A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

gész déli partvidék tízéves rendezési terét. Nem sokkal később kitört a második ilágháború ... A német fasiszták a várost erombolták, lakói közül négyezret megölek, csaknem hatezret elhurcoltak kényzermunkára. A felszabadulás után azonnal kezdetét 'ette a város és az egész üdülőkörzet íjjáépítése. Nagy-Jaltában ma csaknem izázharminc egészségügyi intézmény mű:ödik, és a tervszerű fejlesztés eredmélyeként több tucat új, korszerű szálloda, izanatórium és kemping épül napjainkban s. És persze üzletházak meg lakótelepek s, mégpedig ésszerű elrendezésben és (orszerü technológiával. Szükség van a okozott körültekintésre, hiszen a beépíttető terület aránylag kevés, a többnyire :izenöt-tizenhat emeletes épületeknek viszont állniuk kell az aránylag gyakran elentkező földlökéseket. Olga Poszpoljova kérdésünkre büszkén elmondta, hogy a szovjet állam róluk, az nturiszt dolgozóiról is példásan gondos(odik. Az utóbbi öt év alatt csaknem (étszáz lakást építettek számukra a (rím-félszigeten. A szovjet állam jelentős támogatásban észesiti a Krím-félsziget progresszíven éjlődő mezőgazdaságát. A félszigeten sok jabona, szőlő és finom dohány terem, a féli üdülőkörzetekben pedig füge, mandua és olajfa díszlik. Az itteni mezőgazdasá-Emberi sorsok KÁDEK GÁBOR Fotó: a szerző és archív TÖRVÉNYESSÉG, TÖRVÉNYTISZTELET Dolgozó népünk kimagasló sikereket ért el népgazdaságunk fejlesztésében. Az emberek zöme fegyelmezetten, erdményesen teljesiti napi kötelességeit, az egyre komolyabb társadalmi s gazdasági célkitűzéseket. Az igazsághoz ellenben az is hozzátartozik, hogy akadnak még emberek, akik — sajnos — nem nőtték ki kispolgári mentalitásukat s mások becsületes munkáján szeretnének élősködni, vagy egyszerűen a törvényszegő bűnözök táborába tartoznak. A törvényesség és törvénytisztelet kérdéseiről, illetve a bűnüldöző szervek munkájáról a minap tájékoztatták az újságírókat az SZSZK Legfelsőbb Ügyészségének vezető dolgozói. § A szocialista törvényesség megszilárdításának és a bűnözés elleni harc hatékonyabbá tételének érdekében az utóbbi időszakban több központi határozat s rendelkezés született. Az ügyészségek tapasztalatai szerint vajon milyen ütemben halad e feladatok teljesítése ? .— Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a törvénytisztelet megszilárdításában az utóbbi esztendők során tekintélyes javulást sikerült elérnünk. Persze, ez távolról sem azt jelenti, hogy a bűnözés vagy a gazdasági jellegű törvényszegések elleni harc minden gyakorlati problémája megoldottnak tekinthető. Ezért újfent le kell szögezni, hogy a büntetőjogi eszközök önmagukban nem elegendőek a törvényszegő cselekedetek kiküszöbölésére, hanem a különböző megtorlási intézkedéseket az egész társadalom politikai-szervezői, illetve kulturális-nevelői munkájának kell kiegészítenie. A nyomozószervek, az ügyészségek és a bíróságok mindennapi munkája arra irányul, hogy erélyesen, az elkövetett vétség súlyának arányában megbüntessék a bűnözőket. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében azonban a jövőben még hatékonyabb segítséget s együttműködési készséget várunk mind a társadalmi, mind a gazdasági szervektől. § Mi szükséges ehhez a gyakorlatban ? — Elsősorban a törvénytisztelet elmélyítése, továbbá a munkafegyelem és a folyamatos ellenőrzés fokozása. Más szavakkal: társadalmunkban a megelőzés, illetve a széleskörű jogi propaganda jelenti a bűnözés meggátolásának és a szocialista társadalmi tulajdon kárára elkövetett vétségek csökkentésének legjárhatóbb útját. A szocialista törvényesség megszilárdításának szándéka