A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

A Csemadok életéből Az énekkar fellépésén kötélidegzetű karmesterek életét is. A muzsikusok pedig tudvalevően érzékeny idegzetüek. Szinte ajándékként kapta szervezetünk három éve a Gömörböl idenösült egykori adystát. Kozsár Miklóst, aki addig a prágai diákokat „táncoltatta" sikeresen, ma pedig a kaposi fiatalok közkedvelt Mikije. Ideérkezése után egyetlen napot sem tétlenkedve ajánlotta fel tudását, és mi kapva kaptunk az alkalmon. Azóta a Komócsa néven alakult táncegyüttes jónéhányszor dobogtatta meg a város és környéke színpadjának és a nézők sziveit. Az ízléstelenség határait sokszor túllépő, „modem táncoknak" álcázott férfiatlan vonaglások mellett — sőt egyre gyakrabban helyette — sikeresen tölti be az űrt, mely oly sokáig nyílt sebként tátongott a Kapós környéki megmozdulásokban, föllépéseken. A Valahol Nagykapos és Királyhelmec között ... A túrázók egyik csoportja. kerekezök műsorán: Lelesz, Bacska, Dobra és a két Tárkány. Este Bodrogköz és az Ung mente munkásmozgalmi hagyományait elevenítette fel Péter Imre és Palágyi János. A botyi táborbontás után Borsiba indultak a színvonalasan bétanitott és tüzes tempóval előadott táncok újból barátokat hódítanak a fiatalok köréből a népi táncok pártfogolására. És ami még idekívánkozik: nem magnófelvétel kiséri a táncokat, hanem saját népi zenekara. A zenekar összehozása és gyakoroltatása talán a táncpróbákénál is gyötrőbb feladat, de végeredményben megéri, mert csak igy igazi a népi tánc, így válik harmonikus egésszé tánc és muzsika, ha mindkettő tiszta forrásból táplálkozva lép a néző elé. 1964 óta a nagykaposi rendezvények középpontjában az április 1-re eső Erdélyi János születésnap áll. Az utóbbi időben jtt is mellőztük a látványos ünnepi megemlékezéseket ; helyettük mindig valamilyen témakörhöz kapcsolódva rendezzük meg az Erdélyi János Napokat. Néhány téma Ízelítőként az utóbbi évtized programjából: ismerkedés városunk múltjával, jelenével; ismerkedés vátúrázók, innen pedig újra Kassa — azaz Somodi — felé fordították a kormányt, hogy a csákányi tavak mellett töltsenek egy éjszakát. Vasárnap reggel pedig a nyári művelődési tábor, Somodi felé kerekeztek, hogy a délutáni rosunk és környéke képzőművészeivel; ismerkedés a Madách Kiadó könyveivel; találkozók a környékünkről származó írókkal stb. Az idén szinte kínálkozott a legaktuálisabb téma, — mi is Bartók Bélára emlékeztünk születésének 100. évfordulóján. Kell-e méltóbb megemlékezés a népdalgyűjtés magyar úttörőjének születésnapján, mint a világhírűvé lett népdalgyűjtö ünneplése ürügyén megszólaltatni négy énekkart, zongorajátékosokat, szólóénekeseket, szavalókat Erdélyi János egykori iskolájától mintegy száz lépésnyire ? A művelődési klub az újfajta kulturális tevékenység szervezője, megtestesítője. A klub élén is műszaki ember áll, Fuksz Sándor elektromérnök személyében. A klubtalálkozók témája széles skálájú: a nyelvmüvelés. régészet kérdéseitől a környezetvédelem, üzemi demokrácia, egészségvédelem kérdésekig számos olyan problémát vetettek fel a találkozók, amelyek ügyesen kimozdították a CSEMADOK-munka érdeklődési körét a szűkös humán szférából. A művelődési klub fórumain megszólaltak már közéleti funkcionáriusok, közgazdászok, mérnökök, orvosok, költök és írók. A hazai előadók közül a legnagyobb érdeklődés Jakab Istvánnak, a Komensky Egyetem tanárának anyanyelvünk védelméről tartott előadását kisérte. Szívesen jönnek hozzánk magyarországi vendégek is; néprajzosok, versmondók, énekesek, a Sebő-együttes szerepeltek az utóbbi években városunkban. A szines és tartalmas rendezvények sorából kiemelkedett a tudós László Gyula régésznek és művészettörténésznek tavalyelőtti látogatása. A kettős honfoglalásról tartott lebilincselő előadása mindmáig beszédtéma az akkori résztvevők körében. Az idén Szathmáry István, a budapesti ELTE jeles nyelvésze „Nyelvünk fejlődése a Halotti Beszédtől A magyar nyelv értelmező szótáráig" címmel tartott igen érdekes előadást. Ragyogó és felejthetetlen órákat nyújtanak a tudósokkal, szakmájukat értő és szenvedélyesen terjesztő emberekkel való találkozámegnyitó előtt — mint ahogy azt eddig