A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

Tudomány-technika HALÁLOS SISAKOK Evröl évre növekszik a motorkerékpárok száma Európa útjain. Egyre nö a motorkerékpárok teljesítménye és sebessége is. Nem véletlen, hogy országok egész sorában fokozták az utóbbi esztendőkben a motorkerékpárosok közúti ellenőrzésének szigorát. Sok országúti motoros baleset adatait elemezve a szakemberek egész sor olyan tragédiát szűrtek ki a vizsgált anyagból, amelyeknek oka minden igyekezet ellenére is kideríthetetlennek bizonyult. E balesetek áldozatai sem fogyasztottak alkoholt, nem szedtek olyan gyógyszert, aminek hatására romlottak volna a reflexeik, általános egészségi állapotuk is rendben volt, illetve az is kiderült a vizsgálódásból, hogy kipihenten, frissen ültek a nyeregbe, arról nem is szólva, hogy tapasztalt motorosok voltak. Mégis halálos szerencsétlenség áldozataivá váltak. A rejtély nyitjára angol tudósok leltek rá. Olyan baleseti sérültek esetében, akik nem haltak bele sérüléseikbe, rendkívül körültekintő nyomozást végeztek, részletesen kikérdezték őket. Kiderült, hogy a szerencsétlenül járt motorosok jelentős hányada a balesetet közvetlenül megelőző percekben-másodpercekben különös rosszullétet érzett, söt hallucinációik is voltak. Az adatok összegzése után a vizsgálatot végző orvoscsoport több tagja maga vállalkozott arra, hogy megfejtse a rejtélyt. Mindegyikük nagy teljesítményű motorkerékpárra ült, s olyan — divatos — bukósisakot tettek a fejükre, amelyek az űrhajósok szkafandersisakjához hasonló formájuk kai hódítanak, főként a fiatal motorkerékpá rosok körében. Ezek a sisakok szinte zártak s az arc előtt színezett lemezből készített szélvédő „pajzsuk" van. Az orvosok egybehangzóan arról számoltak be a kísérlet után. hogy a divatos sisakban romlott a látásuk élessége, csökkent a figyelmük, romlott reakcióik-reflexeik gyorsasága. Kiderült: ezek a tünetek azért jelentkeztek, mert a szinte zárt sisak belsejében veszélyes mértékben feldúsult a kilélegzett szén-dioxid mennyisége (ez a megnövekedett gázkoncentráció magyarázza azt a jelenséget is, hogy a szerencsétlenül járt motorosok közül számosan hallucinációról számoltak be). Az angol orvoscsoport tudományos jelentésben tette közzé vizsgálatainak eredményeit. javasolva a motorkerékpáros bukósisakok gyökeres áttervezését, s csak olyan sisakok gyártásának — illetve kereskedelmi forgalmának — engedélyezését, amelyeknek megbízható a szellőzésük, azaz amelyekből gyorsan eltávozik a kilélegzett szén-dioxid többsége. A VILÁG LEGNAGYOBB HEGYE Általában a Csomolungmát (Mount Everest) tartják a világ legmagasabb hegyének; a homokkőből és dolomitból, mészkőből és más közetekből felépülő hegycsúcs a tengerszint feletti 8848 méteres magasságba emelkedik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, hanem inkább forgási ellipszoid, s emiatt a földközéppont és a tengerszint közötti távolság az egyenlítőn 22.5 kilométerrel nagyobb, mint a pólusokon, akkor a Csimborasszót kell tartanunk a világ legmagasabb hegycsúcsának. A nyugati Kordillerák kialudt vulkánja ugyancsak 6267 méter magas, de mert az egyenlítő közelében van, csúcsa 3,2 kilométerrel magasabbra szökik a térben, mint az egyenlítőtől 28 fokkal északra elhe lyezkedö Csomolungma. Ha viszont a hegy masszívum magasságát a környezetéhez viszonyítva mérjük, akkor a Mauna Loa vulkánt kél) a világ legnagyobb hegyének tekintenük. Hawaii szigetén. A sziget öt óriási lávadombból áll. A Csendes-óceán mélyéről, több mint ötezer méteres mélységből emelkednek ki és a Mauna Loa 4170 méteres magasságba hatol a tengerszint fölé. Ha méretekben nem is. magasságban felülmúl