A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-22 / 34. szám

A Csemadok életéből A fáklyának nem szabad kialudni hogy itt, a galántai járásban használták őket, de ez minden. Vagyis semmi. A begyűjtött anyag a szakember számára is tartogat meg­lepetéseket. Az összehasonlító vizsgálat hoz eredményt, akkor kezdenek „mesélni" a régi cserepek. Felvillan előttem a kép, amint Mária a kiállítási teremben kézbe vett egy fazekat, úgy magyarázta: — Ennek letörött az egyik füle, nyomban megdrótoztatták, nehogy tovább repedjen. Lehet, hogy már nem főztek benne, de élelmiszertárolásra így is jó volt. Különben is nehéz szigorú határt szabni a főző, tálaló és tároló edények között. A funkciók olykor fedik egymást. Az élet megkövetelte az edé­nyek épségének megóvását. Némelyiket, például a korsókat, még újkorukban dróthá­lóval vették körül, hogy koccanás esetén ne essen szét rögtön. A galántai Járási Honismereti Múzeum kerámiagyüjteménye — mintegy 650—700 darab — igen jó alkalmat kínál a használati népi kerámia funkció és származás szerinti összehasonlítására, rendszerezésére. A tartalmilag gazdag, kivitelezésében szép kiállítás jó példája a muzeológusok összefogásának. A falon elhelyezett hatal­mas fotókat a komáromiak készítették, a katalógus szemléltető képeit pedig a duna­szerdahelyiek (Dunajská Streda). Segítőkész ember Galántán is akadt. A járási kulturális felügyelő az első kérő szóra magára vállalta a cserépedény vándorlásának útját szemlélte­tő hatalmas térkép elkészítését. — Hiányolom a feliratokat. Magyarázat nélkül a „titkokra" nem jön rá a szemlélő — fordultam Szanyi Máriához. — Mindent a szemnek, semmit a szájnak, elv szerint állítottam össze az anyagot. A katalógust elolvashatják előre, vagy utólag a látogatók. Aki nem szeret olvasni, azt a it, lemarad, és arra is képtelenné válik, hogy az újat megértse és alkalmazni tudja. Helytelen az az esetenként itt-ott hallható nézet, hogy az automatizálás tökéletesítése és egyre nagyobb mértékben történő alka­mazása feleslegessé teszi a szakképzettsé­get, és az egyre nagyobb technikai művelt­séget. A polgári eredetű „tétel" fordítva igaz. Mint ahogy az automatizálás nem a munkát teszi feleslegessé, hanem a munka új, maga­sabb formáját jelenti, úgy az automatizálás révén nem szükségtelenné, hanem nélkülöz­hetetlenné válik mind a szakképzettség, mind az egyre nagyobb technikai műveltség. Az a tény például hogy vannak gépek, amelyek már „gondolkodni" is képesek, nem azt jelenti, hogy az embereknek felesleges gondolkodni, hanem azt^hogy az ilyen gépe­ket kezelő embereknek fokozottabb mérték­ben szükséges gondolkodniuk. Az emberi agy és az emberi kéz teremtette meg a mechanikus agyat és a mechanikus kezet, de a mechanikus kéz révén az emberi agynak és az emberi kéznek is fejlődnie kell. Fontos azt is tudatosítani, hogy a művelt­ség fogalma és jellege koronként változik. Ma például a polgári értelemben vett mű­veltségnorma már elavult. Még nem is olyan régen azt tartották műveltnek, aki tudott latinul, gyakran használt idegen szavakat, és gyakran idézte a görög és a latin klassziku­sokat. Ma egészen más a müveit emberről alkotott felfogásunk. Szocialista értelemben művelt embernek azt tartjuk, aki hordozza az emberi kultúra szintézisének fö elemeit, aki lektorunk, a tárlatvezetőnk, Kürtössy Teréz kíséri végig a kiállításon. Szerencsénk van, személyében olyan embert találtunk, aki na­gyon jól tud alkalmazkodni a vendéghez. Ha csak csendes szemlélődésre vágyik az illető, akkor ö is türelmesen, csendben kíséri végig, ha felvilágosítást kér, pontos adatokat tud közölni. A Népi kerámia kiállítás mellett még na­gyon szép szecessziós bútorokat és órákat is láthat a látogató. Nekem, külön megengedték, hogy a még feldolgozásra váró tárgyak között is szétnézzek. Ján Sokol, a múzeum igazgatója különös büszkeséggel mutatott egy kerékpárt. Ez a mestermű ab­ból az időből származik, amikor még a ma­gyar ember nem döntötte el, hogy biciklinek, velocipédnek vagy kerékpárnak nevezze-e a kétkerekű jármüvet. Kerekei, kormánya s váza vasabroncsokkal megerősített fából ke­szült. Az igazgató nem tudta megmondani a készítő nevét. Ö Felsőszeliben ( Homé Sali­by), Glavanic Ludovit házának padlásán ta­lálta. E nyomon elindulva. Kontár Annától, a nemzeti bizottság dolgozójától megtudtam, hogy Glavanic Ludovit felesége a rég elhunyt Szalay Ignác kovácsmesternek az unokája. A járás feltehetőleg legöregebb kerékpárját Szalay Ignác kovácsmester készítette Felső­szeliben. Az elkövetkező napokban költözködik a múzeum. Vagyis iroda- és raktárhelyiségként szolgáló első emeleti szobáit kiüríti, egy emelettel feljebb, a padlástérbe költözteti. A megüresedő termek újabb kiállítások rende­zését teszik majd lehetővé. Meg kell ismer­nünk a múltat, hogy méltó életünk legyen a jelenben. A csendes kastély így szolgálja a zajos életet. FISTER MAGDA korszerű ismeretanyaggal rendelkezik. A sokoldalúság természetesen nem csupán az ismeretek bőségét jelenti. Az, ha valaki sok ismerettel rendelkezik, még nem jelenti azt is. hogy sokoldalú és korszerűen képzett. Elsősorban azért, mert ma már nemcsak a technika és a természettudomány, hanem igen sok vonatkozásban a technika és az esztétika, vagy a közgazdaság és a művészet is feltételezi és kiegészíti egymást. Ebből következik, hogy müveit és igazi szakember csak az lehet, aki alaposan ismeri a részterü­letet (a szakmáját), de emellett jártas mun­kája rokonterületein, és általánosan képzett. A szocialista műveltség tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egyes műveltségi terüle­tek nem egymás mellett vagy egymásnak alárendelten állnak a műveltségben, hanem egymással kölcsönhatásban, szoros össze­függésben. A tudományos-műszaki fejlődés feladata­inak a teljesítése olyan munkásokat és szö­vetkezeti tagokat igényel, akik alaposan is­merik üzemük, szövetkezetük problémáit, nagyobb összefüggéseiben látják munkáju­kat, magabiztosan és hozzáértőén nyilvání­tanak véleményt. A népművelésnek, az isko­lán kívüli képzésnek, a CSEMADOK egész tevékenységének igen nagy szerepe lehet és van abban, hogy az említett igényt kielégít­sük, hogy a közművelődés egyre színvonala­sabbá váljék, hogy széles körben kibonta­kozzék és meghonosodjon az újtípusú kö­zösségi forma, az értelmes, harmonikus élet. BALÁZS BÉLA Csábon (Cebovce) CSEMADOK helyi szerve­zet megalakulása fordulópontot jelentett a község életében. Fellendült, virágzásnak in­dult a kulturális munka. Ebben Zatyko Fe­rencnek, Celeng Istvánnak és Balla Istvánnak oroszlánrésze volt. Színdarabokat, esztrád­müsorokat mutattak be sikerrel. Megalakult a tánccsoport is, amely főleg helyi népszoká­sok felelevenítését, bemutatását vállalta. Igye­kezetük nagy elismerését jelentette, hogy Gombaszögön szerepelhettek. Igen. akkor volt akarat és lelkesedés. De ahogy mondani szokták, ha valaki felér a csúcsra, onnan már csak lefelé mehet. Egyéb okok is közrejátszottak a kulturális munka hanyatlásában. A Jednota fogyasztási szö­vetkezet raktárnak foglalta le a kultúrházat. Aztán 1964-ben megint kedvezően alakult minden. A CSEMADOK járási bizottsága és a járási népművelési központ, valamint Filip Visszapillantás A CSEMADOK kürti (Strekov) helyi szervezete több mint harmincéves múltra tekint vissza. S aki leginkább visszatekinthet a megtett útra, az Dornai György. Több mint harminc éve tagja a CSEMADOK helyi szer­vezetének, s negyed százada titká­ra. Hogy a munkáját mennyire jól végezte, arról a kitüntetések és az elismerő oklevelek beszélnek. Ta­valy tavasztól télig sok gonddal járó akciót kellett szerveznie, de Dornai György nem sajnálja a fáradságot. A múlt év elején Simonyi Lajos festő­nek volt kiállítása. Sokan megtekin­tették képeit. Több munkája gazdá­ra is talált. Majd író-olvasó találko­zó következett Ordódy Katalinnal. Az éneklőcsoport zselizi (Zeliezov­ce) szereplése szintén esemény­számba ment. Akárcsak a szögyéni (Svodín) akácosban megrendezett József hnb-elnök jóvoltából nagyszabású szüreti ünnepélyt rendeztek Csábon. A hat­vanas évek közepén kezdte meg munkáját az enekkar is. Vezetője Tóth András. Aztán megint hullámvölgy következett. Ez egészen 1978-ig tartott. Akkor a CSEMA­DOK helyi szervezete és a SZISZ közösen megalakította Szőlőskert néven a tánccso­portot. Az első táncokat a füleki (Filakovo) Takács János tanította be. Csala László pedagógus a CSEMADOK helyi szervezet elnöke: Ahhoz, hogy folyama­tosan végezhessük munkánkat, szükség len­ne egy kultúrházra. Végezetül azt kívánom, hogy a CSEMADOK és a SZISZ helyi szerve­zet tagjai továbbra is munkálkodjanak együtt a falu kulturális életének felvirágoztatásán. A fáklyának nem szabad kialudni. GYÖRGY FERENC dalos délután. A CSEMADOK helyi szervezet évzáró taggyűlésén tehát volt miről beszámolnia Kasnyik Imr^ elnöknek, aki méltatta az éneklő­csoport sikeres szereplését. Az év utolsó hónapjában Mács József író­val találkozott a falu lakossága. Szép számú közönség jelent meg a találkozón, s rendkívül tartalmasak voltak a felszólalások. Az író sok könyvét dedikálta az olvasók örö­mére. Szinte már hagyományos az ez év januárjában megrendezett „Batyusbál". A nótáskedvű asszo­nyok „Tiszta forrásból" címmel be­mutatták a közönségnek a liba­pásztorkodás játékait, amivel igen nagy sikert arattak. Anyalai Pepes Sándor népi zenekara szintén di­cséretet érdemel. Remekelt a „Ba­tyusbálon". Péti Fazekas Rozália 799

Next

/
Thumbnails
Contents