A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-22 / 34. szám

Róbert szakács receptjei Ürütekercs kelkáposztával Hozzávalók: 60 dkg ürücomb, 4 db tojás, 25 dkg füstölt szalonna, 3 gerezd fokhagy ma, 5 evőkanál olaj, só, bors, 1 kg kelkáposzta, 3 db burgonya, 2 fej vöröshagyma, 3 kanál simaliszt, majoránna. Készítése: a húst vékony szeletekre felvág juk, kiveregetjük, sózzuk, borsozzuk és szétnyomott fokhagymával megkenjük, állni hagyjuk. Utána a hússzeletek mindegyikére vékony szalonna réteget és főtt tojást teszünk, összegöngyöljük, cérnával átkötjük, tűzálló tálra, egymás mellé rakjuk, olajat és vizet öntünk alá és fedő alatt kb. 1 órát sütjük. Szokásos módon kelkáposztát készítünk. A megmaradt szalonnát apró kockákra vágva kisütjük, a megsült húsra öntve tálaljuk. kelkáposztát adunk hozzá. E HETI AJÁNLATUNK: Kallódó, páratlan kesztyű a legtöbb háztartásban akad. Pillanatok alatt szerszámtartó varázsolható belőle, ha a kézfej részét félkörszerüen kivágjuk. A fennmaradó egyenes darab, visszahajtva, a kesztyű tenyérrészéhez hozzáölt ve tartó lesz, amibe bebújtatható a nadrágszíj A cserepes dísznövények földjéből az állati kártevők nagyon egyszerű módszerrel eltávolíthatók: a földből el kell távolítani a levegőt. Levegő nélkül ugyanis az állati kártevők nem élhetnek. A módszer a következő: a cserepes növényeket helyezze egy nagyobb edénybe és mindaddig öntözze a fertőzött földet, amíg a színe fölött legalább körülbelül egy centiméteres vízréteg jelenik meg. Ha a földben vannak állati kártevők, a levegő hianya miatt kijönnek a felszínen levő vízbe. Innen már egy evőkanállal egyszerűen eltávolíthatók. A müveletet egy hónapon belül meg kell ismételni. Tessék jól odafigyelni, mert a kártevők hajszálvékonyak és egészen „áttetszöek" is lehetnek! Igy nem kell átültetni a növényt, nem kell mérges vegyi anyagokkal elpusztítani a föld hasznos gombáit és baktériumait. Ezek a parányi rovarok azért károsak, mert tönkreteszik a cserepes virág táplálkozó szerveit, a hajszálgyökereket, s a növény ezek hiányában nem veheti fel a földből az életéhez szükséges vizet, oxigént és ásványi sókat. A gilisztaféle férgek és más káros rovarok megjelenésének megelőzése érdekében mindig steril földet használjanak a cserepes növény átültetésekor. KÖRÖM-KOZMETIKA A köröm a kéz dísze. Esztétikailag akkor szép, ha fényes, sima, áttetsző, szabályosan ívelt, a körömágy fölötti holdacska fehérrózsaszín árnyalatú és a szabadon álló lemez tompán fehéres színű. A szép köröm azonban mindennapi ápolást igényel. Szenteljünk erre naponta tíz percet, és tartsuk szem előtt az alábbi dolgokat: Minden kézmosás után kezünket töröljük jó szárazra és dörzsöljük be jó minőségű kézápoló krémmel: külön-külön minden ujjat, az ujjhegytől a csukló irányába. * Minden kéztörléskor a körömház feletti bőrt a frottírtörülközővel nyomkodjuk vissza. Komolyabb házimunkák végezése előtt húzzunk fel gumikesztyűt. Bár kezdetben szokatlan lesz viselete, aránylag gyorsan megszokuk majd. Az esetleges nikotinflekkeket kétszázalékos hidrogén-peroxiddal lehet eltávolítani. Ha a kéz durva hatású, hetente egyszer meleg bogyóolajban fürdessük meg. A körömlakkot hetente legfeljebb csak kétszer távolítsuk el. Ha ezt gyakrabban tesszük, a körömlap túlságosan kiszárad és elkezd töredezni. A formázást hetente egyszer reszeléssel végezzük, kézmosás előtt, tehát amikor a körmök merevek. Ha vágásra is szükség van, azt áztatás után végezzük, amikor a köröm megpuhult és könnyen formálható. A bőrt nem kell körülvágni, csak visszatolni! A köröm formáját a lakkozással lehet „alakítani", javítani, mégpedig úgy, hogy nem kenjük be a körmöt teljes egészében, hanem a széleken keskeny sávot fedetlenül hagyunk. Ez hosszúkás hatást kelt. OTTHONBÓL A KÖZÖSSÉG FELÉ Sok szülő él abban a tévhitben, hogy az óvoda csupán a dolgozó nők, családok kisegítésére hivatott intézmény. Nem mindenki gondol arra, milyen fontos nevelési küldetést tölt be az óvoda a gyermek iskolába való fölkészítésében. Megtanítja az alapvető esztétikai és higiéniai követelmények betartására, az öltözködéstől, cipőfüzéstől kezdve az egészségügyi szokások elsajátításáig, kézügyességre, rendszerességre — a közösségi élet alapjaira. A gyermek az óvodában kezd fogalmat alkotni környezetéről, családjáról. az otthonán kívüli világról. Szókincse, hallása fejlődik, megismeri a természetet. az évszakok változásait, az emberi munka értékét, az emberi magatartás, a kölcsönösség feltételei közepette a segítőkészséget, az őszinteséget, a bátorságot, a szorgalmat, a barátságot, a közös- és magántulajdon tiszteletét. Itt kapja az első leckét a szülő iránti szeretetből, tiszteletből, az alkotó tevékenység öröméből, a versmondás sikeréből, itt tanul meg közösen dolgozni, együtt játszani a többiekkel, itt tanul meg különbséget tenni az otthon és a közösség között. Az a gyerek, aki kiegyensúlyozott családban nő fel. tudja, hogy más az otthon és más az óvoda. Az egyik nem helyettesíti a másikat. Ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, mindkettőre szüksége van az iskola mai követelményeivel megbirkózni akaró gyereknek. Nem okoz gondot az osztályközösségbe illeszkedés, a napközis ebéd annak a kisfiúnak, kislánynak, akit a szülők és az óvoda együtt készített fel az iskolára. Kontár Gyula felvétele 21