A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 5. szám

en Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter riportja a szakszervezetek új bratislavai székházáról NEUMANN JÁNOS: Erdei virtus VERES JÁNOS: Híres-neves gömöri fürdő LACZA TIHAMÉR: Dosztojevszkij ZOLCZER JÁNOS: Csatahajó szobrokkal Az első oldalon riportkép a Bestseller az üzletfalon cimü Íráshoz. A címla­pon Gyökeres György, a 24. oldalon Bistika Valter felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334— 134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Ter­jeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföld­re szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII Nyomja a Vychodoslovenské tlaciar­ne, n. p., Kosice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfo­gad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Az étterem panaszkönyvében olvasható, szálkás betűkkel írt bejegyzés valóban tömör volt: „A sonkával tűzdelt rántott húst ma összesen négyszer rendeltem meg az önök éttermében!" Alatta pedig ott díszelgett az üzemvezető hasonlóképpen rövidre kerekített válasza: „Igazán örülünk, hogy szakácsunk nagyszerű főztje ennyire ízlett önnek." BGTSÉllÉR fiz üzierfflion •Szakállas anekdota, de mindenképpen találó. Mert a belkereskedelmi hálózat valamennyi üzletében, éttermében s üze­mi étkezdéjében található panasz- és kí­vánságkönyvekben rengeteg érdekes ol­vasnivaló akad. Őszinte, jogos panasz és rosszindulatú fenyítés. Mulatságos meg­jegyzés és elgondolkoztató javaslat. Elma­rasztaló, olykor csipkelődő szitkozódás és jóleső dicséret. A panaszkönyv ugyanis nemcsak közkézen forgó „bestseller", de egyben a pult mindkét oldalán zajló élet tükörképe is. Ezekbe az üzletfalakon füg­gő, mindenki számára bármikor felüthető „sikerkönyvekbe" országszerte egyre újabb és újabb bejegyzések kerülnek a pult előtt vagy mögött felcsattanó indula­tos megjegyzések izgalmának levezetése­képpen ... Fontos azonban megállapítani, hogy a panaszok többsége szóban, a hely­színen is elintézhető lett volna, persze, higgadtabb vérmérséklettel és tapintato­sabb, megértőbb tárgyalási készséggel. Panaszkönyvi vizsgálódásaim helyszíné­ül az ország második legnagyobb áruhá­zát: a bratislavai Priort választottam. Részben azért, mert a legforgalmasabb, legismertebb belkereskedelmi üzletköz­pontok egyike; részben pedig azért, mert ebben az áruházban — az alkalmazottak bérezését tekintve — minden eddiginél komolyabb szerephez jutottak a panasz­könyvek. Ha bebizonyosodik egy-egy pa­nasz jogossága, akkor a helytelen maga­tartást tanúsító elárusítótól háromtól hat hónapig terjedő időszakra megvonják a bevételből származó nyereségrészese­dést, ami a havi kereset tíz százalékát is jelentheti... Elöljáróban néhány adat: A bratislavai Priornak összesen harmincnégy önálló ke­reskedelmi egysége van, tehát ugyaneny­nyi panaszkönyv áll a vásárlók rendelke­zésére. Az elmúlt esztendő során ponto­san 221 bejegyzés került ezekbe a precíz nyilvántartás alá tartozó könyvekbe. A különböző észrevételek közül 47 bírálat bizonyult jogosnak, 89 jogtalannak; a töb­bi bejegyzés a kívánságok és dicséretek kategóriájába sorolható. Lássunk néhányat a panaszok közül! December huszonharmadikán az alábbi jelenet játszódott le az áruház lakástextil osztályának csomagolójában. A vevő, miután kifizette a néhány perc­cel korábban vásárolt paplan árát: „Ké­rem, karácsonyi papírba csomagolja ne­kem az árut, ajándéknak szánom ..." Az elárusítónő, miután egy haragos pil­lantást vetett a pult túlsó oldalára: „Csak fehér ívpapírban tudom adni. Különben is, hová jutnék, ha mindenkinek én készíte­ném el a karácsonyi csomagját!" Szóváltás, a szemben álló „felek" véré­ben emelkedő cukorszint, panaszkönyv, bejegyzés. Két nappal későbbi dátummal ott olvas­ható a részlegvezető véleménye: „A szó­ban forgó paplanhoz szükséges méretben valóban csupán sima, fehér ívpapír állt az elárusítónő rendelkezésére, ám ennek el­lenére pökhendi és rendreutasító kijelen­tését nem indokolja semmi. Ezért erélyes dorgálásban részesítettem őt, a sértett féltől pedig külön levélben kértünk elné­zést." Egy régebben történt eset viszont arról tanúskodik, hogy néha bizony nagyon ne­héz igazat tenni a panaszkönyvi bejegyzé­sek dolgában. A panaszos: ,A pénztárosnő összeszi­dott, mert állítása szerint félrelöktem és ő majdnem elesett. A valóságban csak két lépést tettem a sorban. Tudni szeretném, mit keres a pénztárosnő a várakozók kö­zött, miért nem blokkol a kasszában? Ráadásul szemtelen és goromba is volt velem, mert azzal vádolt, hogy nincsenek rendben az idegeim." A pénztárosnő: „Megjegyzésem csupán rosszul sikerült tréfa volt, amire a vevő szokatlanul ingerülten válaszolt. Nemcsak engem sértegetett, hanem a többi alkal­mazottat is." Egy szemtanú: „A pénztárosnő viselke­dése nem minősíthető gorombának." És most tessék választani az érvek, ellenérvek és a nézetek közül. A bejegyzés aligha igaz minden szavában, bár az eláru­sítónőnek is illett volna meggondolnia, vajon érdemes-e „élcet" mondania ... Mi­vel azonban egy üzletben mindig a vásárló az úr, a sértett fél kapott egy elnézést kérő levelet. A harmadik bejegyzés ismét frissebb keletű. Egy vásárló december tizenkilen­cedikén 200 korona értékben ajándékcso­magot akart rendelni az áruház élelmiszerosztályán. Sajnos azonban rossz időpontban, a müszakváltás perceiben ér­kezett ráadásul a sok bajt okozó „adjuram­isten, de azonnal!" elv szerint akarta a csomagot. Amikor az elárusítónő közölte vele, hogy kérésének csak egy bizonyos idő elteltével tudnak eleget tenni, az érin­tett fél fölcsattant és máris a panaszköny­vért nyúlt. A hibát — emberileg — ezúttal is az elárusítónő követte el, aki a kurta-fura válasz helyett nem magya-Potreby , ore domaenost

Next

/
Thumbnails
Contents