ezért a nemzetgazdaság különböző ágazataiban, a termelési folyamat valamennyi szakaszán fokozott beruházási, műszaki, tervezési és árszabályozási fegyelmet követel. Örömmel állapitható meg, hogy a múlthoz viszonyítva ebben a tekintetben is tapasztalható javulás: kevesebb esetben tapasztalni tervmanipulációt, csökkent a korrupció a vállalatok kölcsönös adás-vételi kapcsolataiban, jelentősen javult a nyersanyagtartalékok feltárása. Természetesen, a jövőben is arra törekszünk majd, hogy mind a gazdasági vezetők, mind az egyszerű halandók körében tovább szilárduljon a szocialista törvényesség tudata. Ehhez ellenben nem elegendő, hogy a fölmerült gyanú esetében rábizonyítsuk valakire a törvénysértést, majd a Törvénykönyv megfelelő paragrafusa szerint elítéljük az illetőt. Ez még csak a megtorlási folyamat első lépése. Szükséges ugyanis, hogy valamennyi bűnügyben egyben arra is fény derüljön: vajon az elítélt miért, kinek a hanyagsága révén követhette el bűnét; milyen előírásokat, miféle szabályokat s rendelkezéseket sikerült kijátszania; ki az, akinek közvetve vagy közvetlenül ugyancsak része volt a bűnösségben ; milyen konkrét intézkedéseket kell foganatosítani ahhoz, hogy máskor ne fordulhassanak elö hasonló esetek?!... § Vajon melyek a gazdasági jellegű bűnözés leggyakoribb formái? — A nyomozószervek és a bíróságok erre vonatkozó adatai arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fegyelem elleni bűnözés „élvonalában" a pénzügyi s anyagi eszközökkel való kisebb-nagyobb visszaélések fordulnak elö, de ide sorolhatók az ár-, bér- és adókihágások vagy az úgynevezett csúszópénzzel történő manipulációk, amelyek sok esetben a gazdasági beosztású dolgozók kölcsönös „lekenyerezéséhez" vezetnek. Itt kell megjegyezni, hogy az utóbbi esztendőkben viszonylag gyakran fordulnak elö az olyan esetek, amikor a törvényszegők a saját munkaadójukkal szemben követnek el gazdasági jellegű bűncselekményeket. A jövőben sokkal határozottabban kell fellépni e káros társadalmi jelenség ellen. Az ilyen jellegű bűnözés gyors és eredményes felderítése nemcsak a nyomozó és bűnöldözö szervek ügyességén, talpraesettségén múlik, hanem a vállalati és központi ellenőrző szervek rugalmas beavatkozásán is. Ezen a téren eleddig sajnos gyakran tapasztalunk felelőtlen vagy következetlen hozzáállást, ami a szocialista törvényesség és a gazdasági előírások tudatos megsértőit további bátorságra sarkallja. § Vajon milyennek tekinthető a lakosság általános jogismerete, jogtudata ? — Nyilvánvaló, hogy a szocialista jogrend csupán akkor teljesítheti eredményesen gyakorlati küldetését, ha alkalmazásának alapelvei nemcsak a jogászszakemberek, hanem a lakosság széles körében is ismeretesek. Az általános jogtudat elmélyítésében, népszerűsítésében ezért fontos szerepet játszanak a bűnöldözö szervek, az ügyészségek és a bíróságok, de hasonlóképpen fontos teendők várnak ezen a területen a népművelési dolgozókra. A jövőben növelni kell a gazdasági dolgozók egyéni felelősségét is. Jogi propagandánkat ezért főképp azokra a felelős beosztású dolgozókra kell összpontosítanunk, akik közvetlen részesei a gazdasági élet irányításának. Különböző visszaélések esetén a nyilvánosság előtt is fel kell tárnunk, hogy milyen súlyos következményeket vonhat maga után az előírások megkerülése, a gazdasági jogszabályok figyelmen kívül hagyása vagy a személyi felelősség lebecsülése. Rá kell mutatni arra is, milyen komoly nemzetgazdasági károkkal jár az anyagi és pénzügyi eszközökkel való bőkezű sáfárkodás, a laza munkaerkölcs vagy akár a sorozatos munkahelyi „lógás" fölötti jóindulatú szembehúnyás