A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-20 / 25. szám

A Csemadok életéből arra, hogyan folyik az egyes járásokban a kulturális munka, hogyan fejtik ki tevé­kenységüket eltérő körülmények között a helyi szervezetek. A jó tapasztalatokat és munkamódszereket általánosítjuk és más járásokban is alkalmazzuk. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesen döntöttünk, amikor az irányítás tökélete­sítése érdekében a járás kulturális és nép­művelési munkáját megtárgyalja a járási konferencia, s a KB Elnöksége is foglalko­zik egy-egy járás időszerű problémáival a két konferencia közötti időszakban. • Egy-egy járás munkájával foglalkoz­va, melyek az ismétlődő problémák, po­zitív és negatív értelemben? — A pozitív vonatkozású általános je­lenségek közül mindjárt megemlíthetem a mindenütt megnyilvánuló tenniakarást, a nemzetiségi kulturális életünkben vállalt aktív munkára való készséget, a jobbra való törekvést. Az elmúlt években határo­zottan megnövekedett a készség a tenni­akarásra, tagságunk aktívabb lett, s a helyi szervezetek vezetői komolyabban veszik a tervükben foglalt feladatok meg­valósítását. Ezt a CSEMADOK KB tavaly októberben megtartott 9. plénumülésén is megállapítottuk. Nyugodt lelkiismeret­tel mondhatjuk a közelgő XIII. Országos Közgyűlés előtti időszakban, hogy szövet­ségünk tisztségviselői általában maguké­vá tették a XII. Országos Közgyűlés, vala­mint az azóta megtartott 10. KB plenáris ülés határozatait, következtetéseit, be­csülettel láttak hozzá megvalósításukhoz. Ugyanakkor azt is nyíltan meg kell mon­danunk, annak ellenére, hogy több ízben hoztunk intézkedéseket a tevékenység feltételeinek szervezési-politikai és anya­gi vonatkozású megjavítására, különös te­kintettel a helyi szervezetekre, úgy érez­zük, hogy ez a folyamat viszonylag még mindig lassú helyi és járási viszonylatban, az illetékes szervek részéről sok esetben eltérő és nem megfelelő a hozzáállás, ez pedig tudvalevően nem járul hozzá az aktivitás fokozásához. E tekintetben szük­séges, hogy a járási bizottságok még job­ban elmélyítsék kapcsolatukat az illeté­kes járási szervekkel és intézményekkel, de a helyi szervezetek munkájának érté­kelése kapcsán az illetékes helyi pártszer­vezettel és a nemzeti bizottsággal is. A KB Elnöksége és Titkársága gyakran foglalko­zik a felmerült problémákkal és segít a bajok orvoslásában. Úgy gondolom azon­ban, hogy amikor egy-egy járást értéke­lünk, konkrétabban kellene feltárnunk a meglevő problémák okát, mert hiszen csak igy tudjuk ezeket megszüntetni. • Mi történik a járási munkát értékelő beszámoló megvitatása után? — A KB Elnöksége a megtárgyalt érté­keléssel kapcsolatban határozatot fogad el és utasítja a KB Titkárságát, vagy a JB Elnökségét, foganatosítsanak hathatós in­tézkedéseket a felmerült problémák meg­oldására. A KB Titkársága egyidejűleg az illetékes járási nemzeti bizottság elnökét is értesíti a CSEMADOK KB Elnökségének határozatáról, kéri őt, hogy a járási szerve­ken keresztül tegyen lépéseket a helyzet megjavítására. • Végül akar-e az Elnökség eddigi módszerén változtatni? — Az értékelés jelenlegi formáját meg­felelőnek tartjuk, annyit azonban szeret­nénk változtatni rajta, hogy az egyes járá­sok munkájának értékelésére meghívjuk az illetékes járási szervek képviselőit és velük együtt tárgyaljuk meg a problémá­kat, amelyeknek a megoldása gyakran éppen az ő hatáskörükbe tartozik. Szeret­nénk továbbá bevezetni (ha nem is min­den esetben), hogy a szóbanforgó járás kulturális munkájának értékelését a járási székhelyen végezzük. Ilyen értelemben legutóbbi elnökségi ülésünket Dunaszer­dahelyen tartottuk, s többek között éppen a dunaszerdahelyi járás területén végzett kulturális munka értékelése szerepeit a napirenden. Az ezt követő elnökségi ülé­sünket viszont már Rimaszombatban tart­juk, s a rimaszombati járásban végzett kulturális munkát értékeljük majd. Min­dent összevetve, munkánkat, irányítási rendszerünket állandóan tökéletesítve an­nak a meggyőződésemnek adok kifeje­zést, hogy összefogással, kitartó munká­val sikerül fokozatosan megteremtenünk és megjavítanunk a feltételeket a külön­böző körülmények között tevékenykedő helyi szervezetek és járási bizottságok munkájához. Egyszóval lehetőséget talá­lunk arra, hogy kultúrpolitikai feladatain­kat még eredményesebben teljesítsük a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusán hozott határozatok szellemében. Mindez persze nem jelentéktelen terheket ró szö­vetségünk tisztségviselőire minden szin­ten. Tevékenységünk eddigi jó eredmé­nyeit tekintve még nagyobb lendülettel azon fáradozunk, hogy