A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

A Csemadok életéből Az énekkar fellépésén kötélidegzetű karmesterek életét is. A mu­zsikusok pedig tudvalevően érzékeny ideg­zetüek. Szinte ajándékként kapta szervezetünk három éve a Gömörböl idenösült egykori adystát. Kozsár Miklóst, aki addig a prágai diákokat „táncoltatta" sikeresen, ma pedig a kaposi fiatalok közkedvelt Mikije. Ideérkezé­se után egyetlen napot sem tétlenkedve ajánlotta fel tudását, és mi kapva kaptunk az alkalmon. Azóta a Komócsa néven alakult táncegyüttes jónéhányszor dobogtatta meg a város és környéke színpadjának és a nézők sziveit. Az ízléstelenség határait sokszor túl­lépő, „modem táncoknak" álcázott férfiatlan vonaglások mellett — sőt egyre gyakrabban helyette — sikeresen tölti be az űrt, mely oly sokáig nyílt sebként tátongott a Kapós kör­nyéki megmozdulásokban, föllépéseken. A Valahol Nagykapos és Királyhelmec kö­zött ... A túrázók egyik csoportja. kerekezök műsorán: Lelesz, Bacska, Dobra és a két Tárkány. Este Bodrogköz és az Ung mente munkásmozgalmi hagyományait eleve­nítette fel Péter Imre és Palágyi János. A botyi táborbontás után Borsiba indultak a színvonalasan bétanitott és tüzes tempóval előadott táncok újból barátokat hódítanak a fiatalok köréből a népi táncok pártfogolásá­ra. És ami még idekívánkozik: nem magnófel­vétel kiséri a táncokat, hanem saját népi zenekara. A zenekar összehozása és gyako­roltatása talán a táncpróbákénál is gyötrőbb feladat, de végeredményben megéri, mert csak igy igazi a népi tánc, így válik harmoni­kus egésszé tánc és muzsika, ha mindkettő tiszta forrásból táplálkozva lép a néző elé. 1964 óta a nagykaposi rendezvények kö­zéppontjában az április 1-re eső Erdélyi János születésnap áll. Az utóbbi időben jtt is mellőztük a látványos ünnepi megemlékezé­seket ; helyettük mindig valamilyen témakör­höz kapcsolódva rendezzük meg az Erdélyi János Napokat. Néhány téma Ízelítőként az utóbbi évtized programjából: ismerkedés vá­rosunk múltjával, jelenével; ismerkedés vá­túrázók, innen pedig újra Kassa — azaz So­modi — felé fordították a kormányt, hogy a csákányi tavak mellett töltsenek egy éjszakát. Vasárnap reggel pedig a nyári művelődési tábor, Somodi felé kerekeztek, hogy a délutáni rosunk és környéke képzőművészeivel; is­merkedés a Madách Kiadó könyveivel; talál­kozók a környékünkről származó írókkal stb. Az idén szinte kínálkozott a legaktuálisabb téma, — mi is Bartók Bélára emlékeztünk születésének 100. évfordulóján. Kell-e mél­tóbb megemlékezés a népdalgyűjtés magyar úttörőjének születésnapján, mint a világhírű­vé lett népdalgyűjtö ünneplése ürügyén megszólaltatni négy énekkart, zongorajáté­kosokat, szólóénekeseket, szavalókat Erdélyi János egykori iskolájától mintegy száz lépés­nyire ? A művelődési klub az újfajta kulturális tevékenység szervezője, megtestesítője. A klub élén is műszaki ember áll, Fuksz Sándor elektromérnök személyében. A klubtalálko­zók témája széles skálájú: a nyelvmüvelés. régészet kérdéseitől a környezetvédelem, üzemi demokrácia, egészségvédelem kérdé­sekig számos olyan problémát vetettek fel a találkozók, amelyek ügyesen kimozdították a CSEMADOK-munka érdeklődési körét a szű­kös humán szférából. A művelődési klub fórumain megszólaltak már közéleti funkci­onáriusok, közgazdászok, mérnökök, orvo­sok, költök és írók. A hazai előadók közül a legnagyobb érdeklődés Jakab Istvánnak, a Komensky Egyetem tanárának anyanyelvünk védelméről tartott előadását kisérte. Szívesen jönnek hozzánk magyarországi vendégek is; néprajzosok, versmondók, éne­kesek, a Sebő-együttes szerepeltek az utób­bi években városunkban. A szines és tartal­mas rendezvények sorából kiemelkedett a tudós László Gyula régésznek és művészet­történésznek tavalyelőtti látogatása. A kettős honfoglalásról tartott lebilincselő előadása mindmáig beszédtéma az akkori résztvevők körében. Az idén Szathmáry István, a buda­pesti ELTE jeles nyelvésze „Nyelvünk fejlődé­se a Halotti Beszédtől A magyar nyelv értel­mező szótáráig" címmel tartott igen érdekes előadást. Ragyogó és felejthetetlen órákat nyújtanak a tudósokkal, szakmájukat értő és szenvedé­lyesen terjesztő emberekkel való találkozá­megnyitó előtt — mint ahogy azt eddig is tették — megvessék a művelődési tábor alap­ját A kerékpártúra résztvevőivel találkozva és beszélgetve, egyértelműen az a kép alakult ki bennem, hogy az ide összesereglett fiatalok igényük a közösségi munkát, a közösségi életet, s ami a legfontosabb: ezt képesek is megteremteni a táborban. Persze ennek felis­meréséhez nem kell valami külön adottság. Egyszerűen csak ott ke/l tenni közöttük, élni az életüket, ezt a szikrázó tábori életet, amely nélkülözi a megszokott — sajnos, már meg­szokott! — mindennapi hajszát, idegeskedést, kapkodást. Lassúbb, csendesebb (de nem csendes) itt az étet. több olyan dologra lehet figyelni, ami mellett máskor csak elsuhanunk; legyen az virág, fű, fa, madár, épület, fejfa. vagy néhány dallam, szépen formált, ízes mondat... 5 ilyenkor az se számit, ha har­minc fokos a hőség, ha a biciklikerekek alatt besüpped a megolvadt aszfalt, s az se, ha mindjárt az első túra alkalmával — ahogy az egyik túrázó mondta „sikerült bőrig ázni..." Nagyon tetszett nekem ez a tábori élet. a célirányos munka, s ha tizen- vagy huszoné­ves volnék, vennék egy „bicajt" és beállnék közéjük — akár utolsónak is... GÁL SÁNDOR (Kolár Péter felvételei) sok. Ám a CSEMADOK munkájában a leg­gyümölcsözőbb az öntevékenység követke­zetes megvalósítása. Művelődési klubunk­ban is azok voltak a legtermékenyebb órák, amikor egymás közt vitáztunk környezetvé­delemről, üzemi demokráciáról, a kisvárosi életmódról, pontosabban: életformáról, ok­tatásunk problémáiról, városunk közművelő­déséről és egyebekről. Érv érv mellett és ellen, mint gyors iramú patak medrében az egymáshoz verődő kavicsok, úgy formálód­nak, csiszolódnak és világosodnak az emberi gondolatok is az őszinte és jókedvvel folyta­tott viták hevében. Ezért tartjuk fontosnak e meghitt találkozásokat, amelyek teret, báto­rítást és új tájékozódási lehetőségeket kínál­nak a résztvevőknek. A tagság összetartását a jól bevált moz­galmi munka tapasztalatai alapján végezzük. Minden vezetőségi tag egyidejűleg valamely utcának, intézetnék esetleg lakótelepi kör­zetnek a bizalmija is. A tagsággal való érint­kezés tehát a bizalmiak ill. vezetőségi tagok révén történik. Ezt tartjuk a legeredménye­sebb, legcélravezetőbb módszernek. Vannak persze buktatói is módszerünknek; ha pl. meglazul egy láncszem, meglazul a vezető­ség és az illető körzet kontaktusa is. Ezért kell évente olykor 3—4 embert is cserélnünk a vezetésben, hogy kiegészüljön a lánc, hely­reálljon a vezetés és a tagság kapcsolata. ' A XIII. országos körgyűlésre készülve meg­fontolandó problémaként tárjuk a CSEMA­DOK-szervezetek elé abbéli gondunkat, hogy érzésünk szerint még mindig eléggé terheli tevékenységünket a spontaneitás, a „táncolj, dalolj, színészkedj, ahogy tudsz" régebben belénk rögződött megszokás. Mi „hozzáértő, dolgozó nép okos gyüleke­zetévé" óhajtanánk változtatni tagságunkat, szervezeteinket, s ilyenekben „hányni-vetni meg száz bajunk". Ezt viszont csak minősé­gileg sokkal jobb munkával, dolgozókkal ér­hetjük el — mi is, ti is — mindnyájan. GÉCZI LAJOS /Kissi István felvételei) RÖVIDEN • A CSEMADOK losonci (Lucenec) járási bizottsága, a losonci járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályával és a CSEMADOK vilkei helyi szervezetével karöltve Vilkén au­gusztus 16-án rendezte meg a XX. járási dal- és táncünnepélyt. A CSKP megalakulá­sának a 60. évfordulója jegyében szervezett műsor keretében neves hazai és külföldi együttesek léptek fel. • A CSEMADOK Központi Bizottságának munkaterve kiemelten fontos szerepet tulaj­donit a munkásmozgalom-történeti hagya­ték ápolásának. A rozsnyói (Rozrtava) járás­ban a CSEMADOK szervei és "szervezetei a hetvenes évek elejétől végzik tervszerűen és rendszeresen a munkásmozgalom-történeti emlékek gyűjtését. A CSEMADOK járási hon­ismereti bizottsága összeállította a járás ma­gyar nemzetiségű vöröskatonáinak, partizán­jainak és a második világháború idején a járás területéről a koncentrációs táborokba hurcolt kommunistáknak és antifasisztáknak a névsorát; a veterán kommunistákról élet­rajzokat készített; feldolgozta a Magyar- és a Szlovák Tanácsköztársaságnak a rozsnyói járással kapcsolatos történetét; évente kiad­ja a történelmi eseménynaptárt. 7

Next

/
Thumbnails
Contents