is. Mindezt egybevetve elmondható, hogy gazdasági fejlődésünk egyik alapvető feltétele a szocialista törvényesség megszilárdítása, a törvénytudat és a törvényismeret elmélyítése. Csak igy érhető el, hogy egyre kevesebben legyenek az olyanok, akik a szocialista társadalmi tulajdon kárára elkövetett vétség vádjával kerülnek a bírósági tárgyalótermekbe, hiszen a törvényesség megszilárdításával arányosan csökken majd a bűnözök száma is. 17 gi üzemek fő küldetése, hogy a félsziget lakosságát — körülbelül kétmillió fő — és az üdülni érkező hazai és külföldi turistákat — ugyancsak több mint kétmillió fő — ellássák élelmiszerrel. A friss zöldségről és gyümölcsről elsősorban a hat termelési ággal rendelkező Livádia szovhoz, illetve a gyümölcstermesztésre szakosított dobrojei Perevalnij kolhoz gondoskodik, szőlőt pedig minden gazdaságban termelnek. Nem csoda, hiszen Jalta közelében, Maszszandrában van a krími borászat központja, ahonnan több mint húsz országba exportálják a világszerte nagyra becsült borokat. A borüzemben, ahol harminchárom féle bort érlelnek, különösen gazdag bormúzeumot tartanak fenn. A hétszáz borminta között kétszázéves palackozott borok is akadnak. Itt működik a Magaracs Központi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, amelyben kialakult az orosz szőlészeti és borászati iskola, s amely nagy segítséget nyújt a termelőknek a szőlészet tervszerű fejlesztéséhez. De talán barangoljunk tovább a Feketetenger partján. Mondjuk Alupkába. A feljegyzések 960-ban említik először, görög eredetű neve állítólag rókát jelent. A kis település — egykor nagyobb volt mint Jalta — hatalmas, negyven hektáros park szélén fekszik. Legnagyobb nevezetessége az alupkai kastély; a jaltai konferencia idején itt volt Winston Churchill és a brit küldöttség rezidenciája. A gyönyörű kastély tervét Edward Blor angol királyi udvari építész készítette. A kastély, mely kerek húsz évig épült, ma építőmüvészeti múzeum. Következő megállónk Alusta. Körülbelül félúton van Jalta és Szimferopol között. A déli partvidék második legnagyobb városa. Nevét a 6. században épült Aluston bizánci erődről kapta. A városban harminc üdülő és szanatórium van. A törökök, megszegve a kücsük-kajnardzsi békeszerződést, itt szálltak partra 1774-ben, s indultak Akmecset — ma Szimferopol — ostromára. A támadókat az orosz csapatok Sumi falunál feltartóztatták. A harcokban hősiesen helytállt Kutuzov alezredes zászlóalja; az ütközetben Kutuzov, aki később legyőzte a törököket és Napóleont is térdre kényszerítette, súlyos sebet kapott és fél szemét elveszítette. Tiszteletére a falut ma Kutuzovkának hívják, s a csata színhelyén emlék-szökőkút áll. Az ógörög forrásokban Szkíta Neapolisz néven emlegetett ősi város romjaira épült Szimferopol — itt tanított Mengyelejev, a nagy orosz tudós — közelében találjuk Bahcsiszerájt, a néhai Krími Kánság székvárosát. A városkában évente félmillió kiránduló is megfordul. A legtöbben természetesen kánok a történeti-régészeti múzeumnak berendezett palotája iránt érdeklődnek. Itt látható a „könnyek kútja", melynek megkapó legendája Puskint (Bahcsiszeráji szökőkút) és Mickiewiczet (Krimi szonettek) egyaránt megihlette. Folytathatnánk még a nézelődést, az ismerkedést, de a két hétből többre nem futotta. Pedig, de jó lett volna megtekinteni a középkori Csufut-Kale város romjait, a Nagyboldogasszony-kolostor sziklába vájt barlangtemplomát, felkaptatni a Dicsőség-dombra, sétálni egyet a Mesék tisztásán vagy a krimi rezervátumban, esetleg a körtefa-tisztáson, este pedig beülni a szabadtéri színpad vagy a Csehov Színház nézői közé! Talán majd legközelebb ...