A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

A KULTURALIS FEJLŐDÉS MEGALAPOZOTT A Csemadok életéből Eredményes tevékenységet fejtettek ki az elmúlt évben a CSEMADOK helyi szervezetei a lévai (Levice) járásban. A járási bizottság elnöksége megállapította, hogy munkájukat hazánk felszabadulása 35. évfordulójának jegyében végezték, s fő feladatuknak tartották a XII. országos közgyűlés határozatainak teljesítését. A felnőttoktatás és a világnézeti nevelés területén számos közérdekű előadás hangzott el az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, az ifjúság szocialista szellemben való neveléséről, a februári győzelem történelmi jelentőségéről, Lenin életéről és munkásságáról, az ideológiai munka szerepéről és kulturális fejlődésünk főbb irányvonalairól. A 215 előadást több mint 16 ezer résztvevő hallgatta végig. A klubtevékenységet elsősorban Zselizen (Zeliezovce) és Ipolyságon (Sahy) szorgalmazzák. Ezekben a szervezetekben megfordult Szepesi György, Marosi Endre, Kósa László, Ruffy Péter, Szikora György, elbeszélgettek Krocsány Dezső miniszterrel, számos előadást és kiállítást is szerveztek. Egyes szervezetek honismereti kirándulást rendeztek, s a résztvevők élménybeszámolót tartottak a tagság részére. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a könyvvel való munkának. Bekapcsolódtak a Harmadvirágzás néven indult irodalmi vetélkedőbe, s részt vettek a vers- és prózamondók versenyében is. Az elözó évekhez viszonyítva a vers- és prózamondóknál emelkedett a versenyzők száma, s kedvező jelenség, hogy a felnőttek kategóriájába is egyre többen neveznek be. A kilenc író-olvasó találkozón 730 tag vett részt, akik Ordódy Katalin, Gál Sándor, Cselényi László, Batta György és Zs. Nagy Lajos irodalmi munkásságával ismerkedhettek meg. Nem egy helyi szervezet könyvkiállítást és vetélkedőt is szervezett. A járásban négy irodalmi színpad működött. közülük a legsikeresebb, az ipolysági. a Jókai-napokon Szécsi Margit: Nem vagyok a magamé c. összeállításával szerepelt. A hat színjátszó csoport 34 alkalommal lépett közönség elé és Lovicsek Béla: Kék szilvafák, valamint Siposs Jenő: Telitalálat című művein kivül egy-egy darabot játszottak Luknártól, Gyárfás Miklóstól, Fehér Klárától és Gárdonyi Gézától. A tömegszervezeteknél igen fontos a taglétszám alakulása. Bár tavaly 267 új tag jelentkezett a járásban a CSEMADOK-ba. a tagság létszáma nem növekedett, mivel a tőrei (Turá) és a besei (Besa) helyi szervezetek nem szedték be a tagsági díjakat, s így ezeket a közeljövőben újjá kell szervezni. Jelenleg a járásban 7171 tagot tartanak nyilván. A taglétszám csupán Paláston, Nagytúron, Kétyen, Pásztón és Zselizen emelkedett jelentősebben. A járási bizottság legfontosabb feladatának tartja az idén a nem működő, nem egy esetben teljes passzivitásba vonult helyi szervezetek munkájának fellendítését. ÁBEL GÁBOR DŐREJÁRÁS A CSEMADOK felbári (Horny Bar) helyi szervezetének tagsága az évzáró taggyűlésen elhatározta, hogy az idei farsangon is megszervezi a már hagyományos dőrejárást, amelyet 1945-tól szinte minden évben hagyományosan megtartunk a községben. Február 28-án, farsang utolsó szombatján indult el a 12-tagú Dörehad, hogy trombita- és ÉLŐ NÉPSZOKÁSOK Régi népszokás Bényben a téli tollfosztás. Magam is kíváncsi voltam, hogy folyik le az ilyesmi, ezért ellátogattam az egyik házhoz. Idős asszonyok és menyecskék, számszerint húszan fosztották a tollat. Az asszonyok nagy örömmel idézték föl gyermekkorukat, a régi idők kedves emlékeit. A beszélgetést megzavarta egy érdekes epizód. A fürge legények a háziasszony bosszúságára beengedtek a fosztóba két élő verebet, s ezek repülésükkel nagy zavart keltettek. Aztán folytattuk a beszélgetést a háziasszonnyal. Kiderült, hogy azt a sok tollat már az unokája részére kezdik gyűjteni, mire eladólány lesz, meglegyen az ágyneműbe való. Az asszonyok különös szeretettel emlékeztek vissza gyermekkori játékaikra. Ezeket feljegyeztük. A tizenkét személyből álló gyermekcsoport a játékok egy részét színpadra feldolgozva már tanulja is, reméljük, hogy a CSEMADOK járási ünnepségén sor kerül a bemutatására. A háziasszony gondoskodott arról, hogy a tollfosztást ünnepélyes keretek között fejezzék be. A fosztókat megvendégelte sült tésztával és borral, így a tollfosztást vidám nótaszóval fejezték be. Farsang utolján fiataljaink megrendezték a harmonikaszóval, dobpergéssel. tánccal, medvetáncoltatással és zajos kiáltozásokkal jelezze a falu lakóinak, hogy itt a farsang farka. Reggeltől estig csaknem minden házat meglátogattak, megtáncoltatták a ház lakóit, akik kosaraikba tojást, kolbászt, farsangi fánkot és bort tettek. A dörejárók közül külön dicséretet érdemelnek Csetényi István és Nógell Sándor, akik jórészt maguk készítették el a jelmezeket. Az 50 éves id. Vízi Sándor is megmutathagyományos tojásszedést. A huszonnyolc tagú farsangoló csoportban részt vettek a fiatalabbak is, akik majd a jövőben a farsangutoljai legénybiró-pálcát a hagyományokhoz hűen tovább viszik. Legényeink népviseletbe öltözve, hatan jelmezben, nótaszóval meglátogatták a lányos házakat. Nagy szeretettel fogadták őket ta, hogy a hagyományok ápolása nemcsak a fiatalok kötelessége. A sikeres dőrejárásnak további tagjai voltak: Ozogány Béla és fia, a 11 éves Jóska, ók Mohácsról szerezték be a maszkokat, Kovács Bandi Bakáról, Bertalan Ferenc, Gazdag Dániel, Kardos Zoltán, Kovács József, Csaplár László és Kósa József. A fiatalok — a huszonvalahány évesek példát vehetnek tőlük, hisz csaknem mindannyian többgyermekes családapák. KISS JÓZSEF mindenütt. Bőven kaptak tojást, a nyársra is jutott szalonna, kolbász és sonka. Pampuskából és borból sem volt hiány. A közös vacsorán, amit a két szakácsnő természetesen a lányok segítségével nagy gonddal készített, a farsangolók jól érezték magukat. KOVÁCS SÁNDOR 7