A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

mon. Mindhárom alkalommal a járás fejlődését érintő kérdésekről beszéltem. — Éspedig? — Első felszólalásomban a szerdahelyi járás területén épülő vizierőmü szükségleteivel kapcsolatos egészségügyi és szolgáltatási hálózat fejlesztéséről, másodszor az úthálózat minőségének javításáról, harmadszor pedig újra a szolgáltatások bővítésének s az iskolaügy fejlesztésének gondjait tettem szóvá. — Vajon történt-e érdemleges intézkedés e felszólalások nyomán? — Igen. Ha nem is egyik napról a másikra, de fokozatosan. A kézenfekvő beruházási és műszaki lehetőségekhez mérten meggyorsult a felvetett problémák megoldásának üteme. — Mi változott a dunaszerdahelyi járásban az elmúlt választási időszakban ? — Sok minden. A hatodik ötéves terv feladatait, járási viszonylatban, a Nemzeti Front választási programjaiban konkretizáltuk. Visszapillantva az 1976 óta eltelt Az elmúlt választási időszakban sokat fejlődött, csinosodott a járásszékhely is esztendőkre megállapítható, hogy ezeket a társadalmilag fontos feladatokat szinte maradéktalanul teljesítettük. Elért eredményeink azonban nem feledtetik az előforduló problémákat. Például a szolgáltatások további javításának minőségi kívánalmait, a lakásállomány bővítésének és karbantartásának gondjait, a közművesítés és a járulékos beruházások terén végzendő teendőket. — Ha minderről a számok tükrében beszélnénk ? — Nehéz lesz, hiszen az egészségügyi ellátás fejlesztését, a lakásépítés ütemét. a bolthálózat s az áruellátás bővítését illetően, továbbá az iskolaügy, a közművesítés, a járulékos beruházások vagy a szociális gondoskodás tekintetében valóban számtalan adat kívákozna az ember nyelvére. Ezért hadd említsek csak néhányat a fejlődés legjellemzőbb eredményei közül. Itt van például a mezőgazdasági vagy az ipari termelés. Az egyiknek is, a másiknak is évi volumene meghaladja már a másfél milliárd koronát! Sikerült elérnünk, hogy a járás úthálózatának kilencvennyolc százaléka már portalanítva van. Javult az egészségügyi ellátás, hiszen egy orvosra jelenleg 481 lakos esik, ami csaknem száz fővel kevesebb, mint öt évvel ezelőtt. 284 hellyel bővült a bölcsődei és az óvodai férőhelyek száma, 85 millió korona beruházással ötvennégy bolthelyiséget s egyéb kereskedelmi egységet adtunk át, művelődési ház épül Somorján és Bősött, a 30 millió korona értékben épült dunaszerdahelyi kultúrház pedig már harmadik éve szolgálja a lakosság éredekeit. Hasonló adatokat említhetnék az állóalapok fejlesztésének, a szociális biztosítás feladatainak vagy a lakosság kezdeményezését dicsérő Z-akció tárgyköréből. — Mindennek jnb-elnökként vagy képviselőként örül jobban ? — Ez a kettős szerepkör szorosan öszszefonódik a munkámban. De azért a statisztikák és a száraz adatok helyett, sokkal inkább szeretem az emberekkel való munkát, az élet hozta kisebb-nagyobb problémák megoldását. — Mit tart egy képviselő legfontosabb gondjának? — Én inkább úgy mondanám, hogy feladatának. Azt, hogy élénk és közvetlen kapcsolata legyen a közvéleménnyel. A képviselő hivatása, akár az orvosé: a mindennapi élet pulzusát kell kitapintania. És ha valahol gondokat, rendellenességet tapasztal, azt jelezni köteles. Fotó: Prandl Sándor és archív a nemzeti bizottságtól, de társadalmi munkával maguk is részt vesznek a fejlesztésben. Végezetül még az iskola felől érdeklődöm Dobos Sándortól. Elmondja, hogy jelenleg 344 tanulója van a magyar tannyelvű általános iskolának, s húsz pedagógus folytat oktató-nevelő munkát. Gondjaik nekik is vannak, hiszen az alsó tagozat osztályai egy öreg kastély épületében vannak, így nincs lehetőség a bővítésre, hozzáépítésre, pedig csak ez biztosítaná terem-gondjaik megoldását. Talán, reménykedik Dobos igazgatóhelyettes, a következő megbízatási időszakban erre is lesz mód. Az iskolából a közelben levő bevásárló központba indulok. Az úton velem szemben egy idős néni kétkerekű kocsit tol, benne szép piros-barnára sült hatalmas házikenyerek: hét darab, egyenként négy-négy kiló. — Nem mind nekem lesz ez, lelkem, nagy a család, meg a szomszédokét is hazaviszem — mondja majd a fényképezés után gyorsan továbbsiet. Az áruház vezetője, Matzner György Dobos Sándor: „Ipolynyék a nagykürtösi járás legnagyobb községe" büszkén meséli, hogy közelebbi, távolabbi környékről is szívesen járnak ide vásárolni az emberek, hiszen általában bő a választék, bár — mondja — az országos hiánycikkek — olcsó cipők, gyermekruhák tízéves korig, munkásruhák, tavaszi kabátok, csokoládé- és cukorkafélék — itt is csak részben, kis választékban kaphatók. Elmondja még, hogy az áruház alapterülete, raktárakkal együtt 2500 négyzetméter, évi tervezett forgalmuk tizennyolcmillió korona, s havonta mésfél millió körüli a forgalom. Sőt, hozzáteszi még azt is, hogy amióta egy fedél alatt vásárolhatnak az emberek a bevásárló központban, a boltok vétele 30—35 százalékkal emelkedett. Végezetül még arról tájékoztat, hogy a kiszolgálást huszonnégy eladó két jól működő szocialista brigádba tömörülve végzi. Ha már jártam a bevásárló központban, gondoltam, benézek a könyvtárba is; hadd lássam, a szellemi táplálék mennyire kelendő a faluban. A művelődési ház emeletén levő könyvtárban régi ismerősre. Terebessy Zoltánnéra találok, aki örömmel, lelkesen beszél munkájáról, az olvasni szerető emberekről. — De vajon van-e belőlük elég? — Elégedett sosem leszek, de azért már ötszázharminc — többnyire rendszeres — olvasóval dicsekedhetek. És azzal is, hogy könyvállományunk jelenleg 9520 kötet, hetven százalékban magyar nyelvű. No -meg aztán, azzal is, hogy elsőnek a járásban az ipolynyéki könyvtár kapta meg a „Példás könyvtár" kitüntetést. — Tizenkét éve dolgozok már itt, ismerem és ismernek az emberek, s öröm látni, főleg vasárnap délutánonként, hogy már három óra előtt várnak a nyitásra, sorban állnak azok, akik olvasni szeretnének. Tegnap például huszonketten kölcsönöztek ki könyveket, volt, aki tizenötöt vitt, de vasárnaponként ötvenen hatvanan is jönnek, még a szomszéd falvakból is. Pillanatképek egy községről, Ipolynyékről, amely a környéken egy kicsit viszi a prímet, amelyre egy kicsit felnéznek a környező faivak lakosai. Biztosan nem véletlenül ... ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei 13