A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

AGömör-tornai-karszt (Slovensky kras) vidékén a Bódva. a Torna, de kiváltképpen a Szár patak völgyében sok olyan barlang van, melyet már az őskorban is nemcsak ismert, de lakóhelyül és biztos menedekúl is használt az ember. A karszt hegységek sajátos képződményei a víznyelők, barlangosodások. A hegyek rejtélyes mélységeiben rengeteg barlang, járat és üreg képződött. Ezúttal a felszínről megközelítő barlangok közül szeretnék néhányat bemutatni. A legtöbb barlang a híres Szádelói-völgyben található. Kutatásaink során megállapíthattuk, hogy eze ket a barlangokat nemcsak az őskorban használta lakóhelyül az ember, de későbbi korokban is olykor itt rejtőzködött. Elsősorban az újkökortól (neolit), vagyis nagyiabót i. e. 4500-tól a népvándorlás koráig terjedő terjedelmes időszakból találkozunk itt az egymást felváltó törzsek, népek kultúrájának visszamaradt beszédes és értékes leleteivel. A Gömör-tornai-karszt legjelentősebb feltárt barlangjai a Domica-. illetve Aggte leki-barlangrendszer. a Jászói- és a Gombaszogi-cseppköbarlangok. Az első kettőben megtalálhatjuk az ősember nyomait, pattintott koszerszámait. a fegyvereit, a barlangi medvével vívott harcaiból szármázó medvecsontokat Domicának (az Aggteleki-cseppköbarlang szlovákiai ágának neve) és a Jászoi Barlangnak terme szetes bejárata van. Ezzel szemben a Gombaszögi-barlangot csak az 1950-es években tárta fel Herényi László vezetésével a rozsnyói barlangkutató csoport. A barlangkutatas modern technikai ismereteivel találtak rá a barlangra es előzetes számításaik alapján robbantással tették szabaddá a bejáratát. Feltevéseik beigazolódtak, hogy ebben a barlangban még nem jart ember, mert korábban nem volt természetes bejárata. A Szadelöi-völgybn legalább 25 — 30 kisebb-nagyobb barlang található. Ezek közül a legismertebb a Király-barlang. Ezt a nevét a monda szerint onnan kapta, hogy IV. Bela király a mohi-pusztai csatavesztés után itt talált menedéket az üldöző tatarok elöl. A régészeti feltárások során az újkökortól egészen a legújabb korig a kultúrák egész sorának emlékei kerültek elö. így a bükki kultúrából az i. e. 3000 körüli időből gyönyörűen mintázott cseréptöredékek, amelyek arról vallanak, hogy e kor emberei nagyon sokáig, talán ezer évig is békességben eltek es volt kellő idejük edenyeik igényes és izleses elkészitésehez. Az utána következő lengyeli, hallstatti stb. kultúrák emberei mar állandó harcban és nyugtalanságban élhettek. mert annak ellenére, hogy jóval később, i. e. 2000—1000 körül éltek, kerámiatárgyaik mégis messze elmaradtak a bükki kultúra cserépedényeinek szépsége és minősege mögött. A Király-barlangnak más, érdekes történelmi vonatkozása is van. Szobieszki Jánosnak Bécs felmentésére indult és onnan hazatérő lengyellitván seregei vonulhattak erre a 17. század vegén, mert egy ebből a korból való litván pénzt is találtunk a barlangban. Egyébként Szepsi (Moldava nad Bodvou) város krónikájában azt olvashatjuk, hogy a Bécset ostromló török seregek fölött aratott győzelem után 1683. november 26-án hazafelé tartó lengyel hadsereg vonult keresztül a városon. Szepsi határában Tolnay Mihály református lelkésszel az elen az egész városi elöljáróság fogadta és ekes szavakkal üdvözölte a lengyel királyt. Csapatai a várostól délre, a Szepsi es Bodolló közötti mezőn ütöttek tábort es tartottak itt pihenőt. Ekkor jelentek meg a király előtt Tokaj, Tálya, Tarcal és Benye küldöttei és 1000 gönci hordó tokaji bort, ígértek neki, ha csapatai megkímélik a kórnyéket a fosztogatástól. Egy másik legjelentősebb barlang, a Délkötekenö a Szádelöi-völgy keleti oldalán látható Saslyuk alatt rejtőzik. Nevét onnan kapta, hogy ebben a völgyteknóben az év bármely időszakában pontosan déli 12 órakor meg napsütéskor sincs árnyék. Az eddig ismert szádelói barlangok között ennek hossza a legnagyobb, 28 méter. A bratislavai antropológiai és a nyitrai archeológiai intézet kutatói rengeteg emberi csontot ástak itt ki. Ezért kapta a Csontváz- barlang (Kostrová jaskyria) új hivatalos nevét. A csontok a fiatalabb bronzkorszak, az i. e. 3000 kórüli időkből valók és feltehetően kultikus cselekményekkel függnek össze, de rejtőzhet mögöttük kannibalizmus is, mert a csontok egy részén égetés nyomai láthatók. Itt mélyebben a jégkorszaki (pleisztocén) rétegben fosszilis megkövesedett ősállat csontokat találtak. A leletek vizsgálata, kiértékelése meg folyik. A második világháborúból származó puskagolyókat is talaltak itt, ami azt igazolja, hogy talán katonaszökevények, vagy a környéken operáló Petöfi-partizánosztag tagjai húzódhattak meg a barlang rejtekeiben 1944—45 telén. A mintegy 250 m magasságba nyúló Deltekenö-barlangtól mintegy 50 méterrel lejjebb van a Juhász barlang. A gazzal, mogyoróbokrokkal és sommal borított hegyoldalon századok ota legeltettek kecskenyájakat. Itatási lehetőség is volt: a barlang egyik odújának mélyén kis medencét vájt ki és felgyülemlett a csepegő víz, itt lehetett itatni a kecskéket. 1960-ban szűnt meg itt a kecskelegeltetés, de az itatásnak láthatók még a nyomai: a medencéhez vezető meredek sziklafalat a kecskék tükörsimára csiszolták, mert kénytelenek voltak oda es vissza is hason csúszva mászni. További érdekes barlang a Gabonás. Nevét onnan kapta, hogy a kelta—római korból az i. e. 2—1. századból származó gabonát (búzát) találtak benne megszenesedve, mintegy 10 cm vastagságú rétegben. A barlang feltehetően gabona tárolására szolgált. A neolittól a legújabb korig gazdagon fellelhetők más kultura maradványai is itt. Úgy látszik, a bujdosó kuru coknak is menedéket nyújtott, mert az asatások alkalmával Rakoczi-poltúrák (rézpénzek) kerültek elö. A Szádelöl-völgy nevezetesebb barlangjai még a Szalonnás, a Medvelyuk és a Cukorsüveg, de ismeretes további mintegy 20 kisebb-nagyobb barlang és üreg, amelyeknek eddig nincs nevük. Végül nem feledkezhetünk meg a völgy bejáratánal található Ernye-barlangról. Ez olyan templom nagyságú és szükség idején szazaknak és százaknak nyújthatott menedéket. Az emiitett, elsősorban az itt feltárt értékes leletek miatt jelentős barlangok mint természeti kepzódmenyek is érdekesek, s ennek megfelelően elég sokan látogatják őket. Egyes turista- és kirándulócsoportok fegyelmezetlensége azonban kifogásolhato: rengeteg üres konzervdobozt, müanyagzacskót, sörös- és limonádéspalackot, egyéb szemetet, hulladékot szórnak szét, hagynak vissza — a 20. század „kultúrrétegét", talán a következő korok archeológusai számára? ... ID. STIBRANYI GUSZTÁV KOCS/S IRMA, a békebontó Ismerősöm az egyik reggelen feldúlt hangulatban ment munkába. A szeme alatti mély karikák álmatlan éjszakáról árulkodtak. A máskor élcelődő, viccelődő kedvű fiatalemberre alig lehetett ráismerni. Hiába faggattam, nem volt hajlandó megmondani, mi baja. Aztán, hogy szigorú titoktartást fogadtam, mondta el, mi is történt vele, amitől úgy kiborult, hogy a pokolba kíván minden nemesített szőlőfajtát. Ugyanis közülük az egyik, a Kocsis Irma volt a vihar elindítója. Bár titoktartást fogadtam, most mégis megszegem a fogadalmamat és elmondom az esetet — mások okulására. Az történt ugyanis, hogy barátom szőlőt szándékozott telepíteni, s ezért egyik szakember ismerősénél a nemesített szőlöoltványok felől érdeklődött. A szakember az ismertebb fajták mellett a Kocsis Irma féle oltványt is javasolta telepítésre. Barátom, hogy el ne felejtse a nőies szőlőfajta nevét, a zsebében hordott, feslett jegyzetfüzetbe ezt írta be: „Kocsis Irma, XY efsz, munka után elmenni érte." Ebből adódott a baj. Barátom felesége belelapozott a füzetbe, és Kocsis Irmában vetélytársnőt vélt. Ezt azon nyomban tudtára is adta férje-urának. Hűtlenséggel vádolta, nem éppen nyomdafestéket tűrő kifejezéseket is használva. Szó szót követett. s az összezörrenés „Irma" miatt csakhogynem tettlegességgé fajult. Nemcsak az estére, de az éjszakára is ráborult a hűtlenség árnya. Reggel szívükben haraggal és gyűlölettel indultak mindketten munkába. Ezért volt olyan feldúlt azon a napon a barátom. Bízom benne, hogy barátom felesége e sorokat olvasva napirendre tér a vélt hűtlenség fölött elfelejti azt a borús estét és viharos éjszakát amit Kocsis Irma okozott eddigi háborítatlan együttélésükben. Ha pedig még mindig köti az ebet a karóhoz, ne restelljen belelapozni egy szaklapba, győződjön meg róla, hogy valóban létezik „Kocsis Irma" nemesitett szőlőfajta. Esetleg a .izemet szemért, fogat fogért" eN alapján egy derűs, ibolyaillatos tavaszi napon ő is megcsalja a férjét „Irsay Olivérrel". TÉGLÁS FERENC