a tengerszint fölé. Ha méretekben nem is, magasságban felülmúlja a Mauna Kea vulkánkúp, amelynek csúcsa 4205 méteres magasságba emelkedik. A Mauna Loa több lávafolyamból felépült vulkán, amely több mint kilencezer méteres magasságba emelkedik a mélytenger talaja fölé. 90 kilométeres szélességével rnind méreteiben, mind magasságában felülszárnyalja a Csomolungmát. PÁLMÁK AZ ANTARKTISZON Leningrádi tudósok véleménye szerint 80 millió évvel ezelőtt sürü növényzet borította a mai hó- és jégvilágot, az Antarktiszt. A mélytengeri üledékmintákat vizsgálva sikerült rekonstruálni a letűnt korok klímáját, a tengeráramlatok termohidrodinamikai modelljét. Megállapításaik szerint sok millió évvel ezelőtt a tengervíz 28 fokra hevült fel az egyenlítő térségében és hatalmas hőfolyamként áramlott az ösi Gondvanaföld felé, amely aztán darabokra szakadt szét, létrehozva az Antarktiszt, Ausztráliát, Dél-Amerikát és Afrikát. A törés következményeként óriási hideg áramlat alakult ki, elvágva a déli tengereket a meleg víztől — megkezdődött a délsarki kontinens eljegesedése. Tudományos szakkörökben nagy érdeklődést váltott ki a leningrádi tudósok munkája, mert a termodinamikus modellekből nemcsak a múlt hiteles képét rekonstruálhatják, hanem következtethetnek a jövőre is. A NEHÉZ FIZIKAI MUNKA ÖNMAGÁBAN NEM VÉD Az a mítosz, hogy a nehéz fizikai munka védelmez a szív és érrendszeri megbetegedésektől, szertefoszlott. Azokban a foglalkozási ágakban, amelyekben nehéz fizikai munkát végeznek, gyakoribb a szivhalál, mint a fizikai erőkifejtést nem kívánó foglalkozási ágakban — Karvonan professzor, a dortmundi egyetem munkafiziológiai intézetének vezetője számolt be erről a „Therapiewoche" című nyugatnémet orvosi folyóirat hasábjain. Vizsgálatai szerint a legnagyobb energiafelhasználással járó erdészeti munkának a legnagyobb a halálozási aránya, ugyanakkor például az egyházi szolgálatban állók jóval kevésbé infarktusveszélyeztettek. Finnországban is megállapították az orvosok, hogy a nehéz fizikai munkát végző, de nem sportoló férfiak kevésbé teljesítőképesek, mint a könnyebb munkát végző, de szabad idejükben rendszeresen sportoló embereik. Ez a látszólag ellentmondó eredmény azt bizonyítja, hogy a testi megterhelés, igény bevétel nem mindig megfelelően edző hatá-MOSZKVICS 2140 LUX A szovjet főváros neves autógyára megkezd te a legújabb Moszkvics-modell, a 2140 Lux sorozatgyártását. A nemzetközi összehasonlításban is minden tekintetben korszerű gépkocsi egész sor technikai tökéletesítéssel — egyebek között kitűnő úttartásával — tűnik ki. A kompakt műszerfalon kvarcóra-műszerek mutatják nagy pontossággal a sebességet és az egyéb értékeket. AZ ÁTÜLTETETT AGY Amerikai és svéd tudósoknak állatkísérletben sikerült agyszövetet átültetniük. A stockholmi Karolinska intézetben végzett kísérlet során egy kísérleti patkány agyának megbetegedett szöveteit egy másik állat agyának egészséges szöveteivel cserélték ki. A kísérleti patkány agyának meghatározott részét oly módon roncsolták el. hogy az állat csak körben tudott futni. Ezután a sérült agyrészt egy patkányembrió egészséges agyszöveteivel cserélték ki. A kísérleti patkány magatartása két hónappal később normá lissá vált. A kutatók véleménye szerint a siker az átültetett agyszövetben képződött dopa min vegyületre vezethető vissza. Ennek az anyagnak a hiánya váltja ki a Parkinson-be tegség kórképét. Egyes kutatók nagyszerű eredménynek tartják, mások fenntartással fogadják az érdekes kísérletről beszámoló híreket. Teljességgel bizonyos, hogy embereken a közéljövöben még nem lehet ilyen beavatkozást végezni. A kísérleteket most majmokkal folytatják. 18