is tették — megvessék a művelődési tábor alapját A kerékpártúra résztvevőivel találkozva és beszélgetve, egyértelműen az a kép alakult ki bennem, hogy az ide összesereglett fiatalok igényük a közösségi munkát, a közösségi életet, s ami a legfontosabb: ezt képesek is megteremteni a táborban. Persze ennek felismeréséhez nem kell valami külön adottság. Egyszerűen csak ott ke/l tenni közöttük, élni az életüket, ezt a szikrázó tábori életet, amely nélkülözi a megszokott — sajnos, már megszokott! — mindennapi hajszát, idegeskedést, kapkodást. Lassúbb, csendesebb (de nem csendes) itt az étet. több olyan dologra lehet figyelni, ami mellett máskor csak elsuhanunk; legyen az virág, fű, fa, madár, épület, fejfa. vagy néhány dallam, szépen formált, ízes mondat... 5 ilyenkor az se számit, ha harminc fokos a hőség, ha a biciklikerekek alatt besüpped a megolvadt aszfalt, s az se, ha mindjárt az első túra alkalmával — ahogy az egyik túrázó mondta „sikerült bőrig ázni..." Nagyon tetszett nekem ez a tábori élet. a célirányos munka, s ha tizen- vagy huszonéves volnék, vennék egy „bicajt" és beállnék közéjük — akár utolsónak is... GÁL SÁNDOR (Kolár Péter felvételei) sok. Ám a CSEMADOK munkájában a leggyümölcsözőbb az öntevékenység következetes megvalósítása. Művelődési klubunkban is azok voltak a legtermékenyebb órák, amikor egymás közt vitáztunk környezetvédelemről, üzemi demokráciáról, a kisvárosi életmódról, pontosabban: életformáról, oktatásunk problémáiról, városunk közművelődéséről és egyebekről. Érv érv mellett és ellen, mint gyors iramú patak medrében az egymáshoz verődő kavicsok, úgy formálódnak, csiszolódnak és világosodnak az emberi gondolatok is az őszinte és jókedvvel folytatott viták hevében. Ezért tartjuk fontosnak e meghitt találkozásokat, amelyek teret, bátorítást és új tájékozódási lehetőségeket kínálnak a résztvevőknek. A tagság összetartását a jól bevált mozgalmi munka tapasztalatai alapján végezzük. Minden vezetőségi tag egyidejűleg valamely utcának, intézetnék esetleg lakótelepi körzetnek a bizalmija is. A tagsággal való érintkezés tehát a bizalmiak ill. vezetőségi tagok révén történik. Ezt tartjuk a legeredményesebb, legcélravezetőbb módszernek. Vannak persze buktatói is módszerünknek; ha pl. meglazul egy láncszem, meglazul a vezetőség és az illető körzet kontaktusa is. Ezért kell évente olykor 3—4 embert is cserélnünk a vezetésben, hogy kiegészüljön a lánc, helyreálljon a vezetés és a tagság kapcsolata. ' A XIII. országos körgyűlésre készülve megfontolandó problémaként tárjuk a CSEMADOK-szervezetek elé abbéli gondunkat, hogy érzésünk szerint még mindig eléggé terheli tevékenységünket a spontaneitás, a „táncolj, dalolj, színészkedj, ahogy tudsz" régebben belénk rögződött megszokás. Mi „hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetévé" óhajtanánk változtatni tagságunkat, szervezeteinket, s ilyenekben „hányni-vetni meg száz bajunk". Ezt viszont csak minőségileg sokkal jobb munkával, dolgozókkal érhetjük el — mi is, ti is — mindnyájan. GÉCZI LAJOS /Kissi István felvételei) RÖVIDEN • A CSEMADOK losonci (Lucenec) járási bizottsága, a losonci járási nemzeti bizottság kulturális szakosztályával és a CSEMADOK vilkei helyi szervezetével karöltve Vilkén augusztus 16-án rendezte meg a XX. járási dal- és táncünnepélyt. A CSKP megalakulásának a 60. évfordulója jegyében szervezett műsor keretében neves hazai és külföldi együttesek léptek fel. • A CSEMADOK Központi Bizottságának munkaterve kiemelten fontos szerepet tulajdonit a munkásmozgalom-történeti hagyaték ápolásának. A rozsnyói (Rozrtava) járásban a CSEMADOK szervei és "szervezetei a hetvenes évek elejétől végzik tervszerűen és rendszeresen a munkásmozgalom-történeti emlékek gyűjtését. A CSEMADOK járási honismereti bizottsága összeállította a járás magyar nemzetiségű vöröskatonáinak, partizánjainak és a második világháború idején a járás területéről a koncentrációs táborokba hurcolt kommunistáknak és antifasisztáknak a névsorát; a veterán kommunistákról életrajzokat készített; feldolgozta a Magyar- és a Szlovák Tanácsköztársaságnak a rozsnyói járással kapcsolatos történetét; évente kiadja a történelmi eseménynaptárt. 7