A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-01 / 31. szám

A Csemadok életéből benne a kelleténél: a humor vaskosabb. Szemérmetes Erzsók kacérabb, Fejenagy szenvedélyesebb mint Petőfinél. Ettől persze még lehetne jó előadást is csinálni, csak ügyelni kellene a mértéktartó adagolásra. Sajnos a színészek olykor annyira belelendültek a komédiázásba, hogy fel sem tűnt nekik: a közönség „nem veszi a lapot", s a látványosan előkészített poénok rendre rossz időben csattantak. Viszonylag nagy számú közönség — vagy 3000 ember — volt kíváncsi a Gravis együttes éjszakai koncertjére. A színvonalas rockmuzsikát játszó fiatalemberek méltán arattak mi tájainkon nincsenek jóhangú magyar táncdal- és nótaénekesek, olyanok például, akik két Melódia vagy Tavaszi szél... között hasztalan várnak fellépési lehetőségre? Őket vajon mikor láthatjuk már a csehszlovákiai magyar dolgozók országos kulturális ünnepélyén? A vasárnapi műsort egyébként a rozsnyói járás amatőr népművészeti csoportjainak bemutatója nyitotta meg. A különböző vidám népszokások felelevenítésével, a lendületes táncokkal jó hangulatot teremtettek a nézőtéren, ahol a korábbi évekhez képest sokkal többen voltak kíváncsiak rájuk. Délután a Dél-szlovákiai tájak című gálaműsort láthatta a közönség. A műsorban legjobb gyermekfolklór-csoportjaink: a szepsi Fehér Liliomszál, a gimesi Villö; legismertebb amatőr táncegyütteseink: a komáromi Hajós, a királyhelmeci Bodrogközi Népi Együttes, a diószegi Új Hajtás, a somorjai Csalló, a nagyidai llosvai, a szinai Rozmaring, a szepsi Bódva és a dunaszerdahelyi Csallóközi Dal- és Táncegyüttes léptek fel. Továbbá láthatta a közönség az V. Kodály-napok kórusversenyének győztesét, a Csermely kórust, a gesztei folklórcsoportot, a dunamocsi citerazenekart és éneklöcsoportot, valamint az előző nap nagy sikert aratott Bihari Táncegyüttest. LACZA TIHAMÉR (Prandl Sándor felvételei) EREPEK nagy sikert, s csak sajnálhatjuk, hogy vasárnap délután, a közel tizenötezres közönség előtt nem ők, hanem a kétségtelenül ismert nevü, de ezúttal gyenge teljesítményt nyújtó magyarországi Korál együttes zenészei léptek föl. A Korállal együtt szerepelt volna a műsorban Zalatnay Sarolta is, aki azonban nem tudott eljönni, ahogy az előző nap is elmaradt Csiri Edit és Horváth István nótaénekesek ugyancsak várva várt szereplése. Tudom, hogy a jónevü magyarországi művészek hírére olyanok is felkerekednek Gombaszögre, akik egyébként nem jöttek volna, s ez kétségtelenül többletbevételt jelent, de azért el kellene már gondolkodni azon is, vajon a NÉPRAJZOSOK TALÁLKOZÓJA Ezúttal Hódmezővásárhelyen rendezték meg a magyarországi országos háromnapos néprajzi találkozót. Pénteken kezdődött a Magyar Néprajzi Társaság Vándorgyűlése, s ezt a neves néprazjtudós, Kiss Lajos születésének 100. évfordulójára emlékezéssel kötötték egybe. A kétévenkénti Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtök immár X. országos találkozójára is itt került sor. A Kiss Lajos emlékülést a Petőfi Művelődési Központban tartották. Megnyitót dr. Csizmadia Sándorné, a városi tanács elnöke, valamint Tálasi István akadémikus, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke mondott. Méltatták Kiss Lajos egykori munkásságát, néprajzkutatói tevékenységét. Néprajzi munkásságának középpontjában a háziipari, kisipari és mezőgazdasági szegénység állt: a mindennapi életünket kitöltő tárgyak felöl közelitette meg őket. Kiss Lajos életpályája példaképül szolgálhat az utókor számára, ugyanis számos akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy eredményesen és önzetlenül tevékenykedhessen a magyar néprajzkutatás területén. Az emlékülés után a résztvevők megkoszorúzták Kiss Lajos Kossuth-díjas néprajztudós szülőházát Hódmezővásárhelyen. A Néprajzi Társaság Vándorgyűlésének tanácskozását képezte: „A tanya (szórványtelepülés) és a város parasztkultúrájának differenciáltsága." E fő témakört aztán szekciókban bontották részleteire. Ezeken a következő előadások hangzottak el: „Kultúra és differenciáltság, Szórványtelepülés