A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

Tárgyak és történelem szorító, ezt bőrrel vonták be, hogy a megmunkálandó fa ne csússzon el. A bakfejben és az asztalkában három lyuk található, segítségükkel lehetett szabályozni a faragóbakot a különböző vastagságú fadaraboknak megfelelően. Az asztalka párhuzamosan állt a paddal, s egyik végén két lábbal támaszkodott rá. Magának a baknak négy lába volt. (Adatközlő: László Ambrus, 74 éves nagymegyeri lakos) Feldolgozták: a honismereti szakkör tagjai, Nagymegyer A SUBLÓT A Csallóközi népi építészet ma már csak emlék, hagyomány, s egyre inkább eltűnőben van. Ezt a hagyományt őrzi a nagymegyeri tájház az eredeti régi bútorral berendezett, a döngölt padlójú csallóközi szobával. A parasztszoba berendezési tárgyai: az asztal, a sarokpad, az ágy, a sifonér, a székek, a tükör és a sublót. A régi parasztházak elengedhetetlen bútordarabja volt a sublót, amelyet a ház asszonya menyaszszonyi ajándékként, „stafirungként" hozott magával. A sublót az asztal melletti sarokban állt, felette a tükör, rajta poharak, állótükör és egyéb csecsebecsék, dísztárgyak. A FARAGÓBAK Feldolgozták: a honismereti szakkör tagjai, Nagymegyer (Ca/ovo) A sublót három fiókja a ruhanemű tárolására szolgált. Az alsó fiókban gyermekruhákat, illetve egyéb használt, megkopott ruhaneműt tartottak. A középső fiókban a ház asszonya a tiszta, kimosott ruhaneműt helyezte el, míg a felső fiókba a család tagjainak fehérneműjét, a férfiingeket tartották. A sublót számos paraszti háztartásban a tulipántos ládát váltotta fel. (Adatközlő: Körösi Gyula, 73 éves nagymegyeri lakos) Napjainkban már ritkaságszámba menő használati tárgy a faragóbak, amelynek egy példánya a nagymegyeri tájházban látható. A múltban a paraszti gazdaság nélkülözhetetlen kelléke volt, segítségével a legtöbb parasztember önállóan készítette el a ház körül és a mezőgazdaságban használt szerszámok (villa, ásó, kapa, gereblye) nyelét, vagy más használati eszközöket fából. Maga a faragóbak három részből állt: a bakfejből (vagy szorítóból), az asztalkából és a padból. Az átlagosan 240—260 cm hosszú faragóbakon a fát kézivonó segítségével munkálták meg. A bakfej felső részében van a