy egész életre szólt. Manapság az orvostudomány sok mindent megkönnyíti A különböző bel- és külföldi fogamzásgátlókhoz lényegében mindenki hozzájuthat. Könyvek, szakorvosok tollából származó újságcikkek foglalkoznak a nemi felvilágosítással, gyakran hallani minderről a rádióban vagy a televízióban. Aligha járunk messze az igazságtól, ha leszögezzük: tájékozatlan csak az maradhat, akit a téma — könnyelműségből vagy nemtörődöm szűklátókörűségből — egyszerűen nem érdekel... Az újszerű gyógyszerek segítségével pedig mindenfajta (idejében kezelt!) nemi betegség szinte következmény mentesen gyógyítható. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a mai fiatalok jórésze túlságosan gyor san. mondhatnánk úgy is: a kelleténél „rugalmasabban" alkalmazkodott a kényelmesebbnek tűnő új helyzethez. Sajnos kevesen gondolnak arra, hogy ez az alapállás — amely végül sok esetben a bőrgyógyászhoz, azaz a nemibeteg-gondozóba vezet — felelőtlenség önmagunkkal és a partnerünkkel szemben. Mind a rendőrségi, mind az egészségügyi statisztikák tanúbizonysága szerint ugyanis a tizenévesek közül túlságosan sokan gondolkoznak valamiféle hányaveti könnyelműséggel: „Beteg leszek ? Majd kikezelnek!" Avagy: „Pórul jár a lány? Majd elmegy a bizottság elé!" Ennek a szabados gondolkodásmódnak eredménye, hogy a nemi betegségek „életkora " egyre fiatalodik. Ez az életkori eltolódás a húsz éven aluliak javára tulajdonképpen egyenes és elgondolkoztató következménye a fiatalok korai biológiai érésének és a szükségesnél korábban létesített szexuális kapcsolatoknak. Gátat vetni ennek a kedvezőtlen fejlődésnek csupán az értelem és a józan felelősségtudat segítségével lehet. § § § Ha a gázoló cserben hagyja áldozatát, akkor büntetendő cselekedetet követ el. Azt a személyt azonban nemigen bünteti senki, aki az orvos előtt elhallgatja a megfertőzött áldozat vagy áldozatok nevét. Pedig ez a későn támadt s oktalan „szégyen/ősség" legalábbis hasonló vétek. Ebben a betegségben ugyanis nincsenek véletlenek. Ellenkezőleg: kegyetlen pontossággal kiszámítható, kit fenyeget veszély. A felelőtlen és olcsó, alkalmi kapcsolatok keresőit, akik talán még a fehérneműjüknél is gyakrabban váltogatják szexuális partnereiket . . . Akik a nemi életet veszélytelen és szórakoztató társasjátéknak tekintik, akik a nagyvárosok éjszakáiban próbálnak szerencsét és karriert csinálni, akik a pályaudvaron is hajlandók ismerkedni, hogy legyen hol aludniuk . .. Kétségtelen, hogy az őszinte felvilágosítás, a szülőktől kapott jó nevelés, az orvosok és a társadalom együttes segítsége nagyon lényeges útmutatást jelent, de a valóságban mindez nem elég! Nem elég. mert elsősorban maguknak a fiataloknak kell felismerniük és megérteniük a fenyegető veszélyt, nekik kell igényeseknek lenniök saját magukkal és a partnerükkel szemben. Orvosok és pedagógusok a megmondhatói, hogy nem attól modern a fiú vagy a lány, ha minél több — lehetőleg alkalmi — szexuális „trófeával" dicsekedhet. Elrontott életek egész sora bizonyítja, hogy rosszul gondolkozik az, aki úgy tartja: „Fiatal vagyok, kitombolhatom magam; ha majd egyszer belefáradtam, lehet még belőlem rendes családanya vagy családapa..." Igaz, hogy a régi erkölcsi normák elavultak, az újak pedig még sok tekintetben kialakulatlanok. Egyvalamihez azonban aligha fér kétség: a felelőtlen tombolás okozta csömör a legbiztosabb módja annak, hogy valaki egészségügyileg vagy lélektanilag akár egy életre is alkalmatlanná tegye magát a tartós, érzelmeket is érintő emberi kapcsolatra. Ez pedig elgondolkoztató. Fiatal korban épp úgy, mint felnőtt fejjel. 17