A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

Tudomány-technika A világ számos tudományos akadémiája, orvosszövetsége és egyeteme kegyelettel emlékezik dr. Fodor József orvosról, a magyarországi közegészségügy megalapítójáról, aki 80 évvel ezelőtt, alig 58 éves korában hunyt el Budapesten, de aránylag rövid élete során is rengeteget tett a Duna-medence népeinek javára közegészségügyi téren. De hát ki volt dr. Fodor József és miben állott munkássága? HARC A JÁRVÁNYOK ELLEN Az utóbbi évtizedekben csaknem naponta emlegetjük a környezetvédelmet az általános egészségvédelem részeként. Dr. Fodor József budapesti orvos a múlt század hetvenes éveitől aránylag korán bekövetkezett haláláig, ennek az ember- és környezetvédelemnek volt a magyarországi úttörője. Elindított egy olyan egészségvédelmi mozgalmat, amely az akkori idők pusztító járványaival vette fel a harcot. A bakteriológia még gyerekcipőben járt, nem léteztek nagyhatású antibiotikumok. Csupán az elméleti tudás, a józan ész és jóformán csak a két kéz jelentette a fegyvert a járványok ellen. Dr. Fodor munkájának kezdetekor Pesten még a szamarak hátára helyezett puttonyokból árusították városszerte a Dunavizet. A tisztának látszó vízre nem gyanakodtak, hogy az halálos járványok okozója lehet. De ugyanez vonatkozott a vidék városainak, falvainak vízellátására, kútjaira is. Ma már természetesnek találjuk, hogy baktériummentes tiszta vízhez jutunk a városokban és a falvakban egyaránt. Azt is magától értetődőnek találjuk, hogy az élelmiszereket higiénikus csomagolásban árulják, a vendéglátó üzemeket, szállodákat, szórakozóhelyeket, tömegbefogadó helységeket és a tömegközlekedési eszközöket tisztán tartják, higiéniailag ellenőrzik. Ha valahol fertőző megbetegedés üti fel a fejét ezt orvosaink azonnal jelentik az egészségügyi hatóságaink nyomban megteszik a megelőző, védekező intézkedéseket. Mindezeknek az alapelveknek a megalkotója, majd gyakorlati megvalósítója dr. Fodor József orvos volt. Szülei Galántáról költöztek a Somogy megyei, jobbára délszláv lakosságú Lakócsa községbe. Itt született 1843. július 16-án. Magasabb iskoláit előbb Bécsben, majd Pesten végezte, s itt avatták 1865-ben orvossá. Már medikus korában, de különösen kezdő orvosként foglalkoztatta a higiénia. Miközben a pesti Rókus kórházban dolgozott, teljesen spontán kutatásokat végzett a népegészségügy védelmére. Kutatásai, tanulmányai elismeréseképpen 1870-ben állami ösztöndíjjal nyugat-európai tanulmánym Emlékezés a népegészségügy előharcosára útra indult. A müncheni egyetemen az akkori idők híres bakteriológusának, Pettenkoffer professzornak a higiéniai előadásait hallgatta. Az Időben itt működött a világ egyetlen közegészségtani egyetemi tanszéke. München után hosszabb időt töltött Angliában, az ottani közegészségügyi viszonyok tanulmányozásával. Onnan Pestre hazatérve Közegészségügy Angliában, tekintettel a hazai viszonyokra címmel könyvben számolt be tapasztalatairól. A könyv adatai alapján kitűnt Magyarország közegészségügyi elmaradottsága. Dr. Fodor József az első volt a Duna-medencében, aki a bakteriológiával önállóan és behatóan foglalkozott s nemcsak mint kutató, hanem mint gyakorlati higiénikus tevékenykedett a népegészségügy érdekében. Elsősorban a járványos betegségek, mint a tifusz, malária és a nemi betegségek kutatásával foglalkozott, mert a nép körében ezek szedték a legtöbb áldozatot. Kutatásai alapján hirdette, hogy a fertőző betegségeket mikroorganizmusok okozzák. Közegészségügyi vizsgálatait elsősorban a talajra, a vízre és a levegőre terjesztette ki. Fontosnak tartotta az ürülék, a háziszemét biztonságos elszigetelését az embertől, elsősorban a talajvíztől. Látta, hogy időnként járványok söpörnek végig az országokon, ezért a védekezés, főként az immunizálás lehetőségeit kutatta. Véleménye szerint az immunitásnak, a betegségekkel szembeni ellenállásnak a vérben, ennek baktériumölő tulajdonságaiban kell keresni az okát. Álláspontját európai hírű tudósok is az álmok világába tartozónak ítélték. Később dr. Fodor elméletét számos külföldi tudós átvette és tovább fejlesztette, eredményeit elismerte, s így a vér baktériumölő hatásának vizsgálatával előfutára lett a serologiának (szérumtannak). Dr. Fodor el-Naperőmű az űrben A Föld felszínére érkező napenergia jelentős része a légkörben vész el. A napsugarakat léhát a világűrben kell felfogni megfelelő napelemtáblákkal, hogy az energiahasznosítás kifizetődő legyen. A British Aerospace Dynamics Group nevü vállalat már az ötlet megvalósításának előkészületein dolgozik: a ervek szerint az egyenlítő fölött lebegő zinkron-műholdról érkezik a földre mikro•ullámok vagy lézersugár formájában az nergia, és megfelelő fogadóállomások gonloskodnak majd villamos árammá való átaikításáról. Az ürerömü üzembe helyezése izonban csak a következő évszázad elejé•e várható. söségét és érdemeit e tekintetben az egész világon ma is elismerik. 1872-ben —29 éves korában — a kolozsvári egyetemen az „államorvostan" tanárává nevezték ki. Ez akkor Európában is egészen új tudományág volt. Dr. Fodor az egyetem tanrendjébe beiktatta a közegészségtan oktatását. Kolozsvári tudományos munkásságának elismeréseképpen a budapesti orvostudományi egyetemen közegészségtani tanszéket létesítettek, kimondottan dr. Fodor számára, hogy a jövő orvosgenerációját a higiénia fontosságára oktathassa. A katedrát dr. Fodor 1874-ben foglalta el, s az újonnan felállított tanszék különleges dicsősége, hogy a világ összes egyetemei között a második volt, ahol ilyen működött. (Az első Münchenben Pettenkofer professzor vezetésével.) Dr. Fodor javaslatára 1885-ben Magyarország egész területén bevezették az iskolaorvosi intézményt, a középiskolákban pedig az egészségtan oktatását. Dr. Fodor a múlt század nyolcvanas éveiben már propagandát fejtett ki az orvosi szolgálat államosítása és az általános közegészségügy állami hatásköre vétele érdekében. A nép szociális viszonyait ismerve kijelentette: „Ne legyen a kórház díszes, szép?! De igen! Legyen! Az a szegény ember ne érezze, hogy ö nyomorultabb, mint más, és miért nyomorultabb, mert más ágyban született? Ha többet fordítunk kórházra, szegényházra, kevesebb marad ágyúra, puskára!" Az 1882—83-as kolerajárvány leküzdöje. Fodor fáradhatatlan munkásságának, higiéniai propagandájának hatására széleskörű érdeklődés nyilvánult meg a Közegészség — és járványügy — iránt. 1 876-ban megalkották az első magyar közegészségügyi törvényt, amelynek alapelveit Fodor dolgozta ki. Ez a törvény óriási lépést jelentett az ország közegészségének biztosítása felé, hiszen a lakosságnak csak elenyészően csekély részét érintette a társadalombiztosítás. Az egészségügyi törvény alkalmazásának és dr. Fodor munkájának hamarosan megmutatkoztak az eredményei. Például Budapesten a fertőző betegségekben elhalálozottak arányszáma a korábbi 44 ezrelékről 19 ezrelékre csökkent. Dr. Fodornak a fertőző megbetegedések megelőzésére indított küzdelmére az 1882—83-as országos méretű kolerajárvány feletti győzelme tette fel a koronát. Ez a rettenetes járvány a Felvidéken (a mai Szlovákia területén) és Fiumében (ma Rijeka) tombolt a leghevesebben. A kormány Fodort küldte a helyszínre, akinek megfontolt higiéniai intézkedéseivel hamarosan legyőzték a kórt. Az egészségügyi törvény következtében a városok megkezdték a vízvezetékek és a csatornák építését, az egészségtelen ivóvizű vidékeken artézi kutakat fúrlak, mocsarakat csapoltak le. Az építkezéseknél is megkövetelték hatásos egészségügyi intézkedések megtételét. Az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a piacokon, a vágóhidakon ugyancsak szigorú higiéniai intézkedéseket léptettek életbe. Az egész ország közegészségügyi viszonyainak megfigyelése, a járványok okainak, terjedésük módjának kutatása céljára dr. Fodor egy országos egészségügyi szolgálat létrehozását javasolta, élén az ún. „Központi észleldével". Elgondolása szerint az országos egészségügyi hálózat ebbe a központban jelenti a fertőző megbetegedéseket, ahol az adatokat feldolgozzák, feltérképezik és a védekezéshez statisztikát készítenek. Az általa 1885-ben megalapított Országos Közegészségügyi Egyesületnek az utóda a dr. Fodor József elgondolásait megvalósító budapesti Országos Közegészségügyi Intézet. A Magyar Tudományos Akadémia dr. Fodor József egyetemi tanárt munkásságának elismeréséül 1885-ben rendes tagjai sorába választotta, 1891-ben pedig óriási jelentőségű nemzetközi elismerésben részesült. Az egész emberiséget érintő közegészségügyi munkájáért a cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta és bíbor palástjával ékesítette. A díszoklevél és a biborpalást a budapesti Semmelweis Orvostudományi Múzeumban látható. Haladó szellemű népegészségügyi munkásságának a betegség vetett véget. Lábában érszűkület támadt, emiatt amputálni kellett a lábát, de már ez sem segített: a műtét után fellépett komplikációk következtében 1901. március 20-án meghalt. Súlyos betegségének utolsó hónapjaiban is még a tífusz-bacillus életfeltételeinek a kutatásán dolgozott. A Nature cimű angol természettudományi folyóirat az elhunyta alkalmából közölt megemlékezésben egyebek között ezt irta róla: „Fodor budapesti professzor halálával Európa keleti része elvesztette az egészségtudománynak nagy tanítóját, a világ pedig a kozegeszsegügynek egyik legszorgalmasabb búvárát." Mellszobrát a budapesti Sándor téren 1909. augusztus 9-én a nemzetközi orvoskongresszus keretében leplezték le. Az Országos Közegészségügyi Intézet falán elhelyezett dombormű is dr. Fodor József munkásságának állit emléket. KELENVÁRY JÁNOS -Méri a gát helyét London agyagos talaja fokozatosan süllyed, olyannyira, hogy a Temze hullámai ma már a város épségét fenyegetik. A sűrűn lakott, mintegy 130 négyzetkilométeres városrészek megóvására nagyméretű, mozgatható gátakból álló védőrendszert építenek. A fölméréseket és az előmunkálatokat könnyíti meg a Tellurometer elektro-optikai mérőműszer. A készülékkel ugyanis 0,5 mm pontosságú méréseket lehet végezni. 18