A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-20 / 25. szám
A Csemadok életéből JÓ KEZDEMÉNYEZÉS, JÓ FOLYTATÁS • György elvtárs, a CSEMADOK KB Elnöksége majd minden ülésén foglalkozik a szövetségnek egy-egy járás területén végzett kulturális munkájával. Mi vezette erre a KB Elnökségét? — A CSEMADOK 1977-ben megtartott XII. Országos Közgyűlésén elemeztük elért eredményeinket és megjelöltük azokat a feladatokat, melyeknek sikeres teljesítésével a szövetség munkája tökéletesebbé válhat. Már akkor megállapítottuk, ahhoz, ht>9Y gyümölcsözőbb legyen a tevékenységünk, magasabb szintű, átgondoltabb és hatékonyabb munkára van szükség központi, járási és helyi szinten. Az elmúlt négy év tapasztalatai igazolják elhatározásunk helyességét, hogy a központi és járási bizottság elnöksége egyidőben tárgyalja ugyanazokat a problémákat. A járási elnökségi üléseket általában a hónap első felében tartják, a KB Elnöksége pedig minden hónap végén tartja ülését. így a járási értékelések megfelelő alapul szolgálnak a központi értékelések, illetve a központi intézkedések meghozatalához. A politikai és munkafegyelem betartására vall, hogy a közgyűlés óta az illetékes járások nem szegték meg határozatunkat. Szólhatok a központi és járási szakbizottságok munkájának rendszeresítéséről is. Itt kell elmondanom, hogy a szövetség tevékenysége olyan munkaszakasszal bővült, mint a jogi nevelés bevezetése és a klubmozgalom rendszeressé tétele. A szövetség tevékenységének kiszélesítését és társadalmi tekintélyének növelését jól példázza, hogy az országos magyar nemzetiségi rendezvények előkészítését és lebonyolítását a CSEMADOK-ra bízták, de az is szövetségünk állandó és folyamatos tevékenységét dicséri, hogy az utóbbi négy esztendőben több mint ötezerrel növekedett szövetségünk taglétszáma. A CSEMADOK KB ma már évente körülbelül hatezer különböző rendezvényt szervez. Ezeken a rendezvényeken több mint félmillió ember vesz részt. Hatékonyságuk mellett szól, hogy az illetékes párt- és állami szervek általában pozitívan értékelik ezeket a rendezvényeket, s a sajtóvisszhang is pozitív. Szövetségünk szervei gok a közgyűlések és a KB-Ulések határozatait alkalmazzák saját járásuk viszonyaira, ilyen módon ösztönzően hatnak a helyi szervezetek tevékenységére. A járási bizottság tagjai mindent elkövetnek azért, hogy a helyi szervezetekben a körülményekhez mérten rendszeres és sokrétű legyen a tevékenység. Az elmondottakból kiderül, nagy jelentősége van annak, hogy a KB elnökségi ülésein megtárgyaljuk az egyes járások, pontosabban a szövetség szerveinek és szervezeteinek az adott járás területén végzett munkájáról szóló értékelő beszámolót. Az értékelés másfél-két év tevékenységét öleli fel, két járási konferencia közötti időszakban. Az értékelés jó összehasonlítási alapul szolgál A CSEMADOK KB Elnöksé ge rendszeresen értékeli egy-egy járási bizottság te vékenységét. Az elnökségnek így alkalma van közelebbről megismerkedni a járásokban végzett kulturális munkával, a megoldásra váró problémákkal. Hogy milyen eredményre vezetett az elnökség kezdeményezése, arról dr. GYÖRGY ISTVÁNT, a CSEMADOK KB vezető titkárát kérdeztük meg. és szervezetei tehát központi, járási és helyi szinten igyekeztek tovább szilárdítani szervezetünk életét, növelni társadalmi tekintélyét, olyan munkamódszereket keresve és találva, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a még hatékonyabb tevékenységhez. Arról is szólnom kell, hogy a szövetség szerveinek, tisztségviselőinek figyelmét fokozottabb mértékben irányították a járási bizottságok és a helyi szervezetek munkájára. Abból indultunk ki, hogy helyi szervezeteinkben folyik a mindennapi kulturális és népművelési munka, ott teljesítik a szövetség alapvető feladatait, a felsőbb szervek határozatait, ott ölhetnek a CSEMADOK tagjai jogaikkal, ott tehetnek eleget kötelességeiknek. Fontos szerep hárul tehát a járási bizottságokra, amelyek összekötő kapocsnak tekinthetők a Központi Bizottság és a helyi szervezetek között. A járási bizottsá-EGY KÖNYVTÁR GONDJAI Paradox helyzet, hogy éppen napjainkban, mikor szocialista társadalmunkban mindenki számára elérhetővé vált a könyv, az embereknek viszonylag kevés idejük jut az olvasásra, önművelődésre. Ennél már csak az lehangolóbb, ha az ember olyan esetről értesül, hogy ahol érdeklődés mutatkozik az olvasás iránt, ott a könyvtár kínálata szegényes, nem tudja kielégíteni az érdeklődők igényeit. Bagdal Eszter, az ibolyvarbói (Vrbovka) népkönyvtár fiatal vezetője panaszolta: — Sajnos, nincs külön könyvtárhelyiségünk, s így több mint 1200 kötet a nyugdíjasok klubjában kapott helyet. Hetente kétszer tart nyitva a könyvtár, s meglepően sokan érdeklödnek a könyv iránt. A választék viszont szegényes, ezért is szorgalmazom a könyvállomány feltöltését új, az olvasók igényeinek megfelelő kötetekkel. A nyugdíjasok klubjában kényelmes fotelokon, párnázott székeken, modern szekrénysoron, színes tévén akad meg a szemem, a helyiség hátsó részében azonban kirívóan foghíjasok a könyvespolcok. A könyvállomány feltöltése valóban szükségesnek látszik. Bodzsár Gyula Az V. KODALY-NAPOK műsora 1981. június 20 — szombat Raics István, Budapest — a jnb üléster-10.00 - 12.00 - Előadás: Kodály m e Zoltán élete és munkássága. Előadó: 14.00 — 17.00 — A felnőtt énekkarok A diószegi (Sládkoviőovo) Vox Humana énekkar versenye a galántai kultúrházban 20.00 — 22.00 — A budapesti Vasas Szakszervezet Szimfonikus Zenekarának hangversenye a galántai kultúrházban. Műsor: I. rész — Részletek Kodály Zoltán Háry János c. daljátékából. Közreműködik: Berczely István és Jász Klára Szünet II. rész — Kodály Zoltán: Galántai táncok, Bartók Béla: Este a székelyeknél, Antonín Dvofák: VIII. szláv tánc, Héctor Berlioz: Rákóczi-induló. Vezényel Vass Lajos Erkel-dijas zeneszerző. — A fesztiválon részt vevő kórusok fellépése a járás községeiben (Diószeg, Vízkelet, Nádszeg, Szelőce, Jóka, Negyed, Zsigárd. Királyrév) 1981. június 21 —- vasárnap 14.00 — 15.00 — Ünnepi felvonulás 15.00 — 18.00 — Gálahangverseny a galántai szabadtéri színpadon — Eredményhirdetés — Az énekkarok közös zárófellépése.