szövetségünk te­vékenysége továbbra is töretlen legyen és egyre szélesebb társadalmi bázisra épül­jön. Az igy kiszélesedett bázison dolgo­zunk tovább minden szinten a XII. Orszá­gos Közgyűlés határozatainak a teljesíté­séért. Fotó: PrandI Sándor ÉRDEMES PEDAGÓGUS RÖVIDEN • A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége ez idei 35. ülésén a CSEMADOK Kassa (Kosice) vidéki járási bizottságának a munkáját értékelte. Jóváhagyta a járási bi­zottság tevékenységéről szóló beszámolót és megállapította, hogy a járásban müködö CSEMADOK-szervezetek többsége aktivan dolgozik, néhány szervezetben azonban nem kielégítő a szervezeti élet, valamint a nép­művelési és a népművészeti tevékenység. A központi bizottság elnöksége megbízta a járási bizottság elnökségét, hogy az ülésen elhangzott javaslatok alapján aktivizálja a helyi szervezeteket és tegye színvonalasabbá a járási titkárság munkáját. • A CSEMADOK Központi Bizottsága az V. nyári művelődési tábort az augusztus 9-e és az augusztus 16-a közötti időszakban rendezi meg. A Somodiban (Drienovec) sorra kerülő akció keretében kulturális bemutató­kat és időszerű kérdésekről ismeretterjesztő előadásokat tartanak. • A CSEMADOK szinai helyi szervezeté­nek Rozmaring népi együttese 1955-ben alakult. A közben eltelt évek alatt az együt­tesben mintegy háromszázan dolgoztak, il­letve háromszázan léptek fel, cserélődtek ki. A Rozmaringot a népi kultúra ápolása ós továbbfejlesztése érdekében végzett munká­jáért a CSEMADOK Központi Bizottsága ta­valy díszoklevéllel jutalmazta. Az együttes­nek a fennállása 25. évfordulója alkalmából bemutatott egész estét betöltő műsora kere­tében a régi tagok közül is többen felléptek. • A CSEMADOK Kassai (KoSíce) Városi Bizottsága által irányított négy helyi szerve­zet jelenleg 2347 taggal dolgozik. A város­ban az elmúlt két évben 436-an léptek a CSEMADOK-ba. A négy helyi szervezet közül a kulturális munka területén a 835 tagú détvárosi helyi szervezet dolgozik a legered­ményesebben. • A CSEMADOK legjobb énekkarai a bratislavai, a losonci (Lucenec) és a rozsnyói (Roznava) járásban dolgoznak. Kiemelkedik az ország egyik legrégibb énekkara, a több mint száztíz éves rozsnyói Munkásdalárda. Eredményesen dolgozik a gömörhorkai és a pelsöci (Plesivec) énekkar is. A közelmúltban új kórus alakult Demön, Hárskúton és Hosz­szúszón. Az említett énekkarok műsoranya­ga magába foglalja a legszebb magyar és szlovák kórusmüveket. A népdalokkal párhu­zamosan bemutatják a klasszikus és a-mai szerzők alkotásait is. A siker a lelkes, fáradt­ságot nem ismerő kórustagok és a szakma­ilag képzett vezetők (karnagyok) igyekezeté­nek az eredménye. Szóbarát Elemér harmincegy éve tanító. Egyházbáston (Nová Basta) kezdte meg pályafutását. Két éwel később Várge­dére (Hodejov) helyezték. Az 1954-es évtől már az iskolaigazgató feladatkörét látta eL — El sem akarom hinni — mondotta beszélgetésünkkor — hogy már több mint harminc év telt el a kezdés óta. Akkor sok hozzám hasonló korú nem képzett pedagógus indult el ezen a pályán, ám sokan kimaradtak soraink­ból, az oktatásügyön kívül keresték és találták meg számításainkat. Akkoriban sokkal nehezebb körülmények között dolgoztunk, mint dolgozunk mostaná­ban. Szóbarát Elemér a losonci (Lucenec) járásban levő Söregről (Surice) szárma­zik. Ma is ott él. 1979-ig az ajnácskői (Hajnácka) általános iskolának is igaz­gatóhelyettese, majd igazgatója volt. Egyik legfontosabb feladatának azt te­kintette, hogy az iskolában egyre szín­vonalasabbá váljék az oktató-nevelő munka, és olyan munkaközösséget ala­kítson ki, amelynek minden tagja úgy érzi magát, mint ,egy nagy családban. Az idei pedagógusnapon a bratislavai vár lovagtermében megérdemelten vet­te át az „Érdemes pedagógus" kitünte­tést. Az almágyi (Gemersky Jablonec) ti­zennyolc tantermes iskola átadásával az 1975—80-as tanévtől kezdődően Szóbarát Elemér mint történelem— földrajz-szakos tanár pedagógiai pálya­futásának új állomáshelyére érkezett. Ismét tanít. — Egy-két éven belül — jegyezte meg — minden szükséges felszerelé­sünk meglesz. Már van az iskolának televíziós készüléke és minden szaktan­teremben van telefon. Jó lehetőség nyí­lik itt a modern oktatási segédeszközök felhasználására. A sportolásra, a test­kultúra fejlesztésére is kitűnő lehetősé­get teremt az iskola két tornaterme. Szóbarát Elemér 1954-tól nemzeti bizottsági tanácstag, 1960-tól a falusi pártszervezet vezetőségi tagja, 1969-től a járási pártbizottság aktivistája. Évekig énekkart vezetett. Munkájával, magatartásával példát mutat mind a tanítóknak, mind a kollé­gáknak. Borzi László 7

Next

/
Thumbnails
Contents