változatok és életformák, A tanya a közelmúltban, jelene és jövője". E témakörön belül három-négy előadás hangzott el még, amelyeket hasonlo számú korreferátumok követtek. Az esti órákban népművészeti előadást rendeztek, ez is része volt a Kiss Lajos ünnepségeknek, a résztvevők megtekinthették a népi RÖVIDEN • A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége 37. ülését Rimaszombatban (Rimavská Sobota) tartotta meg. Az ülésen négy témakörrel foglalkozott. Értékelte, hogy a szövetség szervei és szervezetei hogyan dolgoznak a rimaszombati járásban; hogy milyen eredménnyel zárult a CSKP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából a szövetség tisztségviselői részére rendezett országos közművelődési szeminárium: hogyan sikerült a 6. Dunamenti Tavasz és a 18. Jókai-napok kulturális rendezvénysorozat. Negyedik napirendi pontként megtárgyalta és elfogadta a Sarló jubileuma alkalmából rendezendő szeminárium koncepciójára előterjesztett javaslatot. • A CSEMADOK nagybalogi (Velky Blh) helyi szervezete a helyi művelődési otthon és a járási múzeum szakembereinek segítségével a közelmúltban honismereti emlékszobát létesített. Az emlékszobában kifejező dokumentumok adnak képet a vidék munkásmozgalmának a történetéről. • A CSEMADOK helyi szervezeteiben nemcsak népművészeti együttesek, hanem küiparművészet; kocsik, szánok, szekerek; vásárhelyi népélet; tanya a vásárhelyi festészetben című kiállítást. A néprajzi találkozó másik, nem kevésbé fontos része, az Önkéntes Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtök X. országos találkozójának tanácskozása volt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Művelődési Minisztérium képviselőjének üdvözlő beszéde után itt is számos előadás hangzott el. Dr. Morvay Péter, az Önkéntes Néprajzi Gyűjtök Társaságának fáradhatatlan szervezője, elnöke mérlegelte az eddigi kilenc találkozó eredmenyeit, tanulságait, s javaslatot tett arra, hogyan tovább. Az önkéntes gyűjtők találkozóján elhangzott előadások hangsúlyozták, hogy a hivatásos és önkéntes néprajzosok együttműködésének lehetőségei kimeríthetetlenek, szükségesek és lényegesek. A népi kultúra értékeinek mentése közügy, akár tárgyi, szellemi vagy társadalmi vonatkozásúak ezek. Ezért szükséges a gyűjtőhálózat további bővítése s a gyűjtőmozgalom szükségszerűségének tudatosítása mindenkiben, aki egy kicsit is szívügyének tekinti a közművelődés népi kultúrával való kiegészítését. Nem hiába hangzott el a tanácskozás során többször is az a felhívás, hogy amit még összegyüjthetünk, azt tegyük meg minél előbb, mivel így is már a „huszonnegyedik órához" érkeztünk. A „vészharangkongatás" még inkább időszerű nemzetiségi néprajzkutatásunk esetében. A tanácskozásról ezúttal sem hiányoztak a külföldi magyar nemzetiség képviselői. D. VARGA LÁSZLÓ lönféle szakkörök is dolgoznak. Népszerűek a nyelvtanfolyamok is. A szövetség helyi szervezetei közül — a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség járási bizottságával karöltve—a tornaijai (Safárikovo) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) helyi szervezet tavaly orosz nyelvtanfolyamot rendezett. • A CSEMADOK-na* a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban működő 79 helyi szervezete tavaly 434 7 résztvevővel 737 vezetőségi és 9447 résztvevővel 210 tagsági ülést rendezett. A tagsági értekezletek alkalmából a legtöbb helyen ismeretterjesztő előadást tartottak és kulturális műsort mutattak be. A 118 alkalommal rendezett ismeretterjesztő előadáson összesen 7134-en vettek részt. Az említett időszakban a járás helyi szervezetei 543 új taggal gyarapodtak. A CSEMADOK járási bizottsága egyik fontos feladatának tekinti a sajtóterjesztést. Igyekezete eredményeképpen 1980-ban a Hétre 266, az Új Szóra 283 előfizetőt szereztek. • A CSEMADOK-nak a bratislavai városi bizottsága mellett működő helyi szervezetei közül a ligetfalusi, az oroszvári, a püspöki és az óvárosi helyi szervezet rendezett emlékmüsort a